Apám évtizedekig gyűjtögette a spórolt pénzét a takarékbetétjén. A hagyatéki tárgyaláson megdöbbenve tapasztaltam, hogy a megtakarítása nem része a hagyatékának, hanem mint megtudtam, már a hagyatéki eljárás előtt megkapta a teljes összeget a testvérem. Hogyan lehetséges ez?
Alapvetően az elhunyt hagyatékához tartozik valamennyi vagyontárgya, például ingatlana, gépjárműve, félretett pénze és még a tartozásai is. Kevesen tudják ugyanakkor, hogy vannak olyan vagyonelemek, amelyek nem minden esetben lesznek a hagyaték részei. Ide tartozhatnak a megtakarítások is.
A bankszámlák, betétszámlák és fizetési számlák esetében ugyanis meg lehet jelölni haláleseti kedvezményezettet, akinek a pénzintézet automatikusan kifizeti a számlán lévő összeget a tulajdonos halálát követően, még a hagyaték átadása előtt. Ezért a számla nem tartozik az elhunyt hagyatékához, és a kedvezményezett a hagyatéki eljárástól függetlenül rendelkezhet vele. Haláleseti kedvezményezett nélkül azonban a számla a hagyaték részét képezi, és sok problémát okozhat, hogy a bank, miután értesül a bankszámla-tulajdonos haláláról, zárolja a számlát a hagyatéki eljárásjogerős befejezéséig, így a rokonok még a temetési költségeket sem tudják arról kifizetni. A számlatulajdonos halálát követően jogszerűen még akkor sem lehet pénzt felvenni a számláról, ha valaki ismeri a bankkártya PIN kódját, valamint a társkártya is érvénytelen lesz.
Nagykorú betétes szintén megjelölhet haláleseti kedvezményezettet takarékbetét elhelyezésekor, akinek a tulajdonos halála esetén visszafizetik a takarékbetéten lévő összeget. Az így elhelyezett takarékbetét sem tartozik a hagyatékhoz, és a kedvezményezett a hagyatéki eljárástól függetlenül rendelkezhet vele. Fontos tudni, hogy értékpapírszámla esetén nem lehet kedvezményezettet megjelölni, így arról az örökös kizárólag jogerős hagyatékátadó végzés alapján rendelkezhet.
Pénztári megtakarítások, biztosítások
A bankszámlákhoz hasonló a helyzet a magánynyugdíjpénztári és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári (például egészségpénztári) számlákkal is. A pénztártag egyéni számláján lévő összeget az örökös alapvetően kedvezményezetti minőségében, nem pedig öröklés jogcímén szerezheti meg, így ez az összeg sem része a hagyatéknak, azaz öröklés tárgya sem lehet. A tag a halála esetére a belépési nyilatkozaton, közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban jelölhet kedvezményezettet.
A lakástakarékpénztárakról szóló törvény szerint a lakás-előtakarékossági szerződésen elhelyezett betét és kamatai sem tartoznak az elhunyt hagyatékához, amennyiben nevezett kedvezményezettet. Ebben az esetben azonban csak közeli hozzátartozó lehet a kedvezményezett. Az élet és balesetbiztosítási összeget is az örökös kedvezményezetti minőségében, nem pedig öröklés jogcímén szerezheti meg, így a biztosítási összeg sem része a hagyatéknak.
A fel nem vett nyugdíj sem része a hagyatéknak
A fel nem vett nyugdíj és havi rendszeres szociális ellátás sem képezik a hagyaték tárgyát, azonban kedvezményezettet ezekben az esetekben nem lehet megjelölni, hanem a törvény szabályozza, ki veheti fel azokat az elhunyt helyett. A jogosult halála esetén, a halála hónapjára még járó, fel nem vett nyugellátást, rendszeres szociális ellátást és foglalkoztatást helyettesítő támogatást elsősorban a vele közös háztartásban együtt élt házastársa veheti fel. Ha nem volt házastársa vagy már ő sem él, akkor egymást követő sorrendben a gyermeke, majd az unokája, szülei, nagyszülei és végül a testvére kaphatja meg a kifizetetlen nyugellátás jogcímén járó összeget. Ezek hiányában pedig az örökös veheti fel a halál napjától vagy a hagyatékátadó végzés jogerőssé válása napjától számított egy éven belül. A szociális ellátást a halál hónapját követő hónap utolsó napjáig veheti fel a megjelölt személyi kör. Az örökös örökösi minőségében nem jogosult megszerezni a fel nem vett szociális ellátást, kizárólag akkor juthat hozzá, ha az említett személyi körbe tartozik.
Örökség sem feltétlen hagyaték
Örökölni nem csak végrendelettel vagy a törvényes öröklési rend szerint lehet. A végintézkedésnek három formája van: végrendelet, öröklési szerződés és halál esetére szóló ajándékozási szerződés. Valamennyi halál esetére szóló vagyoni rendelkezést foglal magában.
Gyakran kötnek öröklési szerződést, akik gondoskodásra szorulnak, de egyedül maradtak időskorukra. Az öröklési szerződés lényege pedig, hogy az örökhagyó meghatározott életjáradékért, tartásért vagy gondozásért cserébe – vagyona, annak egy meghatározott része vagy meghatározott vagyontárgyak tekintetében – örökösévé nevezi azt, aki gondját viseli. A végrendelkezésnek egy másik formája a halál esetére szóló ajándékozás is, amikor az ajándék csak az örökhagyó halála után lesz a megajándékozotté. A szóban forgó vagyontárgyak az örökhagyó életében még az ő tulajdonát képezik, a halála után pedig kikerülnek a hagyatékból. A többi örökös így ezekre már nem, de kötelesrészre még igényt tarthat.