A testvéremmel ketten vagyunk édesapánk törvényes örökösei, mi fogjuk megörökölni a cégét, az ingatlanjait és az értékpapírjait. A húgom szeretné, ha már apánk életében megállapodnánk arról, melyikünk mit örököl majd a hagyatékból. Lehetséges ez hivatalos keretek között?
Várt örökségnek nevezzük azt a vagyont, amelyet az örökhagyó halála után várhatóan megöröklünk. Ez lehet például ingatlan, pénz, értékpapír vagy bármilyen más vagyontárgy. A magyar jogrendszer lehetőséget ad arra, hogy még az örökhagyó életében megállapodást kössünk a várt örökségünk felosztásáról. Ez azonban kizárólag a leszármazókra, vagyis elsősorban a gyermekekre, majd az öröklési sorrendben utánuk következő unokákra, dédunokákra vonatkozik, más örökösökre, például a házastársra vagy a szülőkre nem.
Fontos megkülönböztetni a várt örökségről való rendelkezést az osztályos egyezségtől. Osztályos egyezséggel szintén feloszthatják az örökösök egymás között a hagyatékot, akár még az örökhagyó végrendeletét is felülírhatják vele, de ezt csak az örökhagyó halála után tehetik meg, a hagyatéki eljárás során. Ezzel szemben a várt örökségről való rendelkezés még az örökhagyó életében történik, az örökhagyónak nem kell részt vennie benne, és csak feltételes hatályú.
A végrendelet felülírhatja a leendő örökösök akaratát
A megállapodás a leendő örökösök között csak akkor érvényesül, ha nem következnek be jelentős változások a hagyatékban vagy a leszármazók státuszában az örökhagyó halála előtt. Például, ha az örökhagyó elad egy ingatlant, amelyről a leszármazók előzetesen megegyeztek, a megállapodás részben vagy akár egészben érvénytelenné válhat. Hasonlóképpen, ha egy leszármazó meghal az örökhagyó előtt, az szintén befolyásolhatja a felosztást, mivel az elhunyt leszármazó örökrésze másokra szállhat.
Fontos megjegyezni azt is, hogy az örökhagyó végrendelete felülírhatja a leszármazók megállapodását. Az örökhagyó ugyanis szabadon rendelkezhet a vagyona felett, és ha olyan, érvényes végrendeletet készít, amely eltér a megállapodástól, a végrendelet lesz az irányadó. Vagyis a leszármazók megállapodása csak akkor érvényesül, ha nincs érvényes végrendelet, vagy ha a végrendelet nem rendelkezik a várt örökrészről.
A várt örökségről való rendelkezést mindig írásban kell elkészítenie a leendő örökösöknek, a szóban, egymás között megbeszélt megállapodás érvénytelen. Egy ilyen rendelkezés jogi következményei összetettek lehetnek, ezért érdemes közjegyző segítségét igénybe venni az okirat elkészítéséhez.
Csak az örökhagyó engedélyével lehet előre lemondani az örökségről
Az örökséget visszautasítani is csak az örökhagyó halála után, a hagyatéki eljárás során lehet. Azonban lemondani az örökségről már az örökhagyó életében is lehetséges, ehhez ugyanakkor az örökhagyó hozzájárulására is szükség van, hiszen a lemondás az öröklésre jogosult és az örökhagyó között létrejött szerződés. Az öröklésről való lemondás tárgyában a megállapodást csak írásban lehet érvényesen megkötni. A megállapodás teljes vagy részleges is lehet, vagyis az örökös az egész hagyatékról, vagy csak bizonyos vagyonelemekről is lemondhat. Ez történhet ingyenesen, de akár ellenérték fejében is, például, ha az örökhagyó cserébe még életében juttat neki valamilyen vagyontárgyat vagy pénzt.
Az örökségről való lemondás végleges, vagyis az örökös később nem követelheti vissza az örökséget, kivéve, ha a megállapodás másként rendelkezik. A közjegyző által szerkesztett okirat garancia arra, hogy minden lényeges feltételt tartalmaz, ezáltal elkerülendő a későbbi jogvitákat.