Mit vigyünk magunkkal, ha nem akarjuk, hogy meggyűljön a bajunk a hatóságokkal? 

Egyre jellemzőbb, hogy a hagyatékok nemcsak vagyontárgyakat, ingóságokat és ingatlanokat, hanem hitelt – vagy valamilyen tartozás formájában – egyéb adósságot is tartalmaznak.

Amikor három éve elkezdtem az egyetemet, kaptam egy lakást a szüleimtől, hogy ne kelljen albérletet fizetnem. Most viszont elégedetlenek a tanulmányi eredményemmel, és azzal fenyegetnek, hogy bármikor visszavehetik a lakást. Valóban megtehetik ezt?

Az ajándékozási illetékre 2013. január 1-je óta új szabályok vonatkoznak. Összeszedtünk 7 fontos szabályt a családon belüli ajándékozásról.

Titkos bankszámla, elfelejtett nyaraló, a fiók mélyén lapuló részvény – csak néhány példa, hogy mik szoktak kimaradni a hagyatéki leltárból. Érdemes nagyon alaposan felkutatni és összegyűjteni az elhunyt minden ingó és ingatlan vagyonát, mert ha a hagyatéki eljárás lezárása után bukkan fel egy újabb, feledésbe merült vagyonelem, akkor póthagyatéki eljárást kell indítani, ami azt jelenti, hogy ismét fel kell keresnünk a hatóságokat.

Egyre többen vannak tisztában azzal, hogy érdemes még a házasságkötést megelőzően rendbe tenni a vagyonjogi viszonyokat – és nem elsősorban azért, hogy már a mézesheteinkben a válásra készüljünk.

Az esküvőnk után a feleségem kapott egy telket a szüleitől, erre építettük fel a családi házunkat.

Miért kötnek egyre többen házassági vagyonjogi szerződést?

Gábor hárommillió forint foglalót fizetett ki készpénzben, hogy álmai lakását ne adják el másnak. Erről szerződést is kötöttek, a lakástulajdonos viszont most tagadja, hogy a dokumentumot ő írta alá.

Sokan szeretnének végrendelkezni a mostani helyzetben, ugyanakkor nem akarják elhagyni otthonukat. Fontos tudni, hogy a legtöbb ember közjegyző vagy ügyvéd közreműködése nélkül is készíthet érvényesen végrendeletet, csak figyelni kell a részletekre. Az otthon készített végrendeleteket utólag, a járványveszély elmúltával is be lehet vezettetni a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába.

Segítünk, hogy tisztán lásson, mikor kell illetéket fizetni az ajándék után, és mikor mentesülünk ez alól.

Nem állt meg az élet a közjegyzőknél a járvány miatt kihirdetett különleges jogrendben.

Sokakban merül fel a kérdés, mit tehetnek és mit nem az elhunyt szerettük, rokonuk vagyonával a hagyatéki eljárás befejezése előtt.

Újfent történelmi csúcsokat ostromol a külföldön munkát vállaló magyarok száma, nem véletlen, hogy egyre többen örökölnek külföldi vagyont – főként bankszámlát, autót és ingatlanokat.

Mi történik akkor, ha elhunyt hozzátartozónk nem írt végrendeletet? Ki és mekkora részre jogosult a vagyonból?

A veszélyhelyzet megszűnése után újra ki lehet tűzni hagyatéki tárgyalásokat, így sok ezer olyan eljárás zárulhat le a következő hónapokban, amelyre a különleges jogrendben nem kerülhetett sor.

Mit tegyünk, ha fizetési meghagyást kapunk?

Sok szülőben merül fel a kétely, hogy viszontlátja-e csemetéjét, ha volt párjával hosszabb-rövidebb időre külföldre utazik.

Sokan azt gondolják tévesen, hogy az élettársak ugyanúgy törvényes örökösei egymásnak, mint az egyenesági rokonok és a házastársak – derült ki többek között a közjegyzőtkeresek.hu októberi végrendeleti kvízéből, amelyet több mint háromezren töltöttek ki.

Előfordul, hogy valamilyen feltétellel ajándékozunk: például autót azzal, hogy gyermekünk megszerzi a nyelvvizsgáját. Mit tehetünk, ha ez mégsem következik be?