Hónapok óta nem fizeti ki a fővállalkozó az egyik munkámat. Hiába küldtem ügyvédi felszólítást, semmi válasz. Fizetési meghagyást kezdeményezek ellene, hogy végre fizesse meg, ami nekem jár. Miért nekem kell fizetnem az eljárás költségét, ha nyilvánvalóan ő tartozik?
Ha valakinek tartoznak, és felszólításra sem fizetik vissza neki a követelést, akkor a fizetési meghagyásos eljárás harmincmillió forint alatt a leghatékonyabb és leggyorsabb módja az igényérvényesítésnek. A fizetési meghagyás megindításának díja van, amelyet a Magyar Országos Közjegyzői Kamara részére kell megfizetnie a kérelmezőnek. Ugyanakkor, amennyiben a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, akkor a költségeket a kötelezett fogja viselni, így az eljárási díjat a tartozással együtt lehet követelni a kötelezettől (akivel szemben kezdeményeztük a fizetési meghagyást). A fizetési meghagyás megindításának díját, ahogyan más közjegyzői eljárási díjakat is, miniszteri rendeletben állapítják meg.
Az eljárási díjat tehát főszabály szerint a jogosultnak az eljárás megindításakor meg kell fizetnie, tulajdonképpen megelőlegeznie. Előfordulhat azonban, hogy van, aki jövedelmi és vagyoni viszonyai miatt nem tudja ezt megtenni. Őt megilleti az úgynevezett személyes díjfeljegyzési jog. Ez azt jelenti, hogy nem kell megelőlegeznie a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemért fizetendő eljárási díjat, a jogerős fizetési meghagyás alapján indított végrehajtási díjat, vagy a közjegyző határozata ellen előterjesztett fellebbezés és az ellentmondás folytán perré alakult eljárás illetékét.
Törvény határozza meg, ki élhet a díjfeljegyzési jog lehetőségével. Kizárólag természetes személy, azaz magánember:
- Havi nettó jövedelme (munkabére, nyugdíja, egyéb rendszeres pénzbeli juttatása) nem haladja meg az öregségi teljes nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (ez 2024-ben 28 500 Ft) és vagyona nincs,
- aktív korúak ellátására jogosult vagy aktív korúak ellátására jogosult – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti – közeli hozzátartozójával él közös háztartásban,
- közgyógyellátásban részesül vagy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát állapították meg,
- átmeneti szállást igénybe vevő hajléktalan,
- menekült, menedékes, menekültkénti vagy menedékeskénti, illetve hontalankénti elismerését kérő, továbbá az ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesítését kérő, és a jövedelmi és vagyoni helyzetéről tett nyilatkozata alapján a számára jogszabályban biztosított ellátásra és támogatásra jogosult, vagy
- a családjában olyan gyermeket gondoz, akinek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapították.
Ezen felül az eljárás kezdeményezője részére akkor is engedélyezni kell a személyes díjfeljegyzési jogot, ha a fenti feltételek nem állnak fenn, de a közjegyző egyéb körülményeinek figyelembevételével, a jövedelmi és vagyoni viszonyainak vizsgálata alapján azt állapítja meg, hogy az eljárás kérelmezőjének létfenntartása veszélyeztetett.
Fontos tudni, hogy a díjfeljegyzési jog csak az eljárási díj megelőlegezése alól mentesít, a díj eljárás végén történő viselése alól nem, így végső soron valamelyik félnek meg kell fizetnie a díjat. Ha a jogosult visszavonja a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét, illetve a közjegyző visszautasítja azt vagy az eljárást megszünteti, valamint akkor is, ha a perré alakult eljárás során a bíróság a pert megszünteti vagy a keresetet tartalmazó iratot visszautasítja, illetve a keresetet elutasítja, a kérelmezőnek kell megfizetni az eljárási díjat.