5 dolog, ami megkönnyítheti a hagyatéki eljárást

5 dolog, ami megkönnyítheti a hagyatéki eljárást

A cikk több mint egy éve készült, nem feltétlenül a hatályos információkat tartalmazza.

Szeretteink elhalálozása mindig fájdalmas, ám ilyenkor is vannak olyan hivatalos teendőink, mint például a temetés intézése vagy a hagyatéki eljárás, amelyeket kénytelenek vagyunk elvégezni. Nem csoda, ha szeretnénk mihamarabb túljutni ezeken, hiszen egy hosszú hónapokig vagy akár évekig elhúzódó hagyatéki ügy senkinek sem hiányzik. Bár a hagyatéki eljárás során vannak törvényben meghatározott szabályok, az örökösök is sokat tehetnek azért, hogy minél hamarabb lezáruljon. Mutatjuk azt az öt dolgot, amivel az örökösök hetekkel, sőt, akár hónapokkal is meggyorsíthatják az ügymenetet.

1. Segítsünk a hagyatéki leltár elkészítése során

Sokan gondolják, hogy az elhunyt által hátrahagyott vagyontárgyak felkutatása a hagyatéki leltárt összeállító önkormányzati jegyző vagy a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző dolga, holott ez nem így van. Elsősorban az örökösök felelőssége alaposan átnézni, hogy mi maradhatott az örökhagyó után: mely pénzintézetnél volt megtakarítása, milyen ingatlanai, gépjárművei és egyéb vagyontárgyai voltak. Ne feledkezzünk meg a tartozásokról sem, hiszen azok is a hagyaték részét képezik. Az önkormányzat munkatársa vagy a közjegyző nem ismeri az elhunytat, ezért ha hiányosan készül el a hagyatéki leltár, és csak a hagyatéki tárgyalás során derül fény a további vagyonelemekre vagy adósságokra, akkor az eleve jelentős időveszteséghez vezethet. Még komolyabb nehézséget okozhat, ha a hagyatéki eljárás után kerül elő egy újabb vagyontárgy, mert akkor az már csak póthagyatéki eljárásban intézhető.

2. Tisztázzuk az összes lehetséges örökös személyét

Az örökösök felelőssége az is, hogy a hagyatéki tárgyalásig értesüljenek a hatóságok az öröklésben érdekelt összes félről. A nehéz gyászidőszak ellenére érdemes pontosan átgondolni, hogy minden, előző házasságból született gyermek – vagy a gyerek elhalálozása esetén unoka – bekerüljön a lehetséges örökösök névsorába. Ha ugyanis „elfeledkezünk” valakiről, aki szintén örökös lenne, akkor a kimaradt személy később újabb eljárást indíthat, amelyben joggal követelheti tőlünk a saját részét a hagyatékból. Érdemes arra is ügyelni, hogy minél aktuálisabb adatokat adjunk meg az örökösökről, például a pontos lakó- vagy tartózkodási helyük szerepeljen a hagyatéki leltárban, hogy könnyen idézhetőek legyenek a hagyatéki tárgyalásra.

3. Kutassuk fel az elhunyt végrendeletét

Ha tudomásunk van róla, hogy az örökhagyó írásban végrendelkezett, mindenképpen keressük meg a végrendeletet a hagyatéki tárgyalásig! A hagyatéki eljárást folytató közjegyző a Végrendeletek Országos Nyilvántartása alapján hivatalból ellenőrzi, hogy az örökhagyónak van-e közjegyzői okiratba foglalt vagy közjegyzőnél letétbe helyezett végintézkedése. A közjegyző viszont nem nézhet be az örökhagyó szekrényébe vagy íróasztalfiókjába, hogy van-e ott olyan magánvégrendelet, amelyet az elhunyt saját maga vagy ügyvéd segítségével készített, de nem vitt el közjegyzőhöz. Ha van, célszerű azt az örökösöknek még a hagyatéki tárgyalás előtt becsatolni az eljáró közjegyzőhöz, hiszen a végrendelet módosíthatja a törvényes öröklés rendjét. Újabb, hosszú évekre elhúzódó bonyodalmat okozhat, ha egy végrendelet már csak a hagyatéki eljárás lezárulta után kerül elő.

4. Lemondás a fellebbezési jogról

Az örökösök azzal is lerövidíthetik a hagyatéki eljárást, ha a tárgyaláson mindannyian lemondanak a fellebbezési jogukról. Ez esetben ugyanis azonnal jogerőre emelkedhet a közjegyző hagyatékátadó végzése, és az örökösök rögtön megkezdhetik a további ügyintézést. Például akár együtt felkereshetik a pénzintézetet, ahol az örökhagyónak számlája volt, és felvehetik a rajta lévő összeget, vagy a közjegyző azonnal meg tudja keresni a földhivatalt az ingatlan tulajdonjogának átvezetése érdekében.

5. Egyezség vita helyett

Az örökösök nem csupán az elhunyt vagyonát, hanem annak adósságait is öröklik. A hagyatéki eljárás során lehetőségük van megegyezni az örökhagyó hitelezőivel. Sőt, erre kifejezetten érdemes is törekedni, mert a hagyatékátadó végzést követően, ha a tartozást nem rendezik, a hitelezők feltehetően külön eljárásban igyekeznek majd érvényt szerezni követelésüknek, amelynek költsége – perveszteség esetén – szintén az örököst terhelheti. 

Nemcsak a hitelezőkkel, hanem az örököstársak egymás között is megegyezhetnek a hagyaték megosztásáról. Gyorsíthatja ugyanis az ügyintézést, ha az örökösök úgy érkeznek a hagyatéki tárgyalásra, hogy egyeztettek már arról, ki szeretné örökölni a családi házat és ki a nyaralót. Ebben az esetben ugyanis nemcsak a hagyatéki eljárást rövidíthetik le az örökösök, hanem – tekintettel arra, hogy így csak egy tulajdonosa lesz az egyes vagyontárgyaknak – sokkal egyszerűbb lesz azok esetleges későbbi értékesítése is.