KVÍZ - Ajándékozási kvíz kiértékelő

KVÍZ - Ajándékozási kvíz kiértékelő

A cikk több mint egy éve készült, nem feltétlenül a hatályos információkat tartalmazza.

Ajándékozni mindig örömteli, legyünk akár az ajándékozó vagy a megajándékozott szerepében. Sokan és sokféleképpen kedveskedünk szeretteinknek: van, aki aprósággal okoz örömet, és akadnak olyanok, akik nagy értékű ékszert, okostelefont, autót vagy akár ingatlant ajándékoznak. Sokan azonban nincsenek tisztában azzal, hogy kinek és mikor kell illetéket fizetnie egy-egy nagyobb értékű szuvenír után. Az is gyakran felmerül, hogy szükséges-e szerződést írni, illetve, hogy vajon vissza lehet-e utasítani ajándékot. December közepén indított facebookos ajándékozási kvízünkben – amelyet több mint négyszázan töltöttek ki – többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ. Mutatjuk az eredményeket.

Egyenesági rokonok előnyben

  1. A férjem nekem ajándékozná a nemrég vásárolt autóját. Kell erről ajándékozási szerződést írni, illetve illetéket fizetni?

Helyes válasz: Nem kell illetéket fizetni, de a szokásos mértékűnél nagyobb ajándékozás esetén a házastársaknak közjegyzői okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglaltatni a szerződést.

A házastársakra vonatkozó szabályok speciálisak, így nem csoda, hogy a kitöltők közel 70%-a nem tudta, illetéket ugyan nem kell fizetni házastársak közötti ajándékozás esetén, viszont bizonyos esetekben írásbeli szerződést kell készíteniük, ráadásul azt közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba szükséges foglalniuk. Abban az esetben kell írásba foglalni az ajándékozást, ha az a szokásosnál nagyobb mértékű. A szokásos mérték megítélése mindig relatív, hiszen más a szokásos egy gazdag és más egy szegényebb családban. A bírósági gyakorlat egy gépkocsi ajándékozását például már nem tekinti szokásos mértékű ajándéknak.

  1. Szeretnék a testvéremnek egy 160 ezer forint értékű nyakláncot ajándékozni. Kell az ajándékozás után illetéket fizetni?

Helyes válasz: Igen, mert a családtagok részére 150 ezer forint feletti ajándékozás csak egyenesági rokonok (szülők, nagyszülők, gyermekek stb.) és házastársak esetén illetékmentes.

A kitöltők mindössze 28,9%-a tudta a helyes választ. A válaszadók 30%-a tévesen azt válaszolta, hogy nem kell illetéket fizetni, hiszen közeli hozzátartozóról van szó, 40% szerint pedig az ajándék 200 ezer forintig illetékmentes, csak személyi jövedelemadó fizetése szükséges. Az igazság azonban az, hogy az illetékmentességkizárólag egyenesági rokonunkra vonatkozik, azaz ha például gyermekünknek, unokánknak, szülőnknek, nagyszülőnknek, valamint a házastársunknak ajándékozunk valamit. Élettársakraés a nem egyenesági rokonokra (testvér, nagynéni) ez nem vonatkozik: nekik fizetniük kellhet, ha 150 ezer forint feletti ajándékot kapnak.

  1. Szeretném meglepni az élettársamat egy használt autóval. Kell-e illetéket fizetni az ajándékozás után?

Helyes válasz: Igen, hiszen a törvény szerint az ajándékozási illeték megfizetése alól csak az egyenesági rokonok (gyermek, unoka, szülő, nagyszülő) és a házastárs mentesülnek, az élettársaknak fizetni kell.

A kérdésre a válaszadók 37,6%-a válaszolt helyesen. Ennyien tudták, hogy az élettársakra más szabály vonatkozik, mint a házastársakra, ők ugyanis nem mentesülnek az illeték fizetése alól.

Az ajándékozó életkora is számít

  1. Nekünk ajándékozhatja-e a kiskorú gyermekünk az elhunyt testvéremtől öt éve megörökölt lakását?

Helyes válasz: Nem, mert a kiskorúak egyes jognyilatkozatai – például az ajándékozás – még gyámhatósági jóváhagyással sem érvényesek.

