Mit tehetünk, ha csenget a végrehajtó?

Mit tehetünk, ha csenget a végrehajtó?

Ha tartozásunk van – akár céggel, közüzemi szolgáltatóval vagy magánszeméllyel szemben – és nem tudunk időben fizetni, fennáll annak a veszélye, hogy előbb-utóbb becsenget a végrehajtó. Nagyjából minden tízedik honfitársunk találkozhatott már a pénzkövetelés behajtásának ezen formájával, mert hazánkban évente mintegy 700 ezer végrehajtás indul. Lényeges, hogy tisztában legyünk a jogainkkal és a szabályokkal, hogy tudjuk, mit kell tennünk, ha felszólító levelet kapunk a végrehajtótól.

A végrehajtó sosem jár el előzmények nélkül. A legtöbb esetben mielőtt végrehajtásra kerülne a sor, már figyelmeztettek minket arra – akár többször is –, hogy lejárt tartozásunk van. Valószínűleg már érkezett a lakcímünkre egy közjegyző által kibocsátott fizetési meghagyás, vagy korábban közokiratba foglalt szerződést írtunk alá, illetve bírósági határozatban kötelezetek minket a teljesítésre.

Ha nem foglalkoztunk például a fizetési meghagyással – nem vettük át, vagy nem reagáltunk rá –, akkor az jogerőre emelkedett, és ez alapján a közjegyző a jogosult kérelmére elrendelhette a végrehajtást. De mi van akkor, ha mégsem kaptuk meg a fizetési meghagyást, vagy úgy rendelték el a végrehajtást, hogy időközben már rendeztük a tartozást? A végrehajtó felszólítása