Sok a tévhit a végrendelkezésről

Sok a tévhit a végrendelkezésről

Sokan azt gondolják tévesen, hogy az élettársak ugyanúgy törvényes örökösei egymásnak, mint az egyenesági rokonok és a házastársak – derült ki többek között a közjegyzőtkeresek.hu októberi végrendeleti kvízéből, amelyet több mint háromezren töltöttek ki. A többség nem tudta, hogy mikor van szükség tanúkra végrendelet készítésekor, de a kitöltők nagy része tisztában volt az öröklésből való kizárás feltételeivel és azzal, hogy a közvégrendelet bizonyító ereje a legerősebb. Mutatjuk az eredményeket.

Kellenek-e tanúk

  1. Végrendeletet szeretnék készíteni, de nem akarom, hogy erről bárki is tudomást szerezzen, mert akkor már most nekiállnának veszekedni az örökségen, amit nem akarok hallgatni. Úgy szeretném elkészíteni az írásbeli végrendeletem, hogy ne tudjanak róla. Mindenképp szükségem van tanúkra?

Helyes válasz: Csak akkor, ha géppel írom a végrendeletet vagy mást kérek meg a megírására.

A kitöltők kevesebb mint fele (48 százalék) tudta helyesen, hogy a végrendeletet csak akkor kell tanúknak is hitelesíteni, ha a végrendelkező a dokumentumot nem sajátkezűleg írja, hanem például géppel vagy mást kér meg a megírására. 41 százalékuk tévesen úgy gondolta, hogy tanúkra minden esetben szükség van, 4 százalék azt válaszolta, hogy csak az ügyvéd által készített végrendelet esetében, 7 százalékuk szerint pedig csak a közjegyző által készített végrendeletet kell tanúknak is aláírnia.

Bárki kizárható

  1. A fiammal évekkel ezelőtt csúnyán összevesztünk, azóta nem tartjuk a kapcsolatot. A lányom mindenben támogat, segít a vállalkozásomban, ezért szeretném, ha a fiam helyett is ő örökölne. Kizárhatom a fiamat a végrendeletemből?

Helyes válasz: Igen, a végrendeletben bármelyik örökös kizárható, de a kötelesrész így is jár neki.

A válaszadók több mint háromnegyede, 78 százaléka tisztában volt vele, hogy végrendeletben bármelyik örökös indoklás nélkül kizárható (a „kitagadás” egy másik jogintézmény és más eredményre vezet, továbbá szigorúbban meghatározott feltételei vannak), de a kötelesrész így is jár neki. A kötelesrész a Polgári Törvénykönyvben meghatározott módszer szerint kiszámított értéknek az egyharmadát jelenti. Ezzel szemben a kitöltők 16 százaléka úgy gondolta, végrendeletben úgy zárható ki bármelyik örökös, hogy semmit sem kap az örökségből, és nem is követelhet semmit. 6 százalékuk pedig azt tippelte, hogy a törvényes örökösök semmilyen módon nem zárhatók ki az öröklésből.

  1. Fontolgatom a végrendelet készítését. Igaz, hogy csak akkor szabályos, ha letétbe helyezem ügyvédnél vagy közjegyzőnél?

Helyes válasz: Nem kötelező letétbe tenni, de érdemes, mert akkor biztosan előkerül a hagyatéki eljárásban.

Meglepően sokan (79 százalék) tudták, hogy a végrendeletet nem kötelező letétbe helyezni, de érdemes, mert a közjegyzőnél készített vagy nála letétbe helyezett végintézkedés bekerül a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába, ami garancia arra, hogy biztosan előkerül a hagyatéki eljárás során. 18 százalék vélte úgy, hogy a dokumentumot muszáj ügyvédi vagy közjegyzői letétbe helyezni, mert csak ezzel bizonyítható, hogy valóban az örökhagyó írta, és csak a kitöltők 3 százaléka gondolta, hogy semmi értelme letétbe helyezni, mert ugyanakkora eséllyel nem kerül elő a hagyatéki tárgyalásra, mintha a fiókba tenné a készítője.

Élettársak öröklése

  1. Húsz éve együtt élünk a párommal, közös gyerekünk is van, de nem házasodtunk össze. Élettársként örökölhetünk egymás után?

Helyes válasz: Nem, az élettársak nem törvényes örökösei egymásnak, csak végrendelettel örökölhetnek egymás után.

