Ki örökli az elhunyt bankszámláját? Használható az autója a hagyatéki eljárás befejezése előtt? Felülírható egy végrendelet? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ a közjegyzőtkeresek.hu online felmérése. A kitöltők alig több mint harmada volt csak tisztában azzal, hogy ki örökli a bankszámlát, ha van haláleseti kedvezményezett, és felük tudta helyesen, miszerint használható az elhunyt autója a hagyatéki eljárás alatt is. Mutatjuk az eredményeket.

1. Édesanyám a végrendeletében rám hagyta a bankszámláján lévő pénzösszeget, de haláleseti kedvezményezettnek a testvéremet jelölte meg. Melyikünk kapja meg így a számlán lévő összeget?

Helyes válasz: Akit haláleseti kedvezményezettnek jelöltek.

A kitöltők alig több mint harmada (36 százalék) volt csak tisztában azzal, hogy amennyiben a számla tulajdonosa megjelölt haláleseti kedvezményezettet, a számla nem része a hagyatéknak. A bank, miután hitelt érdemlően értesült a tulajdonos haláláról, kifizeti a haláleseti a kedvezményezettnek a számlán lévő egyenleget, függetlenül attól, hogy a számlát valaki másra hagyták a végrendeletben. A legtöbb válaszoló azt gondolta, hogy amennyiben a végrendelet dátuma a későbbi, akkor az érvényes, ha viszont a kedvezményezetti jelölés, akkor az. 13 százalék rosszul tudta, miszerint a végintézkedés az irányadó, 6 százalék szerint pedig ilyen esetben fele-fele arányban kell osztozkodni a számlán. 

2. Apám a halála előtt nem vette fel az utolsó havi nyugdíját. Felvehetem helyette?

Helyes válasz: A fel nem vett nyugdíj nem része a hagyatéknak, elsősorban az elhunyt vele együtt élő házastársa veheti fel, ha nincs, akkor a gyermeke.

43 százalék tudta jól, hogy a fel nem vett nyugdíjat elsősorban az elhunyt vele együtt élő házastársa veheti fel az örökhagyó halálát követő egy éven belül, ha nincs házastárs, akkor a gyermeke. A többség (49 százalék) tévesen gondolta, hogy a fel nem vett nyugdíj a hagyatékhoz tartozik, csak a hagyatéki eljárás jogerős befejezése után juthatnak hozzá az örökösök. 6 százalék rosszul tudta, hogy az utolsó havi, fel nem vett nyugdíjat már senki sem veheti fel az elhunyt helyett. 3 százalék ennek ellenkezőjét hitte, szerintük bármelyik családtag jogszerűen felveheti.

3. Belefoglalhatom a végrendeletembe a horvátországi nyaralóm?

Helyes válasz: Igen, alapvetően az örökhagyó teljes vagyonát egységként kezelik, ezért külföldi vagyont is bele lehet foglalni a végrendeletbe.

A válaszadók több mint fele (58 százalék) jól gondolta, hogy mivel alapvetően az örökhagyó teljes vagyonát egységként kezelik, ezért külföldi vagyont, például egy ingatlant is bele lehet foglalni a végrendeletbe. Ilyenkor alapesetben a külföldi vagyont is a magyar öröklési jogszabályoknak megfelelően adják át az örökösöknek. Ha azonban a magyar állampolgár örökhagyó tartózkodási helye külföldön volt, például ott élt és dolgozott, akkor az adott ország öröklési törvényei vonatkoznak a teljes vagyonára, még a Magyarországon találhatókra is. A válaszolók negyede rosszul tudta, hogy ha külföldi vagyon is van a végrendeletben, akkor csak az esetben lesz érvényes a végakarat, ha a hivatalosan lefordított másolatot letétbe helyezik az idegen ország közjegyzői kamarájánál. 15 százalék pedig helytelenül vélekedett arról, hogy ilyen esetben csak akkor lesz érvényes a végrendelet, ha közjegyző készíti. 2 százalék szerint pedig magyar nyelvű végrendeletben csak magyarországi vagyontárgyakról lehet rendelkezni.

4. Egy elhunyt barátomnak haszonélvezeti joga volt a házamon. Az örököse most szeretne beköltözni. Megteheti ezt?

Helyes válasz: Nem, a haszonélvezeti jog személyhez kötődik, azt örökölni nem lehet.

A kvíz összes kérdése közül erre érkezett a legtöbb helyes válasz. 96 százalék tisztában volt azzal, hogy a haszonélvezeti jog mindig adott személyhez kötődik, azt örökölni nem lehet, hanem a jogosult halálával a haszonélvezeti jog megszűnik. 2 százalék tévesen gondolta, hogy a haszonélvezet is örökölhető, 2 százalék szerint pedig csak akkor öröklődik, ha a tulajdonos nem tudja pénzzel megváltani.

5. Apám haláleseti kedvezményezettként jelölt meg a bankszámlájánál és a magánnyugdíjpénztári számlájánál. Elkölthetem a pénzt úgy, hogy még nem fejeződött be a hagyatéki tárgyalás?

