Vannak akik a közösre esküsznek, míg mások még a házastársukkal sem közösködnének, ha vagyonról van szó. Egy gavallér férj akár kedvenc sportautóját is élete párjára íratja, egy szerető feleség pedig még frissen szerzett örökségét is megosztaná álmai férjével. De mi számít közösnek, és mi az, ami különvagyon? Közös-e a férj által indított vállalkozás, vagy az ingatlan, amit a feleség kapott ajándékba? És mi lesz az abból befolyó bevételek sorsa?  Lehet a különből közöset csinálni, vagy a közöst elkülöníteni? Házassági vagyonjog, nem csak friss házasoknak.

Azzal általában sokan tisztában vannak, hogy a házastárs különvagyonához tartozik az a vagyontárgy, ami már a boldogító igen kimondása – azaz a házastársi vagyonközösség létrejötte – előtt az övé volt, magyarul, ezt vitte a házasságba. Azt viszont már kevesebben tudják, hogy a házastársi vagyonközösség fennállása alatt az egyik fél által örökölt, vagy részére ajándékozott vagyontárgy, illetve nyújtott ingyenes juttatás is különvagyonnak minősül, azaz nem kell feltétlenül bedobni a közösbe. Vagyis, ha a házasságkötés után valamelyik házastárs örököl egy ingatlant, ékszereket, bútort, az szintén az ő különvagyonába tartozik majd, mint ahogyan a házasság ideje alatt például a szülőktől kapott ajándék is.

Érdemes azonban azzal is tisztában lenni, hogy ha például az egyik fél az ajándékba kapott lakását albérletbe adja, az abból befolyt bevétel már a házasság közös vagyonának számít. Hiszen a törvény kimondja, hogy a különvagyonnak az a haszna, amely a házassági életközösség fennállása alatt a kezelési, fenntartási költségek és a terhek levonása után fennmarad, immár közös vagyonnak számít.

Így van ez az egyik házasfél által tulajdonolt cég bevételeivel, például az év végi osztalékkal is. Ezek függetlenül a cég alapításának időpontjától a házasságkötést követően – külön vagyonjogi rendelkezés híján  – közös vagyonnak tekintendők. Ugyanakkor a házasság előtt indított kft. üzletrésze a házasságkötést követően sem válik közös vagyonná.

Más a helyzet a frigy után a férj által gründolt kft.-vel, amely egyéb rendelkezés híján közös vagyon lesz, de a házasság fennállása alatt a feleség nem gyakorolhatja jogait, azaz nem szólhat bele a cég működésébe (hacsak erre nincs feljogosítva). Azt azonban sokan nem tudják, hogy az egyik fél által indított vállalkozás (kft., bt., kkt., egyéni cég) vagyontárgyai nem a házastárs, hanem a cég mint önálló jogi személy tulajdonát képezik. Így a cég nevén lévő autó, ingatlan és egyéb vagyontárgyak nem számíthatnak a házastársak közös vagyonának. Persze van arra mód, hogy a házaspár a status quo-n változtasson, s például az egyikük a szüleitől ajándékba kapott vagy örökölt értékes tárgyakat közös vagyonná nyilvánítassa. Erre a legjobb megoldás, ha elmennek egy ügyvédhez vagy közjegyzőhöz és egy házassági vagyonjogi szerződésben kérik az új leosztás rögzítését.

A legnagyobb szerelemben sem árt rögzíteni, hogy a házasságnak milyen vagyonjogi vonzatai vannak, pontosan mi a közös és mi nem férj és feleség között. Már csak azért sem, hogy a felek ezzel is kinyilvánítsák, semmi másra nem tartanak igényt, mint amit a párjuk nekik önként odaad – ezzel csak még inkább erősíthetik a kapcsolatukat.