Édesapánk halála után két, egymásnak ellentmondó végrendeletet is találtunk. A korábbi keltezésűben rám, míg a később készítettben a testvéremre hagyta a házát. Ilyen esetben melyik végrendeletet kell figyelembe venni, ha mindketten igényt tartunk az örökségre?
Ha egy végrendeletet közjegyző vagy öröklési ügyekben jártas ügyvéd készít, akkor nemcsak abban lehetünk biztosak, hogy a törvényben előírt követelményeknek mindenben megfelel, hanem jogi tájékoztatást is kaphatunk annak későbbi módosítása vagy visszavonása esetén. Egy végrendelet ugyanis bármikor módosítható, kiegészíthető vagy visszavonható még a végrendelkező életében. A házilag készített és otthon tárolt végakaratok esetén azonban okozhat kellemetlenséget, ha több végrendelet is előkerül a hagyatéki eljárás során, főleg akkor, ha az azokban foglaltak ellentmondanak egymásnak.
Az új végrendelet hatálytalanítja a régit
A végrendeletet nemcsak kifejezetten erre vonatkozó nyilatkozattal (visszavonással), hanem hallgatólagosan is vissza lehet vonni, vagyis úgy, ha egy teljesen másikat készítünk helyette. Amikor például minden vagyonelemre kiterjedő, új végrendeletet készítünk, a korábbit visszavontnak, azaz hatálytalannak kell tekinteni, ha az örökhagyó eltérő akarata nem állapítható meg. Azonban, ha az új végrendelet valamiért, például formai vagy tartalmi hibák miatt érvénytelen, de a korábbi érvényes volt, akkor automatikusan „feléled” a korábbi végrendelet hatálya, amennyiben az örökhagyó másképpen nem rendelkezett. Ugyanígy feléled a korábbi végrendelet hatálya akkor is, ha az újat az örökhagyó kifejezett nyilatkozattal hatálytalanítja, kivéve, ha arról is rendelkezett, hogy a régebbit semmiképp sem szabad figyelembe venni a hagyatéki eljárás során.
Jó tudni, hogy a végrendeletet nemcsak új végrendelet készítésével, hanem öröklési szerződéssel is hatálytalanítani lehet. Öröklési szerződést általában azok kötnek, akik egyedül maradtak időskorukra, a családjuk például külföldre vagy távolabb fekvő településre költözött, nekik viszont szükségük van arra, hogy valaki gondjukat viselje. Egy ilyen szerződéssel lehetőségük van arra, hogy egész életükre biztosítsák maguknak a gondoskodást, és a tartásért, gondozásért, továbbá ápolásért cserébe a teljes vagyonuk, vagy csak egy részének örökösévé nevezzék azt, aki a gondjukat viseli.
Amennyiben a végrendeletben olyan vagyontárgyak is szerepelnek, amelyekre vonatkozóan a későbbiekben az örökhagyó öröklési szerződést kötött, akkor e szerződéssel kifejezetten lekötött vagyonelemeknek az lesz az örököse, akivel az elhunyt a szerződést kötötte. Azonban a végrendeletnek azok a részei, amelyek nem ellentétesek az öröklési szerződéssel, továbbra is hatályban maradnak, amennyiben az örökhagyó eltérő akarata nem állapítható meg. Abban az esetben, ha az új végrendeletben az örökhagyó nem rendelkezik egy olyan vagyontárgyról, például egy autóról, amelyre a korábbi végakaratában kitért, akkor, ha a régi végrendelet alakilag érvényes, az adott vagyontárgyat az alapján adja át a közjegyző az örökösnek, míg minden másra az új végintézkedés vonatkozik.
Mikor támadható meg az új végrendelet?
Amennyiben az örökhagyó időben több végrendeletet alkotott, akkor ahhoz, hogy a törvényes örökös az időben későbbi végrendeletet megtámadhassa, meg kell támadnia valamennyi korábban alkotott végrendeletet is.
A több, egymást kizáró tartalmú végrendelet esetén a törvényes örökös nem kérheti a későbbi végrendelet megtámadását, ha nem kéri a korábbi végrendeletek érvénytelenségének megállapítását is. Vagyis nem lehetséges megtámadni kizárólag az új végrendeletet, hanem csak az összeset. Ennek leginkább akkor lehet jelentősége, ha egy törvényes örökösre jóval kisebb vagyont hagytak végrendeletben, mint amennyi a törvényes öröklés rendje szerint járna neki.
Fontos, hogy valamennyi végintézkedést a közjegyzőnek a hagyatéki eljárás során ki kell hirdetnie, azaz fel kell olvasnia. A közjegyző a végintézkedéssel kapcsolatos valamennyi aggályra, érvénytelenségre utaló körülményre köteles felhívni az örökösök figyelmét, amelyről a hagyatéki eljárásban érdekelteket a végintézkedés kihirdetése során tájékoztatja.