Egy régi barátom kölcsönkért tőlem háromszázezer forintot a munkabér kifizetéséig, hogy időben el tudja intézni a karácsonyi bevásárlást. Írtunk egy papírt a kölcsönről, de azt nem tüntettük fel, hogy mikor adja vissza a pénzkölcsönt, hiszen gyerekkorom óta ismerem. Most viszont azt mondja, hogy legkorábban csak fél év múlva fogja tudni visszafizetni a tartozását. Időközben viszont nekem is nagy szükségem lenne a pénzre. Mihez tudok kezdeni most?
A magas banki kamatok miatt szorult helyzetben sokan rokonokhoz, barátokhoz fordulnak magánkölcsönért. A tapasztalatok szerint azonban az ilyen tartozások majdnem felét egyáltalán nem, vagy csak részben fizetik vissza, emiatt pedig évtizedes barátságok és családi kapcsolatok is tönkremehetnek. A magánkölcsönök jelentős részéről nem készül semmilyen írásos dokumentum, mert sokaknak egy szóbeli megállapodás is elég ahhoz, hogy százezreket vagy akár milliókat kölcsönözzenek bizalmi alapon. Persze a barátok, rokonok általában tényleg szeretnék visszafizetni a tartozást, de közbejöhetnek váratlan helyzetek (például elromlik az autójuk vagy elvesztik a munkahelyüket), ami miatt mégsem tudják ezt megtenni.
Csak írásban szabad megállapodni
A legtöbben bizalmatlanságnak élik meg, ha egy ismerősnek vagy családtagnak adott kölcsönről papírt akarnak írni, pedig bárki kérjen is kölcsön, javasolt írásban szerződést kötni. Még akkor is, ha biztosak vagyunk benne, hogy vissza fogjuk kapni a pénzt. Hiszen, ha az ismerőssel bármi történik, az örökösei nem feltétlen tudnak a tartozásról.
Azon is sok múlhat, hogy ki készíti el a kölcsönszerződést. A házilag szerkesztett dokumentumok gyakran alkalmatlanok a későbbi jogérvényesítésre, holott egy megfelelő szerződés nélkül jelentősen csökken az esélye annak, hogy hozzájutunk a pénzünkhöz, ha az adósunk valamiért nem fizet.
Nagyobb összeg esetén ezért mindenképpen érdemes jogász – közjegyző vagy ügyvéd – előtt szerződni, ezzel biztosíthatjuk, hogy a dokumentum kellő bizonyító erővel rendelkezik, és nem hiányoznak belőle olyan fontos részletek, mint a visszafizetés határideje. Ha közjegyző készíti el a kölcsönszerződést, az közjegyzői okiratnak minősül, és ha az adós nem fizet határidőre, nem kell bírósághoz fordulni, hanem rögtön végrehajtást kezdeményezhetünk. Egy ilyen szerződés ugyanakkor az adósnak is biztosíték arra, hogy nem követelhetnek tőle többet vagy korábban, mint ami a megállapodásban szerepel, illetve nem szerepelnek a megállapodásban tisztességtelen feltételek, például aránytalanul magas kamat.
Utólag is lehet biztosítani a kölcsönszerződést
Van másik lehetőség is, amellyel megelőzhetjük a későbbi hosszas és költséges pereskedést, és rövid idő alatt hozzájuthatunk a kölcsönadott pénzhez. Akkor is érdemes lehet közjegyzőhöz fordulni, ha nem ő készítette a kölcsönszerződést. Ilyenkor a pénz átadásának feltételéül szabhatjuk, hogy a kölcsönt kérő tegyen egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot közjegyző előtt, amelyben végrehajtható módon kötelezettséget vállal a kölcsön visszafizetésére. Egy ilyen nyilatkozat ugyanúgy közvetlenül végrehajtható, mint a közjegyző által készített kölcsönszerződés.
Közjegyző előtt tett tartozáselismerő nyilatkozatot pedig akár a kölcsönadás után is lehet kérni az adóstól, például akkor, ha többszöri haladékot kér a pénz visszafizetésére. Ez nemcsak erős biztosíték, de lehet egy gesztus is a kölcsönadó felé, hogy az adós komolyan gondolja a tartozás rendezését. A közjegyzői okirat megléte mindegyik esetben növeli a fizetési hajlandóságot, ezért a tapasztalatok szerint csak ritkán kerül sor végrehajtásra.
Szerződés nélkül sincs minden veszve
Akkor sincs még minden veszve, ha nem kötöttünk szerződést, és az adós nem hajlandó visszafizetni a tartozást. Ilyen esetben kezdeményezhetünk fizetési meghagyást. A fizetési meghagyásos eljárás a lejárt tartozások esetében nyújt egyszerű, pereskedés nélküli lehetőséget a követelés érvényesítésére. Az eljárást bármelyik közjegyzőnél lehet kezdeményezni magánszemélyként, nem kell bizonyítékot csatolni, hanem csak többek között az adós nevét, kézbesítési címét, a követelés alapjául szolgáló jogviszonyt és az érvényesíteni kívánt jogot, a követelés összegét, valamint a követelés alapjául szolgáló jogviszony létrejöttének és a követelés lejártának időpontját kell feltüntetni. Ha a fizetési meghagyás címzettje nem vitatja a követelést vagy nem mond neki ellent időben, akkor végrehajtási eljárás is megindítható az adós ellen. Az adós ebben az esetben is kérhet részletfizetést vagy fizetésre halasztást. Persze nem árt, ha valamilyen dokumentummal igazolni tudjuk, hogy valóban tartozik. Erre akkor lehet szükség, ha az adós nem ért egyet a követelésünkkel, ilyenkor ugyanis marad a bíróság, ahol bizonyítanunk kell a tartozást.