Egy honlapon az engedélyem nélkül használják a fényképeimet, úgy, hogy semmit sem fizettek értük. Máskor is előfordult már ilyen, de mire jogi útra tereltem volna az ügyet, lecserélték a képeket, így nem tudtam bizonyítani a jogtalan felhasználást. Mit csináljak most másképp, hogyan tudnék bíróságon is használható bizonyítékot szerezni arról, hogy ellopták a szellemi tulajdonom?

Szellemi tulajdon sok minden lehet, például fénykép, szöveg, film, festmény, költemény vagy zene, amelynek alapesetben kizárólagos tulajdonosa az alkotója. Az interneten szinte már minden elérhető, azonban sokan nem foglalkoznak azzal, hogy ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy bármilyen online tartalmat szabadon felhasználhatnak.

A szellemi tulajdonok jogtalan felhasználását ugyanúgy törvény tiltja, mint például valaki telefonjának vagy pénztárcájának ellopását. A sértettek sokszor bírósághoz fordulnak, ugyanakkor a pereskedés évekig is elhúzódhat, és ha a nem jogtiszta tartalmat eltávolítják még azelőtt, hogy az eljárásban bizonyításra kerülne sor, nem marad bizonyíték a jogtalan felhasználásra.

A tényeket nem elég tudni, bizonyítani is tudni kell

Az olyan esetekben, amikor hitelesen szeretnénk bizonyítani valamit, de félő, hogy a bizonyítékok idővel eltűnhetnek, kitörölhetik őket, érdemes közjegyzőhöz fordulni. A közjegyző ugyanis ténytanúsítást végezhet, amely során közhiteles leírást, fényképet, kép- vagy hangfelvételt készíthet arról, hogy valóban használták-e az adott weboldalon a fényképet, vagy más szellemi tulajdont. Minden olyan részletet rögzíteni tud, amely egy későbbi jogvita során bizonyító erejű lehet. Persze magunk is készíthetünk bizonyítékot, például egy fényképet vagy képernyőfotót, azonban a bíróság a közjegyző által készített dokumentumot erősebb bizonyítékként fogja figyelembe venni, mintha azokat mi magunk készítettük volna. A bizonyítékokat így már nem lehet eltüntetni, és a közjegyző által készített jegyzőkönyv közokirati bizonyítékként nagyon erős bizonyító erővel bír.

A közjegyző csak tanúsít, nem mond ítéletet

Lényeges tudni, hogy a ténytanúsítás során a hangsúly a tényszerűségen van. A közjegyző közhitelesen tanúsít mindent, amit tapasztal, de nem vonhat le következtetéseket, például nem állapíthatja meg, hogy valóban jogtalanul használtak fel egy fényképet vagy zenét. A közjegyzői okiratnak ugyanakkor nemcsak a bíróságon, hanem a peren kívüli megegyezésben is fontos szerepe lehet. A közjegyzők tapasztalata szerint, ha a tényeket közjegyző okiratba foglalják, nagy esély van arra, hogy a vitában álló felek peren kívül megegyeznek, és nem húzódik el évekig az ügy. A vétkes ugyanis rendszerint a közhiteles dokumentumokat látva belátja, nincs értelme egy hosszas és költséges pereskedésbe bocsátkoznia, mely peres eljárás befejezésekor a költségeket is neki kell állnia. 

A közjegyzőt egyébként jóformán bárminek a tanúsítására fel lehet kérni: ha online zaklatnak, ha rosszul szerelték meg az autónkat vagy hanyag munkát végzett a kivitelező a felújítás során. A közjegyző előtt szükség esetén előzetes bizonyítási eljárás lefolytatásának vagy igazságügyi szakértő kirendelésének is helye van. Előzetes bizonyítás keretében alkalmazhatók mindazok a bizonyítási eszközök, amelyek a bírósági eljárásban is, azaz például a közjegyző szemlét tarthat, okiratot tekinthet meg. Az igazságügyi szakértő pedig hitelesen meg tudja állapítani, hogy ki idézete elő az adott problémát, például kinek a hibájából ázik be a fal.