Az emberek többsége hallott már a fizetési meghagyásról, amivel leginkább akkor találkozhatunk, ha nem fizettünk be időben egy parkolási bírságot, vagy hosszabb ideje tartozunk valakinek, például egy közüzemi szolgáltatónak. Azt azonban már jóval kevesebben tudják, hogyan néz ki egy ilyen dokumentum, és mire érdemes odafigyelni, ha fizetési meghagyást hoz a postás. Fizetési felszólítást kapni sosem kellemes, nincs ez másképp a fizetési meghagyással sem. A fizetési meghagyásos eljárásra azonban különösen igaz, hogy a legrosszabb, ami tehetünk, ha homokba dugjuk a fejünket, nem vesszük át, vagy nem olvassuk el figyelmesen a hivatalos iratot. 

Fizetési meghagyásos eljárást kizárólag lejárt és összegszerűen meghatározott pénzkövetelés érvényesítésére lehet kezdeményezni. Ez az eljárás ugyanis a harmincmillió forintot meg nem haladó pénzkövetelések gyors, pereskedés nélküli érvényesítésére szolgál, és ha nem mondunk ellent időben vagy át sem vesszük a hivatalos levelet, a fizetési meghagyás akkor is jogerőre emelkedhet, és a későbbiekben a jogerős fizetési meghagyás végrehajtása során már közvetlenül behajthatják a tartozást, például letilthatják az összeget a munkabérből.

A fizetési meghagyást minden esetben egy közjegyző bocsátja ki, a tartalmát azonban nem ő határozza meg, hanem egy jogszabály. Általában rengeteg információt tartalmaz a dokumentum, amelyben nem könnyű kiigazodni. Mégis fontos, hogy figyelmesen átolvassuk, mert sok esetben például az sem derül ki a levél elején, csak a legvégén, hogy pontosan honnan ered a tartozás. A szolgáltatók, mint a telefontársaságok vagy biztosítók ugyanis sokszor követeléskezelőknek engedményezik a követeléseiket, a fizetési meghagyáson pedig ebben az esetben a követeléskezelő lesz feltüntetve jogosultként, és neki is kell kifizetni a tartozást. Aki már itt félreteszi a levelet, mondván, hogy fogalma sincs, miről van szó, sosem állt kapcsolatban az eljárás kezdeményezőjével, könnyen kellemetlen helyzetben találhatja magát.

Mi szerepel egy fizetési meghagyásban?

A fizetési meghagyás címlapján szerepel a követelés jogosultja, azaz a kérelmező (az előző példa alapján akár egy követeléskezelő), a kötelezett (azaz a követelés adósa), aki a fizetési meghagyás címzettje, a főkövetelés összege és pénzneme, az egyéb eljárási költségek és járulékok, valamint a fizetési meghagyást kibocsátó eljáró közjegyző neve és postacíme, illetve az ügyszám. 

Ezt követi a felek és képviselőik ismertetése. Nem kötelező tartalmi elem, de a jogosult feltüntetheti a pénzforgalmi szolgáltatója nevét, valamint a bankszámlaszámot, amelyen a követelés teljesítését elfogadja. 

A banki adatok után található a főkövetelés (például a vissza nem fizetett kölcsön) jogalapjára, összegszerűségére és beazonosítására, továbbá a követelés járulékaira (kamatokra) és a különböző eljárási költségekre (például eljárási díj, jogi képviselő díja, postaköltség) vonatkozó adatok. 

Fontos tudni, hogy a járulékok, például a késedelmi kamat tényleges összege több lehet, mint amennyi fizetési meghagyásban szerepel, a tartozásnak ugyanis a törvényi szabályozás alapján napi kamatozása van. Mindenképpen érdemes lehet felvenni a kapcsolatot a jogosulttal, mivel ő rendelkezik pontos információkkal a járulékok tényleges összegét illetően. 

Ellentmondás, részletfizetés, fizetésre halasztás

A fizetési meghagyáson szerepel egy hosszabb szövegrész „Figyelmeztetés címmel”, melyben részletesen leírják, hogy amennyiben a kötelezett vitatja (támadja, tagadja), nem ismeri el a jogosult követelését, vagy azzal nem ért egyet, akkor a fizetési meghagyás ellen a fizetési meghagyást kibocsátó közjegyzőnél ellentmondással élhet annak kézbesítéstől számított 15 napon belül. 

Szintén ennyi idő áll rendelkezésre a közjegyzőnél részletfizetés vagy fizetésre halasztás engedélyezésére irányuló kérelmet előterjeszteni, mely díjköteles beadvány, ugyanakkor nem minősül ellentmondásnak, mivel tartalmilag nem vitatja a fizetési meghagyásban foglaltakat. Fontos, hogy a kérelem előterjesztésének nincs sem a jogerőre emelkedésre, sem a végrehajtásra nézve halasztó hatálya. 

A figyelmeztetésben kiemelik, hogy a követelés teljes összegét, beleértve a járulékokat és az eljárási költségeket nem a Magyar Országos Közjegyzői Kamarának, hanem a jogosultnak kell megfizetni. A MOKK bankszámlájára kizárólag a fizetésre halasztás és a részletfizetés eljárási díját lehet befizetni.

A kérelem indokainál részletezik, hogy pontosan honnan ered a tartozás, azaz például egy telefontársaságnak meg nem fizetett díjról, vagy egy elmaradt hiteltörlesztésről van szó. Ezért különösen fontos az egész fizetési meghagyást figyelmesen, alaposan átolvasni. Érdemes tudni, hogy amennyiben a kérelem megfelel a jogszabályi kötelezettségeknek, a közjegyző a fizetési meghagyást kibocsátja. A közjegyző a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet érdemben ugyanis nem vizsgálja, így a fizetési meghagyás kibocsátása kérdésében a kötelezettet nem hallgatja meg, és bizonyítást sem vehet fel. 

A jogos követelést biztosan ki kell fizetni

Amennyiben a fizetési meghagyásban foglalt követelés jogos, azt előbb vagy utóbb, de biztosan ki kell fizetnie a kötelezettnek. Ha a kötelezett nem tud fizetni, akkor sem biztos, hogy érdemes ellentmondani a fizetési meghagyásnak, mert így az eljárás perré alakul, és a pervesztes felet terhelik majd a bírósági eljárás költségei is. Időhúzás helyett célszerű inkább fizetésre halasztást vagy részletfizetést kérni a közjegyzőtől.