A munkát folyamatosan halogató vállalkozó, rosszul szigetelt és beázó pince, kispórolt építőanyagok – csak néhány tipikus probléma, amivel a legtöbb építkező vagy lakásfelújító találkozott már. De mit tehetünk, ha nem akarunk hosszas vitába, vagy végeláthatatlan pereskedésbe bonyolódni a vállalkozóval? Megmutatjuk, ki és hogyan segíthet megelőzni a vitákat az építkezésen.

Az építőiparban évek óta nagy gondot jelent a szakemberhiány, a minőségi problémák és a határidők gyakori be nem tartása. Ha az egyik vállalkozó késik a munkával vagy nem megfelelő minőségű anyagot épít be, azzal komoly gondot okoz a megrendelőnek, egy alvállalkozó hibája vagy lassúsága pedig a fővállalkozót hozza nagyon nehéz helyzetbe. Sok per indul minőségi kifogások miatt, de egy elhúzódó bírósági eljárásban gyakran nehezen állapítható meg, ki okozta a csúszást vagy a minőségi problémát, az alvállalkozók jórészt egymásra mutogatnak. A per a megrendelő szempontjából egyébként sem megoldás, hiszen senki sem szeret évekig futni a pénze után, vagy idegeskedni a csak félig megépült otthona miatt.

A közjegyző a megoldás

Ezek miatt érdemes már a munkálatok ideje alatt folyamatosan dokumentálni a történéseket és akár már építkezés közben beszerezni később felhasználható bizonyítékokat – nem mindegy azonban, hogy milyeneket. Ugyan a megrendelő is készíthet fényképeket, és egy fővállalkozó jogásza is felkérhet szakértőt álláspontja igazolására, ezek azonban sosem számítanak közokirati bizonyítéknak. Ha komoly probléma merül fel, a legbiztosabb megoldás a közjegyző, aki többféle módon is segíthet. Tanúsíthatja a helyszíni állapotokat, kirendelhet igazságügyi szakértőt vagy előzetes bizonyítást is folytathat. Az általa szerkesztett közokiratok a perben nagyon erős bizonyítékként használhatók fel.

A közjegyző által kirendelt igazságügyi szakértő meg tudja határozni, ki idézte elő az adott problémát, például kinek a hibájából ázik a fal. Emellett a közjegyző ténytanúsítást is végezhet, amelynek keretében közhiteles leírást, fényképet, hang- vagy videofelvételt készít az általa tapasztaltakról. Például rögzítheti, hogy egy adott pillanatban álltak-e már a falak vagy még csak az alapozás készült el – ezt összevetve a szerződésben vállalt ütemtervvel egyértelműen látható, hogy időben vagy késve építették-e fel a falakat. Továbbá a közjegyző akár úgynevezett előzetes bizonyítás keretében elvégezheti mindazon bizonyítási eljárásokat, amelyeket a bíróság is, azaz például tanúkat hallgathat meg, szemlét tarthat, okiratot tekinthet meg. Kérésére például a kivitelezőnek kötelező bemutatnia az építési naplót.

És hogy mire lehet jó mindez? A közjegyzői eljárás eredményeként keletkezett bizonyítási eszközök komoly esélyt adnak arra, hogy a vitában álló felek peren kívül megegyeznek, és ne húzódjon el a vitás ügyük. A közjegyzői eljárások a tapasztalatok szerint ugyanis növelik a megegyezési, fizetési hajlandóságot a hibásan vagy késedelmesen teljesítő félnél. A vétkes fél általában a közokiratokat és a szakértői véleményt látva belátja, nincs értelme egy hosszú perbe bocsátkoznia, aminek a végén még annak költségeit is neki kell állnia.

Érdemes mielőbb közjegyzőhöz fordulni

A ténytanúsítás bármelyik közjegyzőtől kérhető, ha azonban valamilyen okból kifolyólag helyszíni eljárásra van szükség, akkor csak az adott területen illetékes közjegyző járhat el. Az előzetes bizonyítási eljárás és az igazságügyi szakértő kirendelése iránti kérelem annál a közjegyzőnél nyújtható be, akinek az illetékességi területén a kérelmező lakóhelye vagy tartózkodási helye (székhelye) van, illetve akinek az illetékességi területén a bizonyítás helye van, vagy a szakértői vizsgálat tárgyát képező dolog található. Kiemelten fontosak lehetnek ezek az eljárások akkor, ha egyes körülményeket, tényeket a későbbiekben már nem, vagy csak nagyon nehezen lehetne bizonyítani. Érdemes mielőbb, akár azonnal felkeresni az illetékes közjegyzőt, aki még azelőtt le tudja folytatni az eljárást, hogy a bizonyítékok eltűnnének vagy megsemmisülnének.