Nemrég elhunyt az édesapánk, a testvéremmel ketten vagyunk a törvényes örökösei, végrendeletet nem készített. Szeretnénk tudni, hogy milyen költségek terhelnek minket akkor, ha elfogadjuk az örökséget?
Az öröklés nemcsak jogokat, hanem kötelezettségeket is ró az örökösökre akkor, ha elfogadják az örökséget. Az egyik legfontosabb ilyen kötelezettség a hagyatéki tartozások rendezése, amelyeket az örökösök a hagyatékból kötelesek fedezni. Azonban, ha a hagyaték nem elegendő, akkor az örökös saját vagyonából is köteles lehet fizetni bizonyos költségeket.
A hagyatéki tartozások fajtái
A hagyatéki tartozásokat mindig a törvény által meghatározott sorrendben kell kiegyenlíteni. Elsőként az örökhagyó illő eltemetésének költségeit kell fedezni, hiszen ez nemcsak jogi, hanem morális kötelezettség is. Amennyiben az örökhagyó nem gondoskodott erről előre, a temetési költségek az örökösöket terhelik. Ezt követően a hagyaték megszerzésével, biztosításával és kezelésével járó költségeket kell fedezni, például az ingatlanok fenntartásával és biztonságával kapcsolatos kiadásokat, valamint a hagyatéki eljárás költségeit. Ilyen a közjegyzői díj, amely a közjegyzőt jogszabály szerint megillető munkadíj és költségtérítés, de ide tartozik (ha az eljárásban felmerül) az ügygondnoki díjazás vagy a biztosítási intézkedés költsége is. Felmerülhet továbbá az eljárással kapcsolatban az illetékfizetés is, ha az örökös valamely döntés ellen fellebbezéssel él, vagy jogvita miatt bírósági eljárás indítása lesz szükséges. Emellett egyéb jogi költségek is terhelhetik az örökösöket, például ügyvéd megbízása esetén az ügyvédi díj, vagy illetékfizetés a vagyonszerzés miatt.
A harmadik kategóriába tartoznak az örökhagyó hátrahagyott tartozásai, például a magánadósságai vagy hitelei. Ezen kívül figyelembe kell venni a kötelesrészen alapuló kötelezettségeket is. Ha valaki kötelesrészre jogosult, például az elhunyt gyermeke vagy házastársa, de nem örököl (mert végrendeletben mindent másra hagytak), viszont a kötelesrészt igényli, akkor a neki járó kötelesrészt ki kell fizetni az örökségből. Végül a hagyományon és meghagyáson alapuló kötelezettségek is az örökösökre hárulnak. A hagyomány olyan vagyontárgy, amelyet az örökhagyó meghatározott személynek kíván juttatni. Ha pedig meghagyást tett, például sírkő állítását vagy művei kiadását rendelte el, akkor az örökösök kötelesek ennek végrehajtására.
Csak a hagyaték értékéig kell rendezni a tartozásokat
Az örökösök felelőssége alapvetően korlátolt, ami azt jelenti, hogy a hagyatéki tartozásokért elsősorban csak a hagyatékból, annak tárgyaival és hasznaival kell helytállniuk. Ha a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai vagy hasznai nincsenek az örökös birtokában, az örökös öröksége erejéig egyéb vagyonával is felel. Az örökös nem felel azonban a hagyaték értékét meghaladó adósságokért. Kivételt képeznek a hagyaték megszerzésével, biztosításával és kezelésével járó szükséges költségek, továbbá a hagyatéki eljárás költségei, amelyeket az örökösnek saját vagyonából is ki kell fizetnie. Ha több örökös van, akkor egyetemlegesen felelnek a tartozásokért, vagyis a hitelező bármelyiküktől követelheti a teljes összeget. Az örökösök egymás közötti felelőssége azonban arányos a hagyatékban való részesedésükkel, vagyis nagyobb arányban felel a tartozásokért az, aki többet örököl.
Ha az örökös nem szeretné vállalni a hagyatéki tartozásokat, például azért, mert biztosan tudja, hogy az adósságok meghaladják a hagyaték értékét, akkor visszautasíthatja az örökséget. Ebben az esetben nem lesz jogosult semmilyen hagyatéki vagyonra, ugyanakkor nem terhelik őt a hagyatéki kötelezettségek sem. Az örökösök számára tehát az öröklés nemcsak vagyoni gyarapodást jelent, hanem számos költséget és kötelezettséget is. Fontos, hogy az örökösök tisztában legyenek a hagyatéki tartozásokkal és azok rendezésének lehetőségeivel, hogy a lehető legjobb döntést hozhassák.