Évente több százezren vesznek részt örökösként hagyatéki ügyben, mégis sok a bizonytalanság a hagyatéki eljárás körül. Sokan tévesen azt gondolják, hogy az örökség és az örökösök felkutatása a hatóságok dolga, pedig a jegyző és a közjegyző sem nyomozók. Hosszú hetek spórolhatók meg azzal, ha az érintettek minden általuk fellelhető információt, például a hagyatékba tartozó vagyontárgyakat és az örökösök pontos körét is időben a hatóságok tudomásukra hozzák. Szintén gyorsíthatja az eljárást, ha a leendő örökösök egymás között a legfontosabb kérdésekben már a hagyatéki tárgyalás előtt megegyeznek.
A hagyatéki eljárás célja, hogy megállapítsa az örökösök személyét és vagyontárgyakra vonatkozó öröklési jogcímüket, vagyis, hogy ki és mennyit örököl a hagyatékból.
A hagyatéki eljárás akkor indul meg, ha az önkormányzat jegyzője hitelt érdemlően értesült az örökhagyó haláláról. Az önkormányzat jegyzője készíti el a hagyatéki leltárt, ideális esetben az örökösök segítségével, vagyis együtt kell összeszedniük, hogy mik tartoznak a hagyatékba, és kik minősülhetnek örökösnek. A leendő örökösök már ezen a ponton gyorsíthatják az eljárását, ha minden olyan információt átadnak a jegyzőnek vagy a munkáját segítő önkormányzati hagyaték előadónak, amelyről tudnak, vagy aminek utána tudnak nézni. Például tudnak-e végrendeletről, ki lehetnek az örökösök, melyik bankban vezette a számláját az elhunyt, voltak-e befektetései, külföldi ingatlana.
A nehéz gyászidőszak ellenére ezért fontos átgondolni, hogy minden potenciális örökös, így például az előző házasságból született gyermekek is bekerüljenek a leltárba. Célszerű azt is alaposan átnézni, átgondolni, hogy mi maradhatott az örökhagyó után. Ha az önkormányzat hiányosan készíti el a hagyatéki leltárt, és csak a közjegyzőnél, a hagyatéki tárgyalás során derül fény a további vagyonelemekre, akkor csak később kezdődhet meg az ezzel kapcsolatos ügyintézés.
A jegyző és a közjegyző sem nyomozók
A jegyző és a közjegyző sem nyomoznak ugyanis a hagyatéki vagyonelemek után. Elsősorban az örökösök felelőssége, hogy a hagyatéki tárgyalásig előkerüljön az öröklésben érdekelt összes fél, és a hagyatéki leltárba bekerüljön minden vagyontárgy, valamint az örökhagyót terhelő hitel és tartozás is. A közjegyző a hagyatéki leltár alapján hivatalból keresi meg a bankokat, kéri le a tulajdoni lapot, ellenőrzi, hogy az elhunytnak volt-e közokiratba foglalt vagy letétbe helyezett végintézkedése. Azonban nem néz be a családi széfbe, a garázsba, és nem keresi meg az összes bankot, hogy máshol is volt-e számlája.
Heteket spórolhatunk odafigyeléssel
Azzal is gyorsítható az eljárás, ha az örökösök a közjegyző előtt osztályos egyezséget kötnek, vagyis megegyeznek arról, hogy ki mire tart igényt a hagyatékból. De nemcsak egymással, hanem adósság esetén a hagyatéki hitelezőkkel is megegyezhetnek, így nem a közjegyző előtt kell egyeztetni a tartozás rendezéséről. Ha pedig lemondanak a fellebbezési jogukról, akkor rögtön jogerőre emelkedhet a hagyatékátadó végzés.
Szintén gyakori oka a hagyatéki ügyek elhúzódásának, ha külföldön élő örökös is van, mert neki az idézést hosszabb időbe telik kézbesíteni. Ilyen esetben mindenképp jó megoldás, ha a külföldön élő örökös rendelkezik magyarországi meghatalmazottal, így nem kell várni a külföldi posta visszajelzésére.
Az örökség visszautasítása szintén meghosszabbíthatja a hagyaték átadását. Erre gyakran azért kerül sor, mert az örökösök a hagyatékot terhelő tartozás miatt visszautasítják az örökséget. Az örökség ilyenkor a soron következő örökösre, például kiskorú gyermekre száll, ezért a gyámhatóságot is be kell vonni az eljárásba, ami tovább lassítja az eljárást.
Az esetek többségében célszerűbb és gyorsabb is, ha az örökösök már a hagyatéki eljárásban megegyeznek a hitelezőkkel az adósság rendezéséről. Ha attól tartanak, hogy nem tudnak az elhunyt minden tartozásáról, bármely öröklésben érdekelt kérheti a közjegyzőt, hogy tegyen közzé hirdetményt, amelyre jelentkezhetnek a hitelezők.