A fiam 25 évvel ezelőtt külföldre költözött, és azóta egyáltalán nem tartjuk a kapcsolatot. A húga viszont sokat segít a mindennapokban. Van ennek jelentősége az öröklésnél?
Jogosan merülhet a kérdés, különösen családi viták vagy megszakadt rokoni kapcsolatok esetén, hogy örökölhet-e a törvényes örökös, például egy gyermek, ha nem tartotta a kapcsolatot az elhunyttal. Az öröklési jog a rokoni viszonyokra és a törvényben meghatározott öröklési rendre épül, nem érzelmi kötelékekre vagy a kapcsolat minőségére. A törvényes öröklési rend szerint az örökösök jogosultak az örökségükre, függetlenül attól, hogy jelen voltak-e az örökhagyó életében, vagy játszottak-e bármilyen szerepet a gondozásában, támogatásában.
Törvényes öröklés esetén a Polgári Törvénykönyv sorrendet állít fel a hozzátartozók között. Első körben az örökhagyó leszármazói (gyerek, unoka, dédunoka) és a házastársa örökölhetnek (élettárs csak végintézkedés alapján). Elsősorban mindig az elhunyt gyermeke a jog szerinti örökös, ha több gyereke is van, ők egyenlő arányban osztoznak a hagyatékon. Az öröklési jog tehát nem veszi figyelembe, hogy az örökösök mennyire álltak közel az elhunythoz, vagy hogy egyáltalán tartották-e vele a kapcsolatot. Bár ez a többi örökös számára igazságtalannak tűnhet – különösen, ha az elhunytról ők gondoskodtak –, a törvény célja éppen az, hogy elkerülje a szubjektív megítélésen alapuló vitákat és bizonytalanságokat.
Mindenki eldöntheti, ki és mit örököljön utána
Az örökhagyónak azonban lehetősége van arra, hogy végrendelet készítésével még életében meghatározza az öröklési rendet, azaz, hogy ki és milyen arányban örököljön utána. A végintézkedés kapcsán ugyanakkor fontos tudni, hogy az okiratnak nagyon szigorú formai és tartalmi követelményeknek kell megfelelnie ahhoz, hogy érvényes legyen. Elég egy apró hiba vagy elírás, és a végrendeletet sikeresen megtámadhatja a többi örökös. Ezért, aki biztosítani szeretné, hogy a végakarata szerint érvényesüljön az öröklési rend, érdemes ügyvéd vagy közjegyző segítségét igénybe venni az okiratszerkesztési eljárás során.
A közjegyző az általa készített vagy nála letétbe helyezett végintézkedés tényét bejegyzi a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába, ami garancia arra is, hogy a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző tudomást szerez róla.
Ha az örökhagyó életében nem készített végrendeletet, és nem intézkedett a vagyona sorsáról, akkor a halálával a törvényes öröklési rend érvényesül. A haláleset bekövetkezte után már nincs mód az öröklési rend megváltoztatására, így minden törvényes örökösök igényt tarthat az örökségére.
Bárkit ki lehet zárni az öröklésből
Bármelyik örököst ki lehet zárni az öröklésből, még meg sem kell indokolni. Ehhez elég például, ha a végrendeletben az örökhagyó feltünteti, hogy nem szeretné, ha a szóban forgó örökös örökölne utána. De hallgatólagos kizárásnak minősül, ha egyszerűen kihagyja a törvényes örököst a végrendeletből, és valamennyi hagyatékába tartozó vagyonelemről rendelkezik. Fontos tudni azonban, hogy a kizárás nem egyenlő a kitagadással, vagyis nem jelenti azt, hogy a törvényes örökös semmit sem kap az elhunyt vagyonából, mivel a kötelesrész iránti igényét még érvényesítheti.
Ha valakit érvényesen kitagadtak a végrendeletben, már tényleg semmit sem örököl, még a kötelesrész sem jár neki. Kitagadni egy örököst azonban nem olyan egyszerű, egy pillanatnyi nézeteltérés vagy önmagában a felek közötti megromlott kapcsolat vagy annak teljes hiánya nem szolgálhat kellő jogalappal arra, hogy valakit még a kötelesrésztől is megfosszanak. A kitagadás csak akkor lehet érvényes, ha valós, nyomós ok van rá, és ezt a törvényben is meghatározott okot a végrendeletben is megjelölte, részletesen megindokolta az örökhagyó.
Ilyen ok lehet például az örökhagyó ellen elkövetett súlyos jogsértés, például fizikai bántalmazás, lopás, gyilkossági kísérlet vagy a becsületét súlyosan sértő hazugságok terjesztése. Abban az esetben is megállhatja a helyét a kitagadás, ha az örökös érdemtelen az örökhagyó utáni öröklésre, például azért, mert erkölcstelen, züllött életmódot folytat vagy bűncselekmények elkövetése miatt börtönbüntetését tölti.