Helyes válasz: Igen, a bank a kedvezményezettnek kifizeti, és szabadon rendelkezhet vele a hagyatéki eljárástól függetlenül.

Ahogy egy korábbi kérdésnél kifejtettük, ha van haláleseti kedvezményezett, a bank neki fizeti ki a számlán lévő egyenleget, és a bankszámla nem képezi a hagyaték tárgyát. Vagyis a kedvezményezett szabadon rendelkezhet azzal, függetlenül a hagyatéki eljárástól. Ezt a kitöltők majdnem fele (49 százalék) tudta. Csaknem ugyanennyien (48 százalék) tévesen az ellenkezőjét gondolták, szerintük a kedvezményezett csak a hagyatéki eljárás befejezése után rendelkezhet a bankszámlán lévő összeggel. 2 százalék azt jól gondolta, hogy a kedvezményezett rendelkezhet a pénzzel, de a válaszuk mégis rossz volt, mert az hitték, erről értesíteni kell a hagyatéki tárgyalást lefolytató közjegyzőt. Csak 1 százalék válaszolta azt, hogy ilyen esetben legfeljebb a számlán lévő egyenleg felét lehet elkölteni.

6. Édesanyám nekem ígérte a lakását, de öt éve öröklési szerződést kötött a szomszéddal, hogy gondozásért cserébe ő örökli az ingatlant. Kié lesz így a lakás?

Helyes válasz: A szomszédé, az örökösnek ilyenkor még kötelesrész sem jár az ingatlan után. 

A kitöltők negyede válaszolta csak helyesen, hogy amennyiben már legalább két év eltelt az öröklési szerződés megkötése óta, akkor az ingatlan biztosan a szomszédé lesz, és a törvényes örökösnek még kötelesrész sem jár az ingatlan után. 73 százalékuk azt jól gondolta, hogy az ingatlan a szomszédé lesz, de tévesen azt hitték, hogy az örökös a kötelesrészre még igényt tarthat. 2 százalék rosszul tudta, hogy nem számít az öröklési szerződés akkor, ha az elhunytnak van leszármazója, míg kevesebb mint egy százalék azt válaszolta, ha van bizonyíték arról, hogy a gyermeknek ígérték a lakást, akkor az övé lesz, függetlenül az öröklési szerződéstől. Ha az örökhagyó az öröklési szerződés megkötése után két éven belül meghal, akkor a törvényes örökösöknek járó kötelesrész alapjához hozzá kell számítani az öröklési szerződéssel elidegenített vagyon és a ténylegesen nyújtott gondozás értékének különbözetét.

7. Felülírhatjuk apánk végrendeletét, ha másképp szeretnénk elosztani a vagyonát egymás között?

Helyes válasz: Igen, osztályos egyezséggel az örökösök szabadon eldönthetik, hogyan osztják el egymás között a vagyont.

62 százalék tudta jól, hogy osztályos egyezséggel az örökösök szabadon eldönthetik, hogyan osztják el egymás között a vagyont, még az örökhagyó végrendeletét is felülírhatják. Az osztályos egyezségnek csupán annyi a feltétele, hogy az örökösöknek egyet kell érteniük a vagyon elosztásában, és valamit, még ha csak egy apróságot is, de minden törvényes örökösnek kapnia kell. 23 százalék rosszul gondolta, hogy az érvényes végrendeletet csak akkor lehet felülírni, ha az elhunyt erre külön engedélyt adott a végrendeletben. 14 százalék tévesen hitte, hogy az örökösök csak akkor oszthatják el a vagyont, amennyiben a végrendelet érvénytelen, míg egy százalék szerint az örökösök csak akkor vehetik saját kezükbe a hagyaték elosztását, ha saját kezűleg írta az örökhagyó a végrendeletet.

8. Használhatom édesanyám autóját a jogerős hagyatékátadó végzés kézhezvétele előtt?

Helyes válasz: Ha a vezetőnek van érvényes jogosítványa, nála van a forgalmi engedély és a személygépjármű biztosítva is van, akkor a hagyatéki eljárás alatt is használható.

A kitöltők több mint fele (56 százalék) tisztában volt vele, hogy amennyiben a vezetőnek van érvényes jogosítványa, nála van a forgalmi engedély és a személygépjármű biztosítva is van, akkor a hagyatéki eljárás alatt is használható az autó, vagyis nem kell megvárni a jogerős hagyatékátadó végzést ahhoz, hogy közlekedni lehessen vele. 29 százalék ennek ellenkezőjét hitte érvényesnek, szerintük a tulajdonos halála után, a hagyatéki eljárás befejezéséig nem lehet használni a járművet. 12 százalék rosszul tudta, hogy ilyenkor csak az vezetheti, aki korábban az üzembentartója volt, míg 2 százalék tévesen hitte, hogy az elhunyt autóját csak akkor lehet használni, ha a vezetőnél ott van az előző tulajdonos halotti bizonyítványa.