Karácsony, születésnap, házassági évforduló, diplomaosztó – csupa olyan esemény, amikor akár mélyebben a zsebünkbe nyúlunk, ha ajándékot veszünk. A megajándékozott szemében felcsillanó öröm nekünk minden pénzt megér, és nem gondolkodunk azon, kell-e illetéket fizetni a szépen csillogó gyémántgyűrű után.  Segítünk, hogy tisztán lásson, mikor kell illetéket fizetni az ajándék után, és mikor mentesülünk ez alól.

Szeretünk ajándékozni, hiszen ajándékot adni és kapni is öröm, de úgy tűnik, kevesen vannak tisztában azzal, mivel is jár mindez. Bár az ajándékok túlnyomó részéről nem szokás szerződést írni, mégis vannak olyan esetek, amikor bizony tanácsos jogi segítséget kérni. Ezt mutatja, hogy évről évre nő a közjegyzők előtt kötött ajándékozási szerződések száma: az elmúlt két évben 26 százalékkal többen fordultak közjegyzőhöz ajándékozási ügyben. Hogy kell-e, és ha igen, mennyi illetéket kell leróni az ajándék után, az nagyrészt attól függ, hogy kinek, mit és milyen értékben ajándékozunk. Mutatjuk, mit kell feltétlenül tudnia, ha nem akar később bonyodalmat.

Nagy különbség lehet ajándék és ajándék között

Ajándékozni szinte bármit lehet, adhatunk pénzt, ékszert, festményt, autót vagy vagyoni értékű jogot (például társasági részesedést), de  egy tartozás elengedése is ajándékozásnak minősül. Az ajándékok értékével kapcsolatban fontos tudnivaló, hogy a törvény megkülönbözteti a szokásos mértékű, illetve az azt meghaladó mértékű ajándékot. Ugyan ennek az eldöntése relatív – mert  befolyásoló tényező a felek anyagi helyzete –, de a bírósági gyakorlat szerint általában például egy gépkocsi ajándékozása már nem tekinthető szokásos mértékű ajándéknak. Ezekről a kisebb ajándékokról (például karóra, bicikli, okostelefon) nem szokás szerződést írni, és meghatározott értékhatárig nem is kell illetéket fizetni utánuk, ám bizonyos ingóságoknál (például motor, autó) célszerű, ingatlan ajándékozásakor pedig egyenesen kötelező, ugyanis a földhivatal csak közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat alapján jegyez be tulajdonjogot.

Mikor és mennyi illetéket kell fizetni?

Az illetékről szóló törvény pontosan rendelkezik arról, hogy mely esetben, illetve milyen értékű ajándék után kell illetéket fizetnie a megajándékozottnak. Ezek alapján az ajándékozás mindig illetékköteles, ha okiratot állítanak ki róla, illetve ha az ajándék forgalmi értéke meghaladja a 150 ezer forintot. Az ilyen ajándékozást – a törvényben meghatározott kivételekkel – az állami adóhatósághoz 30 napon belül be kell jelenteni. Ez ingatlan esetében a földhivatalhoz történő benyújtással egyidejűleg, a megfelelő nyomtatvány kitöltésével meg is történik, más esetekben azonban a megajándékozottnak kell a lakóhelye szerint illetékes adóhatóságnak bejelentést tennie az ajándékról.

Az ajándékozási illeték általános mértéke az ajándék értéke után 18 százalék. A lakástulajdonhoz köthető vagyoni jog ajándékozási illetékének mértéke 9 százalék.

Szerencsére vannak azért kivételek

Fontos tudni, hogy nem kell illetéket fizetni, ha egyenes ági rokonunk a megajándékozott, azaz például gyermekünknek, unokánknak, szülőnknek, nagyszülőnknek, illetve a házastársunknak ajándékozunk. Viszont például a testvérünknek már fizetnie kell, ha százötvenezer forintnál értékesebb ingó ajándékot adunk neki, vagy szerződést írunk az ajándékról. Jó tehát odafigyelni, nehogy bajba sodorjuk azt, akinek csak örömet akarunk szerezni.