Mekkora összeget lehet kölcsönadni rokonoknak, barátoknak? Kérhetünk-e kamatot magánszemélyként? Hogyan lehet visszaszerezni a tartozást, ha nem fizetik vissza az adósságot? Kvízünkben olvasóink magánkölcsönnel kapcsolatos tudását teszteltük. A kitöltők több mint fele adott már kölcsön pénzt, de csak kevesebb mint egyharmaduk kapta azt vissza a megbeszélt határidőre. Csupán minden ötödik kitöltő tudta, hogy a magánkölcsönök felét egyáltalán nem, vagy csak részben fizetik vissza, és kevesebb mint egyharmaduk volt tisztában azzal, hogy magánszemélyként is lehet kamatot szedni. Mutatjuk az eredményeket.

Legfeljebb mekkora összeget adhatok kölcsön magánszemélyként?

Helyes válasz: Nincs ilyen korlát.

A kitöltők 79 százaléka jól tudta, hogy magánszemélyként bármekkora összeget kölcsön lehet adni, nincsen erre vonatkozó korlát. Ezzel szemben 11 százalék tévesen azt gondolta, a maximális összeg a minimálbér havi bruttó összegének tízszerese, ami 2024-ben 2 668 000 forintot jelent. 6 százalék úgy tudta, legfeljebb az éves minimálbér bruttó összegének tízszeresét, vagyis 32 016 000 forintot lehet kölcsönadni, míg 5 százalék szerint ez az összeg maximum százmillió forint, efelett jegybanki engedélyre van szükség a hitelezéshez.

Ha kölcsönadok, kérhetek kamatot?

Helyes válasz: Igen, magánkölcsön esetén lehet kamatot szedni.

Csak 31 százalék volt tisztában azzal, hogy magánkölcsön esetén is lehet kamatot szedni. A legtöbben (53 százalék) rosszul tudták, hogy egy magánkölcsönnél jogszerűen nem kérhetnek kamatot, holott ezt semmilyen jogszabály sem tiltja. 16 százalék azt jól tudta, hogy kérhetnek kamatot, de a válaszuk mégis rossz volt, mert tévesen azt hitték, ha a kamat meghaladja a jegybanki alapkamat háromszorosát, csak közjegyző készítheti el a szerződést.

Mekkora összegtől kötelező közjegyző vagy ügyvéd közreműködését kérni a kölcsönszerződéshez?

Helyes válasz: Nincs szükség jogász közreműködésére, de nagyobb kölcsön esetén érdemes segítséget kérni.

Erre a kérdésre a válaszadók 73 százaléka válaszolt helyesen, miszerint bármekkora összeget kölcsön lehet adni jogász (közjegyző vagy ügyvéd) közreműködése nélkül, ugyanakkor nagyobb összeg esetén feltétlenül érdemes szakértő segítségét kérni a kölcsönszerződés elkészítéséhez.  Amennyiben közjegyző készíti el az okiratot, az abban foglaltak hosszas és költséges pereskedés nélkül, közvetlenül, bírósági végrehajtás útján is érvényesíthetőek. 11 százalék azt gondolta, egymillió forintos kölcsön felett már kötelező jogász segítségét kérni. 9 százalék szerint csak tízmillió forintot meghaladó magánkölcsönnél van szükség jogászra, 8 százalék pedig rosszul tudta, hogy amennyiben a kölcsön meghaladja a minimálbér havi bruttó összegének tízszeresét, nem érvényes a kölcsönszerződés, ha nem jogász készíti el.

Ha valaki nem fizeti vissza a tartozást, hogyan lehet visszaszerezni?

Helyes válasz: Ha a tartozás nem haladja meg a hárommillió forintot, csak fizetési meghagyást lehet kezdeményezni, nagyobb összegnél bírósághoz is lehet fordulni.

Azt már csak jóval kevesebben (36 százalék) tudták, hogy mik a lehetőségek akkor, ha az adós nem fizeti vissza a fennálló tartozást. Abban az esetben, ha a tartozás nem haladja meg a hárommillió forintot, kizárólag fizetési meghagyást lehet kezdeményezni, ennél nagyobb összegnél bírósághoz is lehet fordulni, harmincmillió forint felett pedig már csak peres út igénybevételével juthatunk hozzá a jogos követelésünkhöz. 26 százalék tévesen gondolta, hogy ha a tartozás nem több, mint harmincmillió forint, akkor kizárólag fizetési meghagyást lehet kezdeményezni. 22 százalék szerint összegtől függetlenül a bíróság az egyetlen törvényes út, 16 százalék pedig rosszul tudta, hogy először is a rendőrségen kell feljelentést tenni, és csak a nyomozás lezárása után lehet bíróságra menni.

Ön szerint általában a magánkölcsönök hány százalékát fizetik vissza?

Helyes válasz: A kölcsönök nagyjából ötven százalékát egyáltalán nem, vagy csak részben fizetik vissza egy nemzetközi felmérés szerint.

Egy nemzetközi felmérés szerint a magánkölcsönök nagyjából felét egyáltalán nem, vagy csak részben fizetik vissza, ezt mindösszesen a kitöltők 21 százaléka tudta. Minden negyedik válaszadó úgy gondolta, ez a kölcsönök kétharmadára igaz. 21 százalék szerint a kölcsönök negyven százalékát, 17 százalék szerint a tíz százalékát, míg 15 százalék szerint a tartozások egyötödét nem rendezik teljes mértékben az adósok.

Kértek már valaha barátai, rokonai, ismerősei kölcsön pénzt Öntől?

A kvíz utolsó három kérdése a kitöltők saját tapasztalataira kérdezett rá. A 104 válaszadó több mint fele (58 százalék) már adott kölcsön pénzt rokonoknak, barátoknak vagy ismerősöknek. 23 százaléktól még sosem kértek, de ha valaki kérne is, nem nyújtanának kölcsönt. 12 százaléktól sem kértek még soha, de ők nem mondanának nemet egy ilyen kérésre, míg 8 százalékuk azt válaszolta, kértek már tőle pénzt, de nem adott. 

Visszakapta a kölcsönadott összeget?

A kitöltők 30 százaléka sosem adott még kölcsön, 29 százalékuk azonban igen, és vissza is kapták a pénzt a megbeszélt határidőre. 21 százalék késve, de szintén visszakapta. 13 százalék csak részben kapta vissza a tartozást, 8 százalékuk azonban semmit sem látott viszont a kölcsön adott összegből.

Készítettek írásos szerződést a kölcsönnyújtásról?

A családtagoknak, közeli barátoknak nyújtott kölcsönök esetében gyakran kényes kérdés, hogy írjanak-e a felek szerződést a kölcsönről. A válaszadók csaknem fele (47 százalék) nyilatkozta azt, hogy nem írtak kölcsönszerződést, mert bizalmatlanságnak tűnt volna. 13 százalék ezzel szemben készített szerződést, amit két tanú is aláírt. 8 százalék szintén írt kölcsönszerződést, de tanúkkal nem íratták alá, mert véleményük szerint rokonok és barátok között ez csak egy szükséges formaság. 1 százalékuk ügyvédhez fordult a kölcsönadás előtt, szintén 1 százalék pedig közjegyző segítségét kérte, hogy biztosan minden rendben legyen. (A kitöltők 30 százaléka még nem adott kölcsön pénzt senkinek.)