Sok a tévhit az online vásárlásról

Sok a tévhit az online vásárlásról

Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy milyen jogok illetik meg őket az online vásárlás során, és mit tehetnek, ha nem elégedettek a kézhez kapott termékkel – derül ki a közjegyzőtkeresek.hu decemberi webshopos vásárlás kvízéből. A kitöltők fele nem tudta például, hogy az interneten rendelt árucikkekre is szigorú garanciális szabályok vonatkoznak. Több mint felük azzal sem volt tisztában, hogyan juthatnak hozzá a pénzükhöz, ha a webshopot tulajdonló cég nem hajlandó megtéríteni a visszaküldött termék árát. Mutatjuk az eredményeket.

  1. Nem tetszik az interneten vásárolt cipő, hiába jó a mérete. Nem ilyennek gondoltam a kép alapján. Visszaküldhetem?

Helyes válasz: Igen, 14 napig indoklás nélkül el lehet állni, a webáruház köteles visszafizetni a termék árát, és nekünk csak a visszaküldés költségét kell kifizetnünk.

A kvíz összes kérdése közül erre érkezett a legtöbb helyes válasz. A kitöltők háromnegyede helyesen tudta, hogy a vásárló a termék átvétele után 14 napig még indoklás nélkül elállhat a vásárlástól, a webáruház pedig köteles visszafizetni a visszaküldött termék árát. A vásárlónak egyedül a visszaküldés költségét kell kifizetnie, azonban sok webshop ennek költségét is állja, ha a vásárló nem elégedett a termékükkel. Ez a lehetőség azonban nem vonatkozik minden egyes terméktípusra. 21 százalék azt jól tudta, hogy indoklás nélkül el lehet állni a vásárlástól, azonban tévesen azt gondolták, erre a vásárlást követő 30 napig van lehetőség. 3 százalék szerint csak levásárolni lehet a vételárat, míg 1 százalék szintén rosszul tudta, hogy csak akkor lehet visszaküldeni a terméket, ha az hibás, vagy ruhaneműk esetében, ha rossz méretben postázták.

  1. Két hónapig használtam a webshopban vett masszázsgépet, azután elromlott. Garanciális még? Visszakérhetem az árát?

Helyes válasz: Természetesen. Az interneten vásárolt termékekre ugyanolyan garanciális szabályok vonatoznak, mintha boltban vették volna meg. Ha 10–100 ezer forint között volt az ára, akkor egy évig érvényes a jótállás.

A kitöltők alig több, mint fele (51 százalék) volt csak tisztában vele, hogy az online rendelt termékre ugyanolyan garanciális szabályok vonatkoznak, mintha üzletben vásárolták volna meg őket. Ha 10 és 100 ezer forint között volt az ára, akkor a jogszabályok alapján legalább egy évig érvényes a jótállás, 100 ezer forint felett a termék már legalább két évig garanciális. Ha pedig az eladási ár meghaladja a 250 ezer forintot, a jótállás időtartama legalább három év. Amennyiben a termék nem a vásárló hibájából romlott el, és a megadott időn belül jelzi a problémát a webáruháznak, az üzemeltetők kötelesek gondoskodni a meghibásodott áru cseréjéről vagy javíttatásáról. A válaszadók 22 százaléka úgy hitte, hogy vissza lehet kérni az árát, de csak akkor, ha a vásárló bizonytani tudja, hogy a termék rendeltetésszerű használat mellett romlott el. 17 százalék a garancia idejét tudta rosszul, ők úgy gondolták, hogy 10 és 100 ezer forint között csak 6 hónapig érvényes a jótállás. 10 százalék szerint pedig az online rendelt dolgokra a boltban vásároltaknál jóval hosszabb garancia érvényes.

  1. Bármilyen interneten vásárolt termékre vonatozik az elállási jog?

Helyes válasz: Nem, egyes termékkörökre nem vonatkozik, például élelmiszerekre, kibontott higiéniai termékekre.

A válaszadók több mint kétharmada (67 százalék) tudta helyesen, hogy nem minden termékkörre vonatkozik a 14 napos „gondolkodási idő”. Kivételt képeznek például az élelmiszerek, az egyedileg legyártott termékek, a kibontott csomagolású higiéniai termékek, a fehérneműk, a CD/DVD-k, valamint a letöltött szoftverek is. Továbbá az aukciós portálokon, apróhirdetéses oldalakon, illetve a közösségi médián keresztül, magánszemélytől vásárolt termékek esetén sem illeti meg a vevőt az elállási jog. Ezzel szemben csaknem egyharmaduk (28 százalék) gondolta azt tévesen, hogy 14 napig bármilyen online rendelt terméket vissza lehet küldeni. 3 százalék szerint még ennél is tovább, 30 napig lehet elállni a vásárlástól, de csak akkor, ha a terméket még nem bontották fel. 2 százalék pedig ennél a kérdésnél is azt válaszolta, hogy csak abban az esetben lehet bármit is visszaküldeni, ha az hibás vagy rossz méretben küldték.

