Új mosógép, ami két hét után leáll? Frissen vásárolt laptop, amelynek képernyője pár hónap múlva villogni kezd? Sokan ilyenkor legyintenek, hiszen van rá garancia. De vajon tényleg garanciáról van szó, vagy inkább jótállásról, esetleg szavatosságról? A magyar jog mindhárom fogalmat pontosan szabályozza, és nem mindegy, melyik alapján lépünk, ha érvényesíteni szeretnénk a jogainkat.
Amikor egy frissen vásárolt termék meghibásodik, a legtöbb fogyasztó automatikusan a „garanciára” hivatkozik. A köznyelvben ez gyűjtőfogalomként él, a jog azonban három, egymástól jól elkülönülő intézményt ismer: a kellékszavatosságot, a jótállást és az önkéntes – szerződéses – garanciát. Bár mindhárom a fogyasztó védelmét szolgálja, az igényérvényesítés módja és a bizonyítási teher szempontjából lényeges eltérések vannak köztük.
Kellékszavatosság: az alapjog minden vásárlásnál
A kellékszavatosság minden adásvételi szerződés alapszintű biztosítéka, hiszen az eladó köteles a szerződésben foglaltaknak megfelelő, hibátlan terméket szolgáltatni. Ha a hiba már az átadáskor fennállt – akkor is, ha csak később válik nyilvánvalóvá –, a fogyasztó két éven belül élhet a hibás teljesítésből eredő kellékszavatossági igényével. Ha a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb elévülési időben is megállapodhatnak, de az egy évnél rövidebb elévülési határidő ebben az esetben sem érvényes.
Az első évben a jogszabály vélelmezi, hogy a hiba az átadáskor is megvolt, így ilyenkor az eladónak kell bizonyítania az ellenkezőjét. Ez azt jelenti, hogy az eladó viseli a bizonyítás terhét az első 12 hónapban, tehát neki kell igazolnia, hogy a hiba az átadás után keletkezett, ezt követően a bizonyítás terhe a vevőre hárul. A vevő kérheti a termék kijavítását vagy kicserélését, és ha ez nem lehetséges vagy aránytalan költséggel járna, árleszállítást, végső esetben pedig a szerződéstől való elállást is.
A jótállás – amelyet a hétköznapban sokszor „garanciaként” emlegetnek – ennél erősebb védelmet nyújt, mert a bizonyítási teher végig az eladót terheli. A jótállásás ideje alatt vélelmezett, hogy a hiba már a gyártásból ered, ezért az eladónak kell bizonyítania, ha nem így van. Minden új, legalább 10 ezer forint értékű tartós fogyasztási cikkre kötelező jótállás jár, amelynek időtartama az árhoz igazodik: 10 ezer és 250 ezer forint között két év, 250 ezer forint felett három év. Ha például az új mosógép két hét után meghibásodik, a kötelező jótállás alapján az eladónak kell gondoskodnia a javításról, és ha az harminc napon belül nem készül el, a fogyasztó cserére vagy vételár-visszatérítésre jogosult lehet. Sőt, ha az első javítás sem vezet eredményre, a vevő azonnal kérheti a cserét vagy a vételár visszafizetését.
Jó tudni, hogy az igényérvényesítést nem lehet a csomagolás visszaszolgáltatásához kötni. Ha a vevő már kidobta a termék eredeti csomagolását, ez nem mentesíti az eladót a jótállási kötelezettsége alól.
Jogszavatosság és önkéntes garancia: amikor nem csak a termék hibás
A kötelező jótálláson túl a gyártó vagy a kereskedő önként is vállalhat többletgaranciát – például hosszabb időtartamot vagy extra szolgáltatásokat. Ez a szerződéses, más néven önkéntes garancia. Fontos, hogy az önként vállalt garancia nem csökkentheti a jogszabályban rögzített kötelező jótállási vagy szavatossági jogokat, csak kiegészítheti azokat. A vásárlónak tehát akkor is megmaradnak a törvényben biztosított alapjogai, ha a gyártó ezen felül valamilyen pluszvédelmet nyújt.
A fogyasztóvédelmi rendszer további eleme a jogszavatosság, amely nem a termék műszaki hibájára, hanem jogi „hibára” (pl. tulajdonjogi akadályokra) vonatkozik. Ha például egy eladott dolgon harmadik személynek tulajdonjoga vagy más olyan joga áll fenn, amely a vevőt a birtoklásban vagy használatban akadályozza, az eladó köteles a vevőt ettől mentesíteni és szükség esetén kártalanítani. Ez főként nagy értékű ügyletek – például gépjármű- vagy ingatlan-adásvétel – során bír különös jelentőséggel.
A jogok ismerete azért fontos, mert hibás teljesítés esetén a vevő csak akkor tudja hatékonyan érvényesíteni igényeit, ha tisztában van azzal, hogy éppen melyik jogintézmény alapján léphet fel. Hibabejelentéskor érdemes írásban, a számla vagy nyugta és a jótállási jegy csatolásával megkeresni a kereskedőt. Ha a vita nem rendezhető, a fogyasztó a békéltető testülethez vagy a fogyasztóvédelmi hatósághoz fordulhat. Nagyobb értékű adásvételeknél a felek gyakran közjegyzői okiratban rögzítik a szavatosságra és jótállásra vonatkozó feltételeket. A közokirat közvetlenül végrehajtható kötelezettségvállalásokat tartalmaz, ami egyértelművé teszi a jogokat és kötelezettségeket, és jelentősen csökkenti a későbbi jogviták esélyét.