Hagyatéki eljárás

Hagyatéki eljárás

A közjegyző által lefolytatott hagyatéki eljárás célja, hogy a meghalt személy vagyonában történő jogutódlást megállapítsa, azaz rögzítse, hogy ki, milyen jogcímen, pontosan mit, illetve milyen hányadban örököl.

 

Hogyan indul el a hagyatéki eljárás?

  • Az örökhagyó halálával az önkormányzatnál általában hivatalból megindul a hagyatéki eljárás, melynek során összegyűjtik és rendszerezik az örökösökre, a hagyatékra vonatkozó adatokat.
  • Az elkészített hagyatéki leltárt – a körülményektől függően - kb. 1-2 hónap után átadják a közjegyzőnek. A közjegyző ezt követően végzi a tárgyalás előkészítését, megkeresi a pénzintézeteket, beszerzi az ingatlan tulajdoni lap másolatát stb. A hagyatéki tárgyalás kitűzésére – amelyre minden törvényes örököst meg kell idézni – csak ezt követően kerülhet sor.

 

Mennyibe kerül a hagyatéki eljárás?

A hagyatéki eljárás díját a közjegyzői díjról szóló „Általános információk” alatt ismertetett szabályok szerint kell kiszámítani: közjegyzői munkadíj ügyérték vagy ráfordított idő alapján + a 40%-os költségátalány + a készkiadások. A hagyatéki eljárás díja magában foglalja az eljárás során történő letétkezelés díját és költségét; a letétbevétellel kapcsolatos készkiadások az általános szabályok szerint felszámíthatóak.

A hagyatéki eljárás költségét annak kell előlegeznie, aki kérte a költséggel járó intézkedés megtételét. Ha a jegyző vagy a közjegyző hivatalból foganatosított eljárási cselekményt, az azzal felmerült költség előlegezésére az örökösként érdekeltek egyetemlegesen kötelesek. A hagyatéki eljárási költséget az viseli, akinek az eljárásbeli cselekménye folytán a költséggel járó intézkedés megtétele szükségessé vált. Ha pedig ez a személy nem állapítható meg, így például hivatalból kellett biztosítási intézkedést elrendelni, avagy hivatalból hirdetmény útján kellett kézbesíteni, akkor az örökösök viselik az ezzel felmerült költséget.

Az oldalon feltüntetett adatok csak tájékoztató jellegűek, az adott közjegyzői eljárásban fizetendő díjról minden esetben az eljáró közjegyzőtől kérjen tájékoztatást!

 

Akkor is örökölnöm kell, ha nem szeretnék?

Nem. A hagyatéki tárgyaláson az örökös személyesen, vagy meghatalmazottja útján jognyilatkozatot tehet, amellyel az öröklést visszautasítja, vagy az elfogadott örökséget valamelyik örököstársára átruházza, vagy pedig a törvényes öröklési rendnek, vagy az örökhagyó végakaratának megfelelően elfogadhatja a hagyatékot.

Fontos tudni, hogy egy örökös mindössze csak annyi tartozásért felel, amennyire az általa megörökölt javak fedezetet nyújtanak, annál többet tehát nem.

 

Melyik közjegyzőhöz fordulhat?

A hagyatéki eljárás lefolytatására főszabály szerint az elhunyt utolsó lakóhelye szerint illetékes közjegyző jogosult.

Kapcsolódó tartalmak

Házassági szerződés? Ha másért nem, a gyerekeiért kösse meg

Házassági szerződés? Ha másért nem, a gyerekeiért kösse meg

Mit örökölnek a gyerekek, és mire tarthat igényt a házastárs? 

Tovább
Európai öröklési ügyek

Európai öröklési ügyek

Az uniós csatlakozásunk óta egyre gyakoribbak a határon átnyúló öröklési ügyek.

Tovább