Édesapám halála után három évvel kaptam egy fizetési felszólítást egy olyan tartozásáról, amiről nem is tudtam, és a hitelező sem jelezte a hagyatéki eljárásban. Tényleg ki kell fizetnem évekkel később édesapám tartozását, amiről ráadásul fogalmam sem volt?
Az örökléssel kapcsolatban fontos tudni, hogy a hagyaték nem csak az elhunyt vagyontárgyait, például lakását, autóját és a bankszámláján lévő összeget jelenti, hanem ide tartoznak a hitelei, egyéb adósságai is, amiket szintén megörököl az örököse. Azt is lényeges tudni azonban, hogy a tartozásokért csak a megörökölt vagyon értékéig felel, ennél többet nem hajthatnak be tőle, vagyis bukni nem lehet az örökléssel. A tartozásokkal egyedül annak nem kell foglalkoznia, aki visszautasítja az örökségét. Aki elfogadja az örökségét, onnantól ő felel az elhunyt minden tartozásáért, még azokért is, amelyekről nem tud.
Ezért érdemes már a hagyatéki tárgyalás előtt számba venni, hogy milyen adósságai voltak az elhunytnak. Aki attól tart, hogy nem tud minden tartozásról, kérheti a közjegyzőt, hogy tegyen közzé hirdetményt, így a hitelezők már a hagyatéki eljárás alatt bejelenthetik a hitelezői igényeiket. Azonban még ez sem zárja ki azt, hogy később, már a hagyatékátadó végzés után előkerül egy újabb tartozás, például megjelenik az elhunyt egy barátja, aki bizonyítani tudja, hogy valóban tartoznak neki. Mit tehet ilyenkor az örökös?
Az adósságok alapesetben öt év alatt évülnek el, tehát az elévülési időn belül érdemes felelősen bánni az örökséggel, mert annak értékéig az adósságért az örökös a saját vagyonával is felel. Vagyis nem mentesíti az utólag előkerült tartozás alól az sem, ha már eladta és felélte az örökségét. Ebben az esetben saját zsebből kell rendeznie az adósságot, de csak az öröksége erejéig, azon felül semmilyen tartozás nem hajtható be rajta. Nem sokat tehet tehát az örökös, ha újabb és újabb adósságok kerülnek elő, amíg a tartozások el nem érik az öröksége értékét, kötelezhetik a fizetésre. Nem köteles azonban rendezni az elévült tartozásokat, ezeket ugyanis bíróságon már nem lehet érvényesíteni.
Ha elévült tartozásról hoz fizetési meghagyást a postás, tanácsos ellentmondani az elévülésre hivatkozva. Ha ebben az esetben az örökös a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 15 napon belül nem terjeszt elő ellentmondást, a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, és végrehajthatóvá válik. Az esetleges végrehajtási eljárás során a követelt összeget például le is tilthatják a bankszámlájáról. Ha viszont kellő időben előterjeszti az ellentmondását, és valóban elévült már a tartozás, a hitelező nem fogja tudni bírósági úton kikényszeríteni a tartozás kiegyenlítését.
Egyszerűbb inkább visszautasítani az örökséget?
Amennyiben a hagyatékot tartozás terheli, vagy felmerül, hogy lehetnek olyan adósságok, amelyekről az örökös nem tud, sokaknak egyértelmű megoldásnak tűnhet visszautasítani az örökségüket. Kevesen tudják azonban, hogy még ez sem jelenti feltétlenül azt, hogy a család azonnal megszabadul az adósságtól. Ha valaki visszautasítja az örökségét, akkor őt az öröklésből kiesettnek kell tekinteni, és a hagyaték a törvényes örökösére száll át.
Számos esetben ezért érdemesebb az örökösnek már a hagyatéki eljárásban megegyeznie a hitelezőkkel a tartozás rendezéséről. Ha ez mégsem sikerül, vagy újabb tartozás kerül elő a hagyatéki eljárás befejezését követően, ami vitás helyzetet szül, az illetékes közjegyzőnél a bírósági eljárásnál egyszerűbben és gyorsabban, közjegyző előtti egyezségi eljárásban is megállapodhatnak.