  1. Tíz nap után az általuk megjelölt címre visszaküldtem a boltnak az interneten vett okosporszívót, a csomagküldő visszaigazolta, hogy átvették, de a pénzt nem utalták vissza az általuk megadott határidőn belül, és nem veszik fel a telefont. Hogyan tudom visszaszerezni gyorsan a pénzem?

Helyes válasz: Fizetési meghagyásos eljárást lehet kezdeményezni közjegyzőnél a webshopot tulajdonló cég ellen. Ha 15 napon belül nem fizet, és nem is mond ellent, végrehajthatóvá válik a tartozás.

43 százalék volt csak tisztában azzal, hogy mi a teendő, ha a webáruház tulajdonosa nem hajlandó visszafizetni a jogszerűen visszaküldött termék árát. Ilyenkor fizetési meghagyásos eljárást érdemes kezdeményezni, amelyet magánszemélyként bármelyik közjegyzőnél meg lehet tenni. Ha a vállalkozás a fizetési meghagyás kézhezvételétől számított 15 napon belül nem fizet, de nem is vitatja a követelést, a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, és azonnal végrehajthatóvá válik. Ha viszont vitatja a követelést (ellentmondással él), a vevő bíróságon érvényesítheti a követelését. A többség (44 százalék) a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséghez fordulna, abban a hitben, hogy a fogyasztóvédelem elrendelheti a visszafizetést. 9 százalék fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezne, a válaszuk mégis rossz volt, ugyanis szerintük csak a NAV indíthatja el a végrehajtást, a közjegyző nem. 3 százalék pedig tévesen a cégbírósághoz fordulna.

  1. Több mint egymillió forintért vettem négy hónapja egy okostévét, amely elromlott. A webáruház nem akarja sem kicserélni, sem visszaadni az árát, szerintük én tettem tönkre. Ilyen nagy összegért is lehet fizetési meghagyásos eljárást indítani, vagy mindenképpen pereskednem kell?

Helyes válasz: Hárommillió forintig nem lehet közvetlenül bírósági pert indítani, hanem fizetési meghagyásos eljárással lehet érvényesíteni a tartozásokat.

A kitöltők kevesebb mint egyharmada (29 százalék) tudta jól, hogy hárommillió forintig a pénzköveteléseket csak fizetési meghagyásos eljárással lehet érvényesíteni, peres eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha a fizetési meghagyás címzettje (kötelezettje) vitatja a követelést. Közvetlenül bírósági pert indítani csak hárommillió forintot meghaladó tartozás esetén lehet. Azonban harmincmillió forintig továbbra is lehet a fizetési meghagyásos eljárást választani, ugyanis, ha a kötelezett nem mond ellent a követelésnek, lényegesen gyorsabban a pénzéhez juthat az, akinek tartoznak, mint egy peres eljárás esetén. 42 százalék gondolta azt tévesen, hogy egy- és hárommillió forint közötti pénzkövetelésnél is választani lehet a két eljárás között. 21 százalék egymillió forint felett már automatikusan bírósághoz fordulna, 9 százalék pedig rosszul tudta, hogy ötmillió forintig csak fizetési meghagyásos eljárás kezdeményezhető a pénzkövetelés érvényesítésére.

  1. Egy szlovák cég tulajdonában lévő webshopban vásároltam egy laptopot, hamar elromlott, próbáltam kapcsolatba lépni velük a garancia miatt, de nem reagálnak a leveleimre, nem veszik fel a telefont. Hogyan tudom rajtuk behajtani a vételárat?

Helyes válasz: Európai fizetési meghagyásos eljárás útján is hozzájuthatunk a pénzünkhöz, amely a magyar fizetési meghagyáshoz hasonlóan működik. Egy magyar nyelvű formanyomtatvány kitöltésével bármelyik magyar közjegyzőnél kezdeményezhető az eljárás.

A kitöltők csaknem kétharmada (62 százalék) helyesen tudta, hogy fizetési meghagyásos eljárást nem csak magyarországi, hanem bármelyik európai székhelyű webshopot tulajdonló céggel szemben lehet kezdeményezni, kivéve Dániát. Az európai fizetési meghagyásos eljárás többek között abban különbözik a magyar fizetési meghagyásos eljárástól, hogy a közjegyző 30 napon belül vizsgálja meg a kérelmet, és kézbesíti az európai fizetési meghagyást a kötelezettnek (vállalkozásnak), illetve abban is, hogy a kötelezettnek a kézhezvételt követően nem 15 napig, hanem 30 napig van lehetősége vitatni a követelést (ellentmondással élni). 15 százalékuk rosszul tudta, hogy európai fizetési meghagyásos eljárást csak az Európai Unió Bíróságának honlapján keresztül lehet kezdeményezni. Majdnem ugyanennyien (14 százalék) tévesen azt gondolták, hogy ilyen eljárást Dánia mellett Szlovákiában sem lehet igénybe venni, míg 9 százalék abban tévedett, hogy csak egy szlovákiai bíróságon lehet eljárást kezdeményezni a webshopot tulajdonló cég ellen.