El lehet-e adni a lakást, mielőtt lezárul a hagyatéki eljárás? Kinek kell megkeresnie a bankokat az örökhagyó bankszámlája miatt? Mi a teendő, ha a hagyatékban van egy értéktelen földterület, amit senki sem szeretne? A közjegyzőtkeresek.hu online kvízének kitöltői megmutatták, sokszor mennyire nehéz eligazodni az öröklés jogi útvesztőjében. Mutatjuk az eredményeket.

Nemrég elhunyt nagybátyámnak csak elejtett megjegyzéseiből tudjuk, hogy nagy vagyona volt, viszont nem tudjuk, melyik bankban tartotta a pénzét. Kinek kell ezt kiderítenie?

Helyes válasz: A vagyon felkutatása az örökösök feladata, ők tudják átnézni például az elhunyt iratait, amiből kiderülhet, hol tartotta a pénzét. Ha az örökösök szerint az elhunyt vezetett számlát egy banknál, de nem találták nyomát, a közjegyző meg tudja keresni a pénzintézetet.

A kitöltők több mint fele (52 százalék) tisztában volt vele, hogy az elhunyt vagyonának felkutatása nem hatóságok, hanem az örökösök dolga. Az örökösök tudják átnézni az elhunyt iratait, amiből kiderülhet, hol tartotta a pénzét, és ők rendelkezhetnek a legtöbb információval arra vonatkozóan, hogy milyen vagyontárgyai voltak az örökhagyónak. Ezért az örökösök felelőssége az is, hogy segítsenek a hagyatéki leltár elkészítésében. Azonban, ha az örökösök úgy tudják, az elhunytnak volt egy pénzintézetnél számlája, amelynek nem találják a nyomát, kérhetik a közjegyző segítségét, aki fel tudja keresni a pénzintézetet a számla adataiért. A kitöltők negyede rosszul tudta, hogy a közjegyző feladata a hagyatéki leltár véglegesítése, ennek részeként például hivatalból lekéri a banki adatokat a központi nyilvántartásból. 15 százalék azt jól tudta, hogy a hagyatéki leltárt az önkormányzati hagyatéki előadó készíti el, de tévesen azt gondolták, az ő feladata a vagyon részletes feltárása, például a bankok megkeresése is. 7 százalék pedig rosszul tudta, hogy a jegyző mellett a közjegyző is részt vesz a hagyatéki leltár elkészítésében, ezért közös felelősségük annak pontos összeállítása.

Elhunyt édesanyám több ingatlant is hagyott maga után, és van köztük olyan, amely jelzálogjoggal terhelt. A hagyatéki leltárban szerepeltessük az adósságokat is?

Helyes válasz: Igen, mert a hagyatékot az örökhagyó vagyonelemei és adósságai együtt képezik.

Tízből kilencen jól tudták, hogy az elhunyt hagyatékába nemcsak a pozitív vagyonelemek, hanem a tartozások is beletartoznak. 6 százalék tévesen azt hitte, az adósságokat nem kell szerepeltetni a hagyatéki leltárban, mert azokat a hitelezők csak megegyezéssel vagy peres úton tudják behajtani a hagyatéki eljárás lezárulása után. 3 százalék rosszul tudta, hogy az adósságok nem képezik a hagyaték részét, míg 1 százalék azt gondolta, az adósságokat csak akkor szabad belevenni a leltárba, ha azokat az örökösök ki is tudják fizetni.

Gyorsítja-e a hagyatéki eljárást, ha előre megegyezünk örököstársaimmal, hogyan szeretnénk örökölni? 

Helyes válasz: Igen, osztályos egyezséggel a közjegyző általában rövidebb idő alatt át tudja adni a hagyatékot.

A válaszadók több mint háromnegyede (76 százalék) helyesen gondolta, hogy amennyiben az örökösök előre megbeszélik, ki mire tart igényt a hagyatékból, nincs köztük vita, és erről a közjegyző előtt osztályos egyezséget kötnek, akkor a közjegyző általában rövidebb idő alatt tudja átadni a hagyatékot. Az osztályos egyezség fontos feltétele, hogy bár nem muszáj egyenlően elosztani a hagyatékot, valamit minden örökösnek kapnia kell, még ha ez csak egy rozsdás bicikli is. 12 százalék rosszul tudta, hogy az osztályos egyezség egyáltalán nem befolyásolja a hagyatéki eljárás menetét és idejét, 4 százalék szerint pedig nincs is értelme az egyezségnek. 7 százalék tévesen hitte, hogy a törvényes öröklési rendtől nem lehet eltérni, mindenki annyit kap, amennyi jár neki a jogszabályok szerint, és csak a hagyatéki eljárás lezárása után lehet felosztani a vagyont egymás között.

Mit tegyünk, ha a hagyatékban lévő lakásra lenne vevő, aki azonban nem akar várni addig, amíg lezárul a hagyatéki eljárás?

Helyes válasz: Ha minden örökös támogatja az eladást, kérhetik részhagyaték-átadásra a közjegyzőt, aki csak a lakásról hoz egy hagyatékátadó végzést. Utána eladható az ingatlan. 

A kitöltők csaknem kétharmada (64 százalék) tisztában volt azzal, hogy nem muszáj megvárni a teljes hagyaték átadását akkor, ha az egyik vagyontárgyra, például egy ingatlanra lenne vevő, azonban nem várná meg a hagyatéki eljárás végét. Ilyen esetben, amennyiben az összes örökös támogatja az eladást, kérhetik a közjegyzőt, hogy részhagyaték-átadás keretébe hozzon hagyatékátadó végzést csak a szóban forgó vagyontárgyól, ami után eladható az ingatlan. A hagyaték többi részéről pedig később dönt a közjegyző. 30 százalék tévesen hitte, hogy a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedéséig az örökösök nem rendelkezhetnek az örökölt vagyontárgyakkal, így nincs arra semmilyen mód, hogy eladják az ingatlant. 4 százalék szintén rosszul tudta, hogy ilyen esetben ugyan el lehet adni a lakást, de a vételár egy letéti számlára kerül, ahonnan majd az örökösök kapják meg, ha lezárult a hagyatéki eljárás. Csupán 1 százalék gondolta azt tévesen, hogy minél gyorsabban le kell bonyolítani az adásvételt, hogy a közjegyző ne szerezzen tudomást a vagyontárgyról, így nem képezi majd a hagyaték tárgyát.

Külföldön élek, és nem tudok hazamenni a kitűzött hagyatéki tárgyalásra, de azt sem szeretném, ha emiatt elhúzódna az eljárás. Ki képviselhet a hagyatéki tárgyaláson?

Helyes válasz: Meghatalmazhat ügyvédet vagy családtagot is, de a meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

Tízből kilencen azt is jól tudták, hogy az örökösöknek lehetőségük van meghatalmazni valakit, például egy ügyvédet vagy családtagot, hogy járjon el a nevükben, ha nem tudnak részt venni a hagyatéki tárgyaláson. Azonban a meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, vagyis a szóbeli meghatalmazás nem érvényes. 6 százalék rosszul tudta, hogy a hagyatéki tárgyaláson mindenképpen személyesen kell megjelenni, ha valakinek nem alkalmas az időpont, kérhet halasztást, de ezzel húzódik az eljárás. 3 százalék abban tévedett, hogy kizárólag családtagot lehet megbízni, míg 1 százalék azt tudta rosszul, hogy szóban bármelyik családtagot meg lehet hatalmazni, de a jogi képviselő kijelölését mindenképp írásba kell foglalni.

Ha csak hat évvel a hagyatéki eljárás lezárása után kerül elő egy elhunyt vagyontárgya, jogosan követelheti azt magának az örökös?

Helyes válasz: Igen, mivel az öröklési igény soha nem évül el.

70 százalék gondolta helyesen, miszerint az öröklési igény sosem évül el, ezért, ha évekkel vagy évtizedekkel a hagyatéki eljárás után kerül elő egy újabb vagyontárgy, jogosan követelheti belőle a részét a törvényes örökös. 19 százalék tévesen gondolta, hogy az öröklési igény elévülési ideje 5 év, vagyis, ha a hagyatéki eljárás befejezése után számított 5 éves elévülési időn túl került elő a vagyontárgy, akkor nem érvényesítheti az öröklési igényét az örökös. 6 százalék szintén rosszul tudta az elévülési időt, ők 10 évre gondoltak, míg 4 százalék szerint a jogerős hagyatékátadó végzést követően csak peres eljárással lehet követelni az újonnan előkerült vagyontárgyat.

Az édesapám hagyatékát képezte egy értéktelenebb szántó, amelyet a testvéremmel együtt nem szeretnénk megörökölni. Mit tehetünk?

Helyes válasz: Külön fel lehet ajánlani ajándék jogcímén a magyar államnak a termőföldet.

A kitöltők háromnegyede jól tudta, hogy amennyiben a hagyaték részét képezi egy termőföld, amelyre az örökösök nem tartanak igényt, azt a többi vagyontárgytól függetlenül, külön felajánlhatják a magyar államnak ajándék jogcímén. 12 százalék azt jól tudta, hogy fel lehet ajánlani a földet, de tévesen azt hitték, hogy a helyi önkormányzatnak. 9 százalék rosszul tudta, hogy ilyen esetben az egész hagyatékot vissza kell utasítani, csak akkor nem fogják megörökölni a földet sem, 3 százalék pedig azt hitte, ilyenkor semmit sem lehet tenni, mert a törvényes öröklési rend alapján mindenképp megöröklik az örökösök.