Nekünk ajándékozhatja-e kiskorú gyermekünk a nagyitól örökölt lakását? Kell-e szerződést írni a házastárstól kapott gyémántgyűrű vagy gépkocsi után? És illetéket fizetni, ha a szülőktől ajándékba kapunk egy nyaralót? Jó, ha ezekkel tisztában van, mielőtt nagyobb értékű ajándékot ad valakinek. Összeszedtünk 7 fontos szabályt a családon belüli ajándékozásról, így most arra is választ kaphat, költségesebb-e a testvérünknek ajándékozni, mint a nagyinak.

Jó tudni, hogy az ajándékozási illetékre 2013. január 1-je óta új szabályok vonatkoznak. Sajnos az interneten még bőven akadnak olyan félrevezető, hivatalos tájékoztatók is, amelyek a korábbi, szigorúbb szabályozást tartalmazzák. Ezért összeszedtük a családon belüli ajándékozás legfontosabb tudnivalóit.

1. Nem minden rokonnak ingyenes az ajándék

Azt, hogy kell-e illetéket fizetni a családon belüli ajándékozás során, a rokonság foka, valamint az ajándék értéke határozza meg.  Az egyenesági rokonok (szülő – gyermek, nagyszülő – unoka) minden esetben mentesülnek az ajándék utáni illetékfizetéstől, függetlenül az ajándék értékétől. Ám az oldalági rokonokra (például testvér, unokahúg, nagybácsi, stb.) nem vonatkozik az illetékmentesség, ezért az ajándékozási szerződés okiratba foglalásakor, vagy ha az ajándék értéke meghaladja a 150 ezer forintot, akkor illetéket kell fizetniük az ajándék után.

2. Az élettársaknak fizetniük kell utána

Ugyancsak illetékmentes a házastársak közötti ajándékozás, ám az élettársi kapcsolatban élőknek az oldalági rokonokkal egyező szabályok szerint már bizony fizetniük kell (ha az ajándék értéke meghaladja a 150 ezer forintot). Az illeték az ajándék tiszta értékének 18 százaléka, lakás vagy lakástulajdonhoz fűződő vagyoni jog elajándékozása esetén pedig 9 százalék. Az ajándékozást az állami adóhatósághoz 30 napon belül be kell jelenteni.

3. Házastársak csak szerződéssel ajándékozhatnak

A szokásosnál nagyobb mértékű ingóságok, illetve ingatlanok ajándékozásakor főszabály szerint a házastársaknak közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalniuk a szerződést. Hogy mi a szokásos mérték, azt nem szabályozza a törvény, ám általános zsinórmértékként a bírósági gyakorlat egy gépkocsi ajándékozását már nem tekinti szokásos mértékű ajándéknak. Tehát, ha a feleség egy új autót kap a férjétől, az már a szokásosnál nagyobb mértékű ajándékként értelmezhető, és a fentiek szerinti okiratba kell foglalni, de illetéket nem kell fizetni utána.

4. Ingatlant kizárólag okiratban

Ingatlan ajándékozásakor mindenképpen fel kell keresni egy közjegyzőt vagy ügyvédet a szerződés megkötéséhez, ugyanis a földhivatal csak közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat alapján jegyez be tulajdonjogot. Az illetékre vonatkozó szabály azonban itt is ugyanaz: házastársak és egyenesági rokonok között illetékmentes, minden más esetben illetékköteles az ajándékozás. A termőföldre azonban speciális szabályok vonatkoznak: termőföldet ugyanis ma már csak közeli hozzátartozónak, valamint önkormányzatnak, államnak vagy bejegyzett egyháznak lehet elajándékozni.

5. A gyerek nem ajándékozhat a szokásosnál nagyobb mértékben

Bármennyire is szorult helyzetbe kerülnek a szülők, kiskorú gyermekük nem ajándékozhatja nekik a nevén lévő ingatlant. Nincs lehetőség például arra, hogy a gyermek a nagyitól örökölt lakást a szüleinek ajándékozza, mert ezt a törvény – a kiskorúak érdekeinek védelmében – nem engedélyezi. Kizárólag a lakás értékesítésére kerülhet sor a gyámhivatal jóváhagyásával, ám a vételárat ez esetben sem adhatja a szülőknek a gyerek, és azt a szülők saját célra nem használhatják fel. Kiskorú gyermek tehát nem adhat a szokásosnál nagyobb mértékű ajándékot még a családtagjainak sem.

6. Halálunk után is ajándékozhatunk

A halál esetére szóló ajándékozási szerződés még az örökhagyó életében jön létre azzal, hogy a megajándékozott csak az örökhagyó halálával szerzi meg az ajándék tulajdonjogát. Tehát, ha a nagypapa biztos akar lenni abban, hogy nem valamelyik gyermeke, hanem a kedvenc unokája kapja meg vitorláshajóját, akkor jól teszi, ha halála esetére szóló ajándékozási szerződést kötnek a közjegyzőnél. Ezzel biztos lehet abban, hogy a hagyatéki eljárás során az unoka hozzájut az ajándékhoz, hiszen az ajándékozási szerződés bekerül a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába, viszont az unoka nem fog osztozni a hagyatéki terhek viselésében.

7. Örökséget is lehet ajándékozni 

A hagyatéki eljárás során is lehet ajándékozni, ilyenkor az örökös a megszerzett örökségét vagy annak egy részét ruházza át a törvényben meghatározott lehetséges személyekre. Például, ha öröklünk egy lakást, azt még a hagyatéki eljárás során a gyerekünknek ajándékozhatjuk.