Ahogy egyre több család dönt úgy, hogy akár csak néhány napra, akár hosszabb időre külföldre utazik, úgy válik egyre gyakoribbá az a helyzet is, hogy egy kiskorú gyermek nem mindkét szülőjével együtt indul útnak. Ilyenkor azonban nemcsak a repülőjegyről és az útlevélről kell gondoskodni: létezik egy olyan dokumentum is, amelynek hiánya súlyos következményekkel járhat.

Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy ha a kiskorú gyermeket csak az egyik szülő viszi külföldre – vagy ha a gyermek nagyszülőkkel, rokonokkal, esetleg nyelvtanfolyamra utazik kísérőtanárral – a hatóságok kérhetik a másik szülő írásos hozzájárulását. Ez nemcsak az elvált vagy különélő szülőkre vonatkozik: még azokban az esetekben is fontos lehet a nyilatkozat, amikor a szülők együtt élnek, de csak egyikük kíséri el a gyermeket. A legtöbb ország kiemelten kezeli a kiskorúak külföldre utazásának jogszerűségét, így ellenőrizheti, hogy az utazás valóban a szülők egyetértésével történik-e.

Ha hiányzik az írásos hozzájárulás, az utazás akár már a határon megakadhat. A határőrök vagy reptéri hatóságok visszafordíthatják a gyermeket és kísérőjét, ha nem tudják hitelt érdemlően igazolni, hogy a másik szülő is engedélyezte az utat. Komolyabb következményei is lehetnek a nyilatkozat hiányának, különösen akkor, ha a külföldre vitel huzamosabb időre történik, például munkavállalás vagy letelepedés céljából. Ilyenkor ugyanis már nemcsak egy adminisztratív hiányosságról van szó: a gyermek jogellenes külföldre vitele – még akkor is, ha a gyermeket elvileg a nála elhelyezett szülő viszi magával – törvénysértésnek minősülhet.

Nem minden nyilatkozat egyenértékű

A szülői hozzájárulásra vonatkozó jogszabályi követelmények nemzetközi szinten sem egységesek. Vannak országok, ahol elegendő egy egyszerű, kézzel írt és aláírt dokumentum is, más államok viszont kizárólag hivatalos formában – például közokiratként – fogadják el a nyilatkozatot. Különösen szigorúan járnak el ebben a kérdésben olyan országok, mint az Egyesült Államok, Kanada vagy épp Kína, ahol elvárás, hogy egyértelmű és hiteles módon lehessen igazolni a gyermek ott tartózkodásának jogszerűségét.

A közjegyző előtt tett hozzájáruló nyilatkozat különleges bizonyító erővel bír. Ez azt jelenti, hogy a közjegyzői okirat fokozott bizonyító erővel igazolja, hogy a nyilatkozat valóban megtörtént, és azt az arra jogosult szülő tette meg. A közjegyző nemcsak a szülő aláírását hitelesítheti, hanem magát a nyilatkozatot is közokiratba foglalhatja.

A közjegyzői okirat előnye, hogy azt a hatóságok – akár belföldön, akár külföldön – hivatalból elismerik. Külön kérelemre a MOKK a közjegyző aláírásával és pecsétjével ellátott közokiratot Apostille felülhitelesítéssel is elláthatja, amelyet jelenleg több mint 120 ország, köztük Kanada és Kína is automatikusan elfogad. A közjegyző idegen nyelven is elkészíteheti a közjegyzői okiratot, amennyiben rendelkezik az adott nyelvre szóló nyelvi jogosítvánnyal. 

Mi kell az okirat elkészítéséhez?

Az okirat elkészítéséhez mindössze néhány alapvető dokumentumra van szükség. 

A közjegyzői irodába a nyilatkozatot tevő szülőnek el kell vinnie személyi igazolványát, lakcímkártyáját, valamint a gyermek adatait tartalmazó iratokat – például az útlevelet vagy születési anyakönyvi kivonatot. Amennyiben a szülő már előre megírta a nyilatkozatot, és csak közjegyzői aláíráshitelesítést kér, akkor a közjegyző előtt kell aláírnia a dokumentumot. Ha viszont közjegyzői okiratot szeretne készíttetni, a közjegyző segít a szöveg pontos megfogalmazásában is.

A közjegyzők tapasztalatai szerint az utazások előtt sok szülő nem is gondol arra, hogy milyen adminisztratív követelményeknek kell megfelelni, ha kiskorú gyermeket visznek magukkal. Pedig a jogellenes külföldre vitel, vagy akár egy hiányzó dokumentum is okozhat olyan helyzetet, amely hosszú távon is beárnyékolhat egy családi utat. Érdemes ezért minden esetben utánanézni a célország szabályainak, és ha bármi kérdés vagy bizonytalanság merül fel, konzultálni a közjegyzővel, aki pártatlan szakértőként minden szükséges tájékoztatást megad.