Édesapám halála előtt nem sokkal tudomást szereztem arról, hogy vannak rendezetlen tartozásai. Hogyan zajlik ebben az esetben az adósságok rendezése, és hogyan tudnék biztosra menni, hogy később nem kerülnek elő újabb tartozások?

Az elhunyt hagyatékához ugyanúgy hozzátartoznak az adósságai is, nem csak a vagyontárgyai, például ingatlana, autója és megtakarításai. A tartozásokért az örökösök felelnek. A tévhittel ellentétben azonban bukni nem lehet az örökléssel, mert az örökösök csak a hagyaték értékéig felelnek a tartozásokért, vagyis legrosszabb esetben nem marad semmi az örökségből, de a saját vagyonukból nem kell kipótolniuk, ha a hagyaték nem elegendő az adósság maradéktalan kifizetésére.

Fontos az is, hogy az örökös a hagyatéki tartozásokért elsősorban a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel a hitelezőknek. Amennyiben pedig a hagyatékot több örökös örökli meg, akkor a hagyatéki hitelezői igények teljesítése az örököstársakat az örökölt hagyaték arányában egyetemlegesen terheli, kifizetés az örökrész arányában teljesíthető. Vagyis, ha az egyik örökös többet örököl a hagyatékból, a tartozásokért is nagyobb arányban felel, mint az az örökös, aki kevesebbet kapott. Ugyanakkor az egyetemlegesség miatt a hagyatéki hitelezők bármelyik örököstől követelhetik az egész tartozás kielégítését, denha valamelyik örököstárs a hitelezőnek teljesített, a többi örököstársaival szemben megtérítési követelése keletkezik.

Sokan mégis félnek a hagyatéki tartozásoktól, miközben ritka az olyan hagyaték, amelynél nem kerül elő semmilyen adósság. Hagyatéki tartozásnak nemcsak az elhunyt tartozásai, azaz hitelei, vissza nem fizetett kölcsönei számítanak, hanem ide tartozhatnak például az örökhagyó illő eltemetésének, valamint a hagyatéki eljárásnak a költségei. 

Mindig a hitelezőnek kell jelentkeznie

Hagyatéki hitelezőnek hívjuk azt, aki az örökhagyó tartozásainak megfizetése iránti igényét a hagyatéki eljárásban szabályszerűen előterjeszti, vagy egy hagyatékhoz tartozó vagyontárgyra (például egy ingatlanra vagy autóra) a hagyatéki eljárásban kötelmi jogcímen támaszt igényt.  A hagyatéki hitelező követelése ugyanis nem csak pénz lehet. Előfordulhat például, hogy az örökhagyó eladta a lakását, szerződést is kötött a vevővel, de elhunyt, mielőtt bejegyezhették volna a tulajdonosváltozást az ingatlan-nyilvántartásba. Ilyenkor a vevő hagyatéki hitelezőként kérheti, hogy teljesítsék be az örökhagyó kötelmi jogi kötelezettségét, és ruházzák át rá a vagyontárgyat. hagyatéki hitelezőnek, és nem juthat hozzá a neki járó összeghez vagy vagyontárgyhoz. 

A hagyatéki leltárt az önkormányzati jegyző készíti, aki tájékoztatja az örökösöket, hogy már ebben a leltározási szakaszban lehetőségük van egymással, valamint a hagyatéki hitelezőkkel nyilatkozatokat benyújtani. Érdemes minél előbb egyeztetni a hitelezőkkel, ezzel jobban fel lehet mérni a hagyatéki tartozások összegét. A közjegyző aztán nyilatkozattételre felhívja a hagyatéki hitelezőket, akik jelentkeztek az igényükkel. Az örökösöknek pedig nyilatkozniuk kell, hogy elismerik-e a hitelezői igényt vagy vitatják azt, az igény tárgyában érdemi nyilatkozatot tesznek-e. 

Előfordulhat azonban, hogy vannak olyan tartozások is, amelyekről az örökösök nem tudnak, és a hitelező se nyújtott be igényt a kifizetésükre. Azt fontos tudni, hogy a hagyatéki tartozások alapesetben öt év után elévülnek. Ennélfogva az elévülési időn belül érdemes felelősen gazdálkodni az örökséggel, mert annak értékéig a tartozásokért az örökös a saját vagyonával is felel. Vagyis hiába költötte el már jóhiszeműen az örökséget, ilyenkor saját megtakarításaiból kell rendeznie az adósságot az örökség értékéig. Ennek elkerülése érdekében, ha okkal feltételezhető, hogy ismeretlen hagyatéki tartozások is felmerülhetnek, bármelyik örökös kérheti a közjegyzőt, hogy tegyen közzé hirdetményt, amelyben felhívja a hagyatéki hitelezőket, hogy megfelelő határidőn belül terjesszék elő a követeléseiket. Ha ezt nem teszik meg a határidőn belül, már nem kifogásolhatják, hogy a többi hagyatéki hitelezőt milyen sorrendben és arányban fizetik ki. Ennek akkor van jelentősége, ha több adósság is terheli a hagyatékot.

Nem minden tartozás kielégítésének sorrendje egyenlő

Mindig az előrébb álló csoportokba tartozó adósságokat kell előbb rendezni, a többit csak akkor, ha azokat is fedezi az örökség értéke. A temetési költségek például megelőzik a hitelek rendezését. Amennyiben egy csoportban több tartozás is van, például az elhunytnak két hitele is volt különböző bankoktól, de valamennyi követelés teljes kielégítésére nincs lehetőség (nem fedezi azt a hagyaték), akkor mindkét bank kap valamennyit a követelés arányában. Akinek többel tartozott, többet kap a hagyatékból, akinek kevesebbel, az kevesebbet. Ez a szabály csak akkor érvényes, ha ugyanabba a csoportba tartoznak az adósságok. Ha például csak a temetés költségeit fedezi a hagyaték, a hagyatéki hitelezők nem kaphatnak semmit.

Nem mindig egyszerűbb visszautasítani az örökséget

Ha a hagyatékot tetemes tartozás terheli, vagy elképzelhető, hogy vannak egyéb tartozások, amelyekről az örökösök nem tudnak, sokan úgy gondolják, egyszerűbb visszautasítani az örökséget. Ilyenkor ugyan nem örökölnek semmit, de a tartozások rendezésével sem kell foglalkozni. Azonban az örökség visszautasítása sem feltétlen garantálja azt, hogy a családja azonnal megszabadul a gondtól. Ugyanis, ha valaki nem kér az örökségéből, azt visszautasítja, akkor őt úgy kell tekinteni, hogy kiesett az öröklésből, és a hagyaték az adósságokkal együtt a törvényes örökösére, például a gyermekére száll át. Ha pedig a gyermek kiskorú, a gyámhivatal engedélye, jóváhagyása nélkül nem utasíthatja vissza az örökséget, ami tovább bonyolítja a folyamatot.