A kitöltők majdnem fele (47,5%) tudja a kiskorúak ajándékozására vonatkozó szabályokat. A többség (52,5%) számára azonban nem volt egyértelmű, hogy a korlátozottan cselekvőképes és a cselekvőképtelen kiskorúak érdekeinek védelmében néhány jognyilatkozat még gyámhatósági jóváhagyással sem lesz érvényes. Ilyenek a kiskorú vagyona terhére tett jognyilatkozatok, például az ajándékozás. Ezért bármennyire is szorult helyzetbe kerülnek a szülők, a kiskorú gyermekük által megörökölt ingatlant nem ajándékozhatja nekik a gyerek.

Barátoknak is kijár a jóból?

  1. Orvos barátomat hálából meghívtam egy 800 ezer forintos Maldív-szigeteki utazásra. Kell neki az utazás után illetéket fizetnie, hogy ne legyen gondja később az adóhivatallal?

Helyes válasz: Nem, mert magánszemélyek között szolgáltatás igénybevételének ajándékozása illetékmentes, és az utazás ilyennek minősül.

A válaszadók több mint 40%-a helytelenül válaszolt, tévesen azt gondolta, hogy mivel nem egyenesági rokonról van szó és az ajándék értéke meghaladja a 150 ezer forintot, így szükséges illetéket fizetni. 32% pedig úgy vélte, illetéket nem kell fizetni, azonban írásbeli szerződés szükséges. A kitöltők mindössze 26%-a tudta csak, hogy a magánszemélyek között történő szolgáltatás igénybevételének ajándékozása nem illetékköteles.

Vissza kell adnunk, ha egyszer a miénk?

  1. Visszakövetelhetik tőlem a szüleim az öt éve nekem ajándékozott lakást, mert nyelvvizsga hiányában még nem vettem át a diplomámat? Ők szóban azt kérték, hogy öt éven belül legyek diplomás. Tényleg vissza kell adnom?

Helyes válasz: Amennyiben abban állapodott meg a szüleivel (akár szóban, akár írásban), hogy öt éven belül diplomát szerez, akkor vissza kell adnia az ajándékot, hiszen nem teljesült maradéktalanul a feltétel.

A megkérdezettek több mint 50%-a helytelenül voksolt és az ajándék visszavételét időtartamhoz, illetve a megajándékozott viselkedéséhez kapcsolta. Ugyanakkor a válaszadók több mint 40%-a tudja, hogy az ajándékot feltételhez is lehet kötni, és amennyiben az ajándékozott fél nem teljesíti a felek közötti megállapodást, nem jogosult az ajándékra, így azt vissza kell adnia.

Átvállalhatjuk mások terhét?

  1. Nehéz anyagi helyzetbe kerültem, ezért a nagybátyám kifizette a nagy összegű banki tartozásomat. Lehetséges, hogy illetéket kell fizetnem ezért?

Helyes válasz: Igen, mert a törvény szerint a tartozás átvállalása is ajándékozásnak minősül, és illetéket kellhet fizetni utána.

Majdnem 70% nincs tisztában azzal, hogy a jogszabályok szerint a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában (pénzben és/vagy nem pénzben) mástól megszerzett vagyoni érték bevételnek minősül. Nem pénzben megszerzett bevételnek tekinthető az elengedett, átvállalt tartozás, illetőleg a magánszemély helyett teljesített kiadás, befizetés is, így illetéket kellhet fizetni utána.

+1: A bácsikám szeretné nekem ajándékozni a vitorlás hajóját, de ez csak terhet jelentene számomra. Nem kérek az ezzel járó költségekből és macerából. Visszautasíthatom az ajándékot?

Helyes válasz:Mivel az ajándékozási szerződés kétoldalú szerződés, ha az egyik fél nem írja alá, nem jön létre a jogügylet.

A legtöbben erre a kérdésre válaszoltak helyesen. A válaszadók több mint kétharmada tudja, hogy az ajándékozás mindig két fél között jön létre, és a megajándékozottnak joga van visszautasítani az ajándékot. Ehhez csupán annyi szükséges, hogy nem írja alá a szerződést, nem kell semmivel sem megindokolnia a döntését.