Többnyire sorozatokból ismerünk olyan történeteket, amelyekben a gazdag családfő halála után hirtelen felbukkan egy eltitkolt gyermek vagy rokon, hogy részesedjen a busás vagyonból. A szappanoperákban egy ilyen esetet jellemzően drámai pillanatok és évekig tartó családi viszálykodás követi, a valóságban azonban az öröklés szabályai tesznek igazságot.

Irén egy szegény nyírségi faluban nőtt fel, ám hamar rátalált a szerelem, és férjhez ment egy dúsgazdag vállalkozóhoz. Onnantól kezdve nem voltak többé anyagi gondjai, férjével  boldogan nevelték két gyermeküket. A történet a mesékben itt véget is érne, azonban Irén férje egy betegségben váratlanul meghalt. A gyász az egész családot megviselte, ám ha ez még nem lett volna elég, pár évvel később megkereste Irént egy férfi, azt állítva, hogy ő is néhai férje gyermeke, és részesedni szeretne az elhunyt apja vagyonából. A megtört családanya és gyermekei természetesen nem szándékoztak osztozni az örökségen, noha Irénnek derengett, hogy férje korábban említést tett arról, hogy van egy fia, akit sosem látott. Utóbb kiderült számára, hogy nem volt lehetősége választani.

Az öröklési igény nem évül el

Az öröklési igény ugyanis nem évül el, bármikor, akár tíz évvel később is lehetőség van a követelés érvényesítésére. Irén férje után, végrendelet hiányában a törvényes öröklés rendje érvényesült. Eszerint az örökhagyó után az egyenesági leszármazók egyenlő arányban részesülnek a hagyatékból, a házastársnak pedig a közösen lakott ingatlanra és a hozzá tartozó berendezési, felszerelési tárgyakra holtig tartó haszonélvezeti jog jár, valamint egy gyermekrész a többi részből.

Ha a felbukkant örökös jelölt bizonyítani tudja, hogy tényleg az elhunyt vér szerinti gyermeke, nem számít, hogy házasságon kívül született, ugyanúgy igényt tarthat az apai örökségre.  Irénnek így tehát amellett, hogy túl kellett tennie magát egykori szerelme halálán, még a családi örökségen is osztoznia kellett a semmiből előbukkanó örökössel. Irént és gyermekeit az sem mentette meg az osztozkodástól, hogy az örökölt vagyont már részben értékesítették, illetve felélték. A törvény szerint ilyen esetben az örökösök felelősek az örökség erejéig akkor is, ha azt már eladták vagy elkótyavetyélték.

Az örökösök felkutatása nem a hatóságok dolga

Irén nem tudta, hogy az ő és fiai, vagyis az örökösök feladata közreműködni a minél pontosabb hagyatéki leltár elkészítésében, az ő felelősségük, hogy a hagyatéki tárgyalásig előkerüljön az összes örököstárs. Az önkormányzat jegyzője, illetve a közjegyző ugyanis nem nyomoz sem az örökösök, sem a vélt vagy valós vagyontárgyak után. Ráadásul minél előbb osztják meg az örökösök az információkat a hatóságokkal, annál gyorsabban érhet véget az eljárás. Nemcsak az örökösöket, hanem a hitelezőket szintén fontos számba venni, mert ha kimaradnak a hagyatéki eljárásból, ettől függetlenül azt követően is érvényesíthetik a követelésüket.

Egy év után már csak pereskedni lehet

Ha a hagyatéki tárgyalás lezárását követő egy évben felbukkan egy örökös, a hagyatéki eljárás megismétlésére van lehetőség a közjegyzőnél. Annak, aki szeretné a hagyatéki eljárás megismétlését, pontosan meg kell jelölnie, mi az a tény, ami érdemben befolyásolta volna a hagyaték elosztását. A megismételt hagyatéki eljárásában a közjegyző a korábbi döntését módosíthatja, tehát a hagyatékból az új örökös is részesülhet. Egy évet követően azonban már nem a közjegyzőhöz kell fordulni, hanem a bíróságtól lehet kérni a helyzet rendezését.

Ha az örökösök nem akarnak pereskedni, és meg tudnak egyezni egymással, arra is van mód, hogy a lezáratlan kérdéseket közjegyző előtti egyezségi eljárásban rendezzék. A közjegyző egyezséget jóváhagyó végzése ugyanolyan hatályú lesz, mintha azt a bíróság hozta volna.