Apám a halála előtt nem vette fel az utolsó havi nyugdíját. A testvérem szerint ez még jár a családnak, de én úgy tudom, csak a hagyatéki eljárás után, örökléssel juthatunk hozzá. Gyerekeiként felvehetjük a nyugdíját?
Sokan nem tudják, hogy alapesetben az elhunyt nem minden tulajdona kerül a hagyatékába, az egyik ilyen például a nyugdíj. Valójában a nyugellátás még abban a hónapban is jár, amikor a nyugdíjas meghal, de teljesen más szabályok vonatkoznak rá, mint egy ingatlanra vagy egy autóra.
A fel nem vett, rendszeres szociális ellátások, mint a nyugdíj vagy a munkanélküli segély sem képezik a hagyaték tárgyát, hanem a törvény szabályozza, ki veheti fel ezeket az elhunyt helyett. A jogosult halála esetén elsősorban a vele együtt élő házastársa. Ha nem volt házastársa vagy már ő sem él, akkor egymást követő sorrendben a gyermeke, majd az unokája, szülei, nagyszülei és végül a testvére kaphatja meg a kifizetetlen nyugellátás jogcímén járó összeget, ezek hiányában pedig az örökös veheti fel. A nyugellátás mellett azonban van még jó néhány vagyonelem, amely nem feltétlen lesz az örökség része.
Sokszor a bankszámla sem örökölhető
A bankszámlák, betétszámlák és fizetési számlák esetében van egy olyan opció, hogy meg lehet jelölni haláleseti kedvezményezettet, aki tulajdonképpen bárki lehet, nem muszáj rokonnak lennie. Ha a számla tulajdonosa meghal, a bank a kedvezményezettnek fizeti ki a számlán lévő összeget, még jóval a hagyaték átadása előtt, és a kedvezményezett szabadon rendelkezhet a pénzzel a hagyatéki eljárástól függetlenül. Ha a számlának van kedvezményezettje, minden esetben ő kapja a rajta lévő pénzt. Ezért az ilyen számlák nem tartoznak az elhunyt hagyatékához, és csak akkor örökölhetők, ha nincs megadva haláleseti kedvezményezett. Kedvezményezett hiányában azonban fontos tudni, hogy a bank zárolja a számlát, miután értesül a tulajdonos haláláról, így a hagyatéki eljárás jogerős befejezéséig nem lehet hozzáférni a számlán lévő pénzhez, és a társkártya is érvénytelen lesz.
Hasonló a helyzet a takarékbetétekkel, a magánynyugdíjpénztári és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári (például egészségpénztári) számlákkal. Ha a tulajdonos megjelölt kedvezményezettet, ő a hagyatéki eljárástól függetlenül rendelkezhet a számlával, betéttel, és az így megszerzett vagyon nem számít öröklésnek. A pénztártag egyéni számlán lévő összeget az örökös alapvetően kedvezményezetti minőségében, nem pedig öröklés jogcímén szerezheti meg, így ez az összeg sem része a hagyatéknak, azaz öröklés tárgya sem lehet. Ugyanez vonatkozik a lakástakarékpénztárakra is, azzal a különbséggel, hogy ebben az esetben csak közeli hozzátartozó lehet a kedvezményezett.
Az örökség sem mindig hagyaték
Vannak olyan esetek is, amikor valaki örökléssel jut hozzá az elhunyt valamely vagyontárgyához, például a lakásához, de ez a vagyon mégsem tartozik a hagyatékba. Örökölni ugyanis nemcsak a törvény szerint vagy végrendelettel lehet, hanem öröklési szerződéssel és halál esetére szóló ajándékozással is, valamennyi halál esetére szóló vagyoni rendelkezést foglal magában.
Öröklési szerződést leginkább azok kötnek, akik gondoskodásra szorulnak, de egyedül maradtak, és nincs, aki segítsen nekik a mindennapokban. Az öröklési szerződés lényege, hogy az örökhagyó meghatározott életjáradékért, tartásért vagy gondozásért cserébe a teljes vagyona, vagy csak egy része, például az ingatlana örökösévé nevezi azt, aki gondoskodik róla. Fontos tudni azt is, hogy amennyiben a szerződés megkötését követő két éven belül hal meg az örökhagyó, akkor a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani az öröklési, tartási, életjáradéki vagy gondozási szerződéssel elidegenített vagyon értékének a ténylegesen nyújtott tartás, életjáradék, illetve gondozás értékével nem fedezett részét. Ennek célja, hogy rövid ideig tartó gondozással ne lehessen megfosztani az örökségüktől a törvényes örökösöket.
A halál esetére szóló ajándékozásnál a tulajdonos elajándékozza a vagyontárgyat, de az csak a halála után lesz azé, aki ajándékba kapta. A szóban forgó vagyontárgy ebben az esetben is az örökhagyó tulajdonát képezi addig, amíg él, a halála után pedig kikerül a hagyatékból, ezért nem lehet megörökölni. Viszont a kötelesrészre öröklési szerződésnél és halál esetére szóló ajándékozásnál is igényt tarthatnak a törvényes örökösök.
A leggyakrabban előforduló, hagyatékba nem tartozó vagyonelemek mellett nem örökölhető például az elővásárlási vagy eladási jog, ügyvédi iroda, társasági részesedés, dohánybolt vagy gyógyszertár működtetési jog, praxisjog és sírhely sem.