Fizetési meghagyást kaptam egy korábbi közüzemi számlatartozásom miatt. Tényleg tartozom a szolgáltatónak, de nem annyival, amennyit követelnek tőlem. Hogyan kell ellentmondanom a fizetési meghagyásnak, ha a tartozás tényét elismerem, de a követelés összegszerűségét vitatom?
A fizetési meghagyásos eljárás a lejárt tartozások, például ki nem fizetett számlák, magánkölcsönök vagy pénzbeli károkozás esetén nyújt egyszerű, pereskedés nélküli lehetőséget. Fizetési meghagyást bárki kezdeményezhet, legyen szó magánszemélyről, cégről, vagy akár társasházról. Hárommillió forint értékhatárig kizárólag ezzel az eljárással lehet behajtani a követeléseket, ezért a fizetési meghagyások többségét különböző cégek, például mobilszolgáltatók és közműcégek kezdeményezik.
Az eljárást bármelyik közjegyzőnél vagy online is lehet kezdeményezni, csak az adós nevét, címét és a követelés adatait kell megadni. A közjegyző ezt követően kibocsátja a fizetési meghagyást, amelynek a címzett 15 napon belül ellentmondhat. Ha ezt nem teszi meg vagy át sem veszi a levelet, a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik és végrehajthatóvá válik. Ha fizetési meghagyást kaptunk, de valójában nem is tartozunk vagy a tényleges adósságnál többet követelnek tőlünk, ellent kell mondanunk. A fizetési meghagyást azonban teljes egészében, vagy csak részben is lehet vitatni. Hogy melyiket választjuk, az befolyásolja a fizetési meghagyásos ügy további kimenetét.
Tartozom, de nem ennyivel
Amennyiben a kötelezett ellentmond a fizetési meghagyásnak, az eljárás perré alakul, és a bíróságon folytatódik tovább, ahol a fizetési meghagyásos eljárás kezdeményezőjének bizonyítania kell a tartozás fennállását. Nem mindegy azonban, milyen terjedelemben van vita a felek között, mert az ellentmondás irányulhat a fizetési meghagyás egészére, de annak valamely része vagy rendelkezése ellen is. A teljes ellentmondással akkor érdemes élni, ha nincs jogalapja a követelésnek, például már rendeztük a szóban forgó adósságot vagy elévült tartozást akarnak behajtani rajtunk.
A részleges ellentmondás lényege pedig, hogy elismerjük, hogy tartozunk, de nem értünk egyet a követelés összegével. Ilyen lehet az, ha többet kérnek, mint amennyivel tartozunk, de egyéb költségeket, például kamatot, ügyvédi díjat vagy kezelési költséget is lehet vitatni. Egy számlatartozás esetében tehát elismerhetjük azt, hogy nem fizettük be a csekket, de vitathatjuk az emiatt kiszabott késedelmi kamatot. Ebben az esetben a fizetési meghagyásnak azon része, amelynek nem mondtunk ellent (azaz amelyet nem vitattunk, vagy kifejezetten elismertünk), jogerőre emelkedik és végrehajthatóvá válik, míg az ellentmondással érintett részről, ez esetben például a késedelmi kamatokról peres eljárásban a bíróság fog dönteni.
Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy amennyiben kizárólag csak a tőkére vonatkozóan nyilatkozik a kötelezett, a járulékokról hallgat, akkor az ellenmondás ezekre is kiterjed, azaz, ha a tőkekövetelés sorsa a perben fog eldőlni, értelemszerűen a járulékokról is a bíróságnak kell döntenie.
Hogyan kell részben ellentmondani?
A fizetési meghagyásnak ellentmondani szóban bármelyik közjegyzőnél, postai úton annál a közjegyzőnél lehet, aki a fizetési meghagyást kibocsátotta, cégek esetében pedig online, a MOKK FMH rendszerén keresztül történhet az ellentmondás, a határidőn belül.
Részleges ellentmondásnál fontos, hogy pontosan és egyértelműen írjuk le, a követelés mely részét vitatjuk, mely részét ismerjük el, esetleg mekkora részt fizettünk meg már a fizetési meghagyás kézhezvétele előtt vagy után. Egy nem egyértelmű vagy következetlen nyilatkozatból a közjegyző nem fogja tudni kiszűrni, hogy a követelés melyik részét ismerjük el, melyiket vitatjuk.
Ha a követelés jogos, de nem tudjuk kifizetni, részletfizetést vagy fizetésre halasztást is kérhetünk a közjegyzőtől, de ebben az esetben is meg kell adni, hogy meddig kérjük a fizetés halasztását vagy mekkora részletekben tudjuk rendezni a tartozást.