Óriási kereslet zúdult az albérletpiacra a felvételi ponthatárok kihirdetése után, több ezer fiatal keresi most rövid vagy hosszabb távra új otthonát. Egyre gyakoribb tendencia, hogy a bérbeadók a beköltözés feltételeként nemcsak a tárgyhavi lakbért, hanem két–három-, de bizonyos esetekben, például, ha a bérlő a kisállatával költözne, akár négyhavi lakbérnek megfelelő kauciót is kérnek. De pontosan mire is szolgál a kaució, le lehet-e például lakni, ha a bérlő nem tudja kifizetni a lakbért? Mit lehet tenni, ha a bérbeadó később valamilyen mondvacsinált indokkal nem akarja visszafizetni? A megoldást elsősorban a bérleti szerződésben érdemes keresni.

Régóta bevált megoldás, hogy a bérbeadók biztosítékot, vagyis kauciót kérnek a bérlőktől, amely arra szolgál, hogy fedezze az esetleges költségeket, például, ha a bérlő később nem fizet lakbért, elmarad a rezsiszámlákkal vagy kárt tesz az ingatlanban. A kauciót általában egy-háromhavi (esetenként négyhavi) bérleti díj összegében határozzák meg, azonban jó tudni, hogy ez nem bérleti díj, és a felhasználásáról el kell számolnia a bérbeadónak.

Le lehet lakni a kauciót?

Az, hogy a kaució felhasználása mire terjedhet ki, például a bérlő az utolsó hónapokban lelakhatja-e, a felek közös megegyezésén múlik. Feltétlenül érdemes mindezt alaposan átbeszélni, és a kaució összegével együtt a bérleti szerződésbe is belefoglalni, ezzel elejét lehet venni az esetleges vitának. Nem ritka ugyanis, hogy a bérlőknek és a bérbeadóknak egészen más elképzelései vannak a kaució felhasználásáról, és nézeteltérés esetén, ha a szerződés nem tér ki minden fontos részletre, csak egy hosszadalmas per tesz pontot az ügy végére.

A közjegyzők tapasztalata szerint leggyakrabban az okoz később problémát a bérlők és a bérbeadók között, ha nem kötnek írásban bérleti szerződést, vagy a dokumentum hiányos. Mindkét félnek az jelenti a legnagyobb biztonságot, ha egy ügyvédet vagy közjegyzőt kérnek meg a szerződés elkészítésére, a szakértők ugyanis a legapróbb részletekre is ügyelnek, amelyekre a szerződő felek nem is gondolnak.

A közjegyző által készített szerződés további előnye, hogy közokiratnak minősül, ami azt jelenti, ha az egyik fél nem tartja be a vállalt kötelezettségeit, például a bérlő nem fizeti időben a lakbért, vagy a bérbeadó jogtalanul visszatartja a kauciót, nincs szükség pereskedésre, a dokumentum közvetlenül végrehajtható. Egy közokirat ráadásul nagyobb biztosíték a bérbeadónak a költségek és az esetleges károk megfizetésére, mintha irreálisan nagy kauciót kérne a bérlőtől. Bármekkora összeget nem is lehet kérni biztosítékként, a Polgári Törvénykönyv szerint, ha a kaució összege meghaladja a havi bérleti díj háromszorosát, akkor a túlzott mértékű biztosítékot a bérlő kérelmére a bíróság mérsékelheti.

Mit lehet tenni, ha a bérbeadó jogtalanul visszatartja a kauciót?

Ha nincs szükség a kaució felhasználására, mert a bérlő pontosan és mindent a megegyezés szerint fizet, valamint kárt sem tett az ingatlanban, a biztosíték a bérleti időszak végén teljes egészében visszajár. Ha viszont fel kell használni egy részét, azzal pontosan el kell számolni, és a fel nem használt összeget kell csak visszafizetni a bérlőnek. Kevesen tudják, hogy amennyiben a bérleti időszak során a kaucióhoz kell nyúlni, a bérbeadó kérheti a bérlőt, hogy egészítse ki azt az eredeti összegre.

De mi a teendő akkor, ha a bérlőnek nincsen semmilyen tartozása, és még egy kávéscsészét sem tört össze az albérletben, de a bérbeadó valamilyen mondvacsinált indokkal megtagadja a kaució visszafizetését? Ha a szerződést közjegyző készítette, nincs más dolga a bérlőnek, mint bemenni a dokumentummal az okiratot szerkesztő közjegyzőhöz, aki kérésére elindíthatja a végrehajtást a kaució visszaszerzésére.

Néhány héten belül visszaszerezhető a kaució

Akkor is érdemes közjegyzőhöz fordulni, ha nem közjegyzői okiratba foglalták a bérleti szerződést. Ilyen esetben fizetési meghagyást lehet kezdeményezni, amellyel a bérlő pereskedés nélkül, akár már néhány héten belül visszaszerezheti a jogtalanul visszatartott kauciót. Fizetési meghagyást bármelyik közjegyzőnél lehet kezdeményezni, csak az adós adatait és a követelés összegét kell megadni. Bizonyítékot nem kell, sőt nem is lehet csatolni a kérelemhez, ugyanakkor nem árt, ha a bérlő tudja valamivel igazolni, hogy valóban fizetett kauciót, és nem kapta vissza. Erre akkor lehet szükség, ha a bérbeadó ellentmond a követelésnek, például azért, mert szerinte keletkezett kár az ingatlanban. Ilyenkor bíróságon folytatódhat tovább az eljárás, ahol a feleknek bizonyítaniuk kell az igazukat. A fizetési meghagyásos eljárás ugyanúgy hasznos lehet a bérbeadónak is, ha neki van követelése a bérlővel szemben, például nagyobb kárt okozott, mint a kaució értéke, és nem akarja megtéríteni.