Sokan abban a tévhitben élnek, hogy élettársként párjukkal bizonyos idejű együttélést követően vagy közös gyerek esetén törvényes örökösei lesznek egymásnak. Csupán a válaszadók 38 százaléka volt tisztában vele, hogy az élettársak nem törvényes örökösei egymásnak, bármennyi ideje lakhatnak együtt, közös gyerekük is lehet, akit együtt nevelnek.  A törvény szerint nem lesznek automatikusan egymás örökösei, csak végrendelkezéssel örökölhetnek egymás után. Szakításuk esetén pedig – hacsak nem kötöttek élettársi vagyonjogi szerződést – az együttélésük alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását kérhetik a szerzésében történő közreműködés arányában. Ezzel szemben a házastársaknak alapesetben közös vagyona keletkezik, amin váláskor, házassági vagyonjogi szerződés eltérő rendelkezése hiányában, fele-fele arányban osztoznak. 29 százalék gondolta azt tévesen, hogy az élettársak tizenöt év folyamatos együttélés után lesznek egymás törvényes örökösei, 5 százalék szerint csak közös gyerek esetén örökölhetnek egymás után, míg 28 százalék szerint, ha együtt élnek, az életközösség miatt törvényes örökösnek számítanak.

  1. A rokonaim minden apróságért ölre mennek, tartok tőle, hogy évekig pereskednének egymással a hagyatékom fölött, ezért végrendelettel szeretném elosztani köztük a vagyonom. Melyik típusú végrendelet a legbiztosabb, amit nem támadhatnak meg a halálom után?

Helyes válasz: A közjegyzőnél készített, mert a közvégrendelet bizonyító ereje a legerősebb.

Kvízünk kérdései közül erre tudták legtöbben a helyes választ. A kitöltők 86 százaléka volt tisztában vele, hogy a közjegyzőnél készített, úgynevezett közvégrendelet bizonyító ereje a legerősebb, mivel közokiratba foglaltan keletkezik. A közjegyző, mint az öröklési jogban jártas szakember tisztában van a szigorú tartalmi és formai követelményekkel, amelyekre ügyelni kell a végintézkedés készítésekor. A válaszadók 8 százaléka szerint nincs jelentősége, hogy ki készíti a végrendeletet, mert csak akkor lehetne megtámadni, ha nem lenne hagyatéki eljárás, míg 6 százaléka úgy gondolta, az a legbiztosabb, ha saját maga írja meg. A több mint háromezer kitöltő közül csak négyen (ami a válaszadók 1 százalékát sem éri el) vélték úgy, hogy egy olyan barátjukat érdemes megkérniük a végrendelet elkészítésére, aki csinált már ilyet.

Mit gondolnak a kitöltők a végrendelkezésről?

.

  1. A széttagolt családok, a válások és a gyarapodó vagyon következtében sokan maguk szeretnék eldönteni, ki mit örököljön haláluk után. Ön szükségesnek érzi, hogy vagyona elosztásáról végrendeletben rendelkezzen?

A kérdésre 14 százalék válaszolta azt, hogy van végrendelete, míg 29 százalék szükségesnek tartja a végrendelet készítését, de még nem tette meg. 37 százalék azt szeretné, hogy az örökösei a törvény szerint részesüljenek a hagyatékából, ezért nem készít végrendeletet. 10 százalék nem tartja szükségesnek, mert csak egy örököse van, míg további 10 százalék azt válaszolta, hogy nincs vagyona, amit szét tudna osztani.

  1. Amennyiben végakaratot készítene, hogyan tenné?

A válaszadók több mint fele (51 százalék) közjegyzőhöz fordulna, és közvégrendeletet tenne, 25 százalék ügyvéd segítségét kérné, 24 százalékuk maga írná meg, és csupán nyolcan (ami szintén kevesebb 1 százaléknál) kérnének meg mást a megírására.

  1. A járványhelyzet alatt rendszeresen halálesetekről és a vírus súlyos következményeiről szóltak a hírek. Fontolgatta, hogy a koronavírus-járvány miatt végrendeletet készít?

A kitöltők 61 százaléka gondolta úgy, hogy nem készít végrendeletet, ha történik vele valami, az örökösei a törvényes öröklési rend szerint kapják meg részüket a hagyatékából. 18 százalék a koronavírus-járvány miatt fontolóra vette a végrendelet készítését, de végül nem készített. 12 százalék nem tartja kockázati tényezőnek a vírust, és csupán a válaszadók 9 százaléka készített kifejezetten a koronavírus-járvány miatt végrendeletet.