Mit érdemes tenni akkor, ha öt örököse lenne egyetlen autónak, és jó-e, ha egy családi nyaralót vagy egy cég részvényeit egyszerre többen is megörökölik? Az örökség sorsáról való rendelkezés nemcsak érzelmekkel terhelt, hanem bonyolult feladat is lehet az örökösöknek, hiszen a legtöbb hagyaték többnyire olyan vagyontárgyakat tartalmaz, amiket nehéz természetben többfelé bontani. Szerencsére van lehetőség arra, hogy a hagyatéki eljárás során az örököstársak megegyezzenek az örökölt vagyontárgyak nekik leginkább megfelelő elosztásáról. Mutatjuk, hogyan.

A hagyatéki eljárás célja, hogy tisztázza az örökléssel kapcsolatos kérdéseket. A közjegyző az eljárás során megállapítja az örökösök személyét, a hagyatékból való részesedésük arányát, valamint az öröklés jogcímét (törvényes vagy végrendeleti). Az öröklést elsősorban az elhunyt végrendelete vagy – ennek hiányában – a törvényes öröklési rend szabályozza. Ám ha valami miatt szeretnénk ettől eltérő módon vagy arányban osztozni a hagyatékon, nyugodtan megegyezhetünk a többi örökössel. Erre például azért lehet szükség, mert az örökhagyó többféle vagyontárgyat hagyott maga után, köztük olyanokat is – autó, motorkerékpár, festmény, nagy értékű televízió stb. –, amelyeket meglehetősen bonyolult lenne az örökösök között természetben egyenlő részekre osztani.

Az örökösök közti egyezséget a hagyatéki tárgyaláson a közjegyző hagyja jóvá és foglalja végzésbe, azonban érdemes már a hagyatéki tárgyalás előtt egyeztetni egymás között arról, hogy ki, mire tart igényt. Így lényegesen le tudjuk rövidíteni az eljárást és az utána következő ügyintézést is.

Az úgynevezett osztályos egyezségről fontos tudni, hogy azt csak az örökösök köthetik meg, és kizárólag a hagyaték tárgyaira vonatkozóan, azaz semmilyen más vagyontárgyat nem vonhatnak be. Fontos az is, hogy minden örököstársnak részesednie kell a hagyatékból, tehát egyikük sem maradhat ki belőle.

Mi van akkor, ha adósság is terheli a hagyatékot?

Az örökösöknek arra is van lehetőségük a hagyatéki eljárásban, hogy az általuk megszerzett hagyatéki vagyon egészét vagy részét az öröklésben érdekelt más személyre, például a hagyatéki hitelezőre átruházzák. Mielőtt sor kerülne a vagyontárgyak egymás közti felosztására, mindenképpen érdemes az örökhagyó tartozásait is rendezni, mivel a hagyaték nemcsak vagyontárgyakat, hanem gyakran adósságokat is tartalmazhat. A közjegyzők gyakorlata szerint Magyarországon tízből hét hagyaték terhelt valamilyen hitellel.

Első lépésként tehát fontos tisztázni a tartozás mértékét és a törlesztési lehetőségeket. Utána célszerű megegyezni az örökhagyó hitelezőivel – például átruházni a tulajdonjog egy részét –, mert így mindkét fél jobban járhat. Általában a hitelezők hajlanak a megegyezésre, ugyanis pontosan tudják, milyen hosszas és nehézkes procedúra vár rájuk abban az esetben, ha az örökösök visszautasítják az örökséget, és az végül az államra száll.

Mi a teendő, ha mégsem sikerül a hagyatéki eljárás során megegyezni?

Gyakran előfordul, hogy a hagyatéki eljárás során a közjegyző előtt nem sikerül megegyeznünk az örököstársakkal vagy a hagyatéki hitelezőkkel. Ilyen esetekben eddig a felek között a bíróság volt hivatott dönteni. Idén január óta azonban van lehetőség a vitákat a pereskedés helyett egyszerűbben és gyorsabban, közjegyzői előtti egyezségi eljárásban is rendezni. Az eljárás lefolytatására főszabály szerint az a közjegyző illetékes, akinek a területén a kérelmezők valamelyikének lakóhelye (székhelye) vagy tartózkodási helye van. Az egyezségi kísérletre idézést ráadásul nem csak a hagyatéki vagyon megosztására lehet igénybe venni, hanem egyéb, jellemzően vagyonjogi tárgyú ügyben is.  

Ebben az eljárásban a közjegyző által jóváhagyott egyezség ugyanolyan hatályú, mintha azt bírósági ítéletben mondták volna ki, viszont egyszerűbb és lényegesen gyorsabb, mintha bírósághoz fordulnánk. A közjegyző által egyezségbe foglalt kötelezettségek – ugyanúgy, mint a bírósági ítélet rendelkezései – közvetlenül végrehajthatók lesznek, ha azt valaki nem tartaná be.