Sokan úgy gondolják, hogy ajándékot adni egyszerű: ha átadtuk, a másiké. A valóság azonban jóval árnyaltabb. Lakás, autó, komolyabb értékű tárgy vagy akár pénz ajándékozása esetén jogi kötelezettségek merülhetnek fel, és vannak olyan helyzetek, amikor az ajándék akár vissza is kérhető. Nem ritka, hogy csak évek múltán, egy válásnál, vagyonmegosztásnál vagy NAV-ellenőrzés során derül ki, hogy egy nagy értékű ajándékozást nem dokumentáltak megfelelően, és már senki nem tudja bizonyítani, pontosan milyen szándékkal történt az ajándék átadása.

Az ajándékoknál a legfontosabb kérdés az értékük, a jog ugyanis különbséget tesz a szokásos mértékű és a szokásost meghaladó mértékű ajándékok között. Egy turmixgép, parfüm vagy ruhadarab még a család anyagi helyzetétől függően rendszerint a szokásos mértékű kategóriába tartozik. Egy autó vagy lakás viszont már jóval többet jelent egyszerű figyelmességnél, és ezzel együtt több jogi kötelezettséget is hordoz. Ezek az ajándékok ugyanis jelentős vagyoni értéket képviselnek, amely később, például családi viszály esetén vitatott tulajdoni kérdéssé válhat.

Kisebb értékű ajándékok esetén nem, de például egy ingatlan ajándékozásakor már kötelező ajándékozási szerződést kötni közjegyzői okirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat formájában, hiszen a földhivatal csak így vezeti át a tulajdonjog változását. Azt már csak kevesen tudják, hogy a házastársak között adott nagy értékű (a bírósági gyakorlat szerint a 150 ezer forintot meghaladó értékű) ajándékokról kötelező szerződést készítenie a házastársaknak, habár illetéket nem kell fizetniük.

Mikor kötelező illetéket fizetni?

Az ajándékozás után alapvetően akkor kell illetéket fizetni, ha az ajándék értéke meghaladja a 150 ezer forintot, és nem tartozik a törvényben meghatározott mentességi körökbe. Ilyenkor ingatlan esetén az ajándék értékének 9 százalékát, más vagyontárgyaknál 18 százalékát kell megfizetni a NAV felé. Fontos azonban, hogy egyenes ági rokonok, például szülő és gyermek, nagyszülő és unoka, valamint házastársak között az ajándékozás illetékmentes. Ez a kedvezmény viszont nem vonatkozik az élettársakra és a távolabbi rokonokra, akiknek számolniuk kell az illetékfizetési kötelezettséggel.

A közjegyzők tapasztalatai szerint egyenes ági rokonok (szülő és gyermek, nagyszülő és unoka) között is érdemes írásban rögzíteni a nagyobb értékű ajándékozásokat. Egy későbbi válás, adóellenőrzés vagy öröklési vita során ugyanis csak így bizonyítható egyértelműen, honnan származik az adott vagyontárgy. Előfordulhat, hogy a megajándékozott évekkel később kényszerülne igazolni a vagyon eredetét, és ilyenkor az ajándékozási szerződés hiánya komoly nehézségeket okozhat.

Bizonyos esetekben vissza is kérhető az ajándék

A nem szokásos mértékű ajándékok bizonyos esetekben átadásuk után is visszakövetelhetők. Ilyen lehet például, ha a megajándékozott súlyos jogsértést követ el az ajándékozóval szemben, például bántalmazza vagy durván megsérti a becsületét. Szintén lehetőség van erre, ha az ajándékozó anyagi helyzete úgy romlik meg, hogy a létfenntartása veszélybe kerül. Ez azonban szigorú feltételekhez kötött, a bíróságnak azt is mérlegelnie kell, hogyan hatna az ajándék visszajuttatása a másik fél életkörülményeire. Fontos tudni, hogy a bíróság minden esetben a szerződő felek élethelyzetét, az eset összes körülményét megvizsgálja, egy ad hoc veszekedés, átmeneti anyagi nehézségek vagy érzelmi vita még nem ad kellő alapot az ajándék visszakövetelésére. 

Kevesen tudják, de az ajándékozás meghatározott feltételhez is köthető. Gyakori például, hogy a szülők a lakás tulajdonjogát a gyermek tanulmányainak befejezéséhez kötik. Ilyen esetben az ingatlan csak akkor lesz a gyermeké, ha befejezi az egyetemet, ha ez a feltétel nem teljesül, az átadott ajándék visszakövetelhető.