Végrendelet feltételekkel? Akár diplomához is köthető az öröklés

Végrendelet feltételekkel? Akár diplomához is köthető az öröklés

Szeretném, ha az unokám lediplomázna, de mostanában nem fontos neki a tanulás. Kiköthetem a végrendeletemben, hogy ő örökli a házamat, de csak akkor lesz övé az ingatlan, ha sikeresen befejezi tanulmányait?

Jogilag nincsen akadálya annak, hogy valaki feltételt kössön ki a végrendeletében, azonban néhány követelménynek teljesülnie kell ahhoz, hogy érvényes legyen a végakarat. Abba is érdemes belegondolni, mi lesz a hagyaték sorsa, ha nem teljesül a megszabott feltétel.

Nem lehet bármilyen feltételt szabni

Alapvetően kétféle feltételről beszélhetünk egy végintézkedésben, az úgynevezett „felfüggesztő”, illetve „bontó” feltételről. A felfüggesztő feltétel az, ha az örökös csak akkor kapja meg az örökséget, ha teljesíti a megszabott feltételt, például csak akkor örökölheti meg a nagyapja ingatlanát, ha lediplomázik. A bontó feltétel pedig azt jelenti, hogy valaki megkapja az örökségét, de amennyiben bekövetkezik egy bizonyos esemény, például az unoka otthagyja az egyetemet, elvesztheti azt.

Fontos tudni azonban, hogy akármilyen feltételt nem lehet megszabni a végrendeletben. Érvénytelen lesz az olyan feltétel, amely nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütközik (például akkor kapja meg valaki az örökséget, ha bosszút áll az örökhagyó haragosán), érthetetlen, ellentmondó vagy lehetetlen teljesíteni (például a nagyapa azt a feltételt szabja, hogy az unokának a végrendelet tételének évében le kell diplomáznia, holott még csak általános iskolás).

Mi történik, ha jogellenes a feltétel?

Lényeges különbség, hogy más lesz az öröklés végkimenetele, ha a felfüggesztő vagy a bontó feltételt találják jogellenesnek. A jogellenes felfüggesztő feltételhez kötött végrendeleti részesítés általában érvénytelen. Ha például a nagypapa a diploma megszerzéséhez köti az unokája öröklését, de a nagyapa még a fiú egyetemi évei alatt meghal, akkor nem teljesült a feltétel. Ebben az esetben, ha egyértelmű, hogy az örökhagyó a feltétel nélkül máshogy döntött volna a vagyona sorsáról, ezt a rendelkezést érvénytelennek kell tekinteni, vagyis az unoka nem örökli meg az ingatlant.

A jogellenes bontó feltételt azonban figyelmen kívül kell hagyni, vagyis az örökös a juttatást akkor is megkapja, ha az bekövetkezett vagy be fog következni. Ha például a nagyapa azzal a feltétellel hagyja az unokára a házát, hogy nem veheti feleségül az aktuális barátnőjét, akit ő nem kedvel, és a nagypapa meghal, a törvény szerint az unoka örökli az ingatlant, függetlenül attól, hogy feleségül vette vagy feleségül fogja-e venni a barátnőjét.

A halált követő időszakra már nem lehet feltételt szabni

Jó tudni azt is, hogy az örökhagyó a halálát követő időszakra már nem szabhat semmilyen feltételt az örökléssel kapcsolatban, hiszen a halálával a vagyona átszáll az örökösökre. Az öröklés szempontjából tehát jogellenes minden olyan felfüggesztő vagy bontó feltétel, amely a hagyaték megnyílta utáni időre szól, és a hagyatékból öröklés jogcímén történő részesedés bekövetkeztére vagy annak megszűnésére vonatkozik. 

Kivétel ez alól az utóörökös-nevezés, amelyre akkor van lehetőség, ha valaki a házastársa javára végrendelkezik, de nem szeretné, ha a vagyona a házastársa halála után például annak előző házasságából származó gyerekeihez vagy más rokonaihoz kerülne. Ilyen esetben a végrendelkező dönthet úgy, hogy végrendeletében a túlélő házastársára hagyja a vagyonát, de utóörökösként megjelöl valakit, például a közös gyermeküket (vagy annak híján az unokahúgát, esetleg egy barátját). Így a túlélő házastárs örökli a vagyonát, de ha ő is meghal, automatikusan az utóörökösre száll át a hagyaték.

Akkor is lehetőség van utóörököst nevezni, ha az örökhagyó 14 évesnél fiatalabb gyermekére hagyja a vagyonát (aki az életkora miatt még nem végrendelkezhet). Ennek leginkább abban az esetben van jelentősége, ha várható (például egy súlyos betegségből adódóan), hogy a gyerek nem fogja megérni a tizennegyedik életévét, hogy önállóan dönthessen a vagyona sorsáról. Szintén nevezhető utóörökös, ha valaki olyan leszármazóját teszi meg örökösének, aki valamilyen okból, például egy veleszületett fogyatékosság miatt cselekvőképtelen, ezért végrendeletet sem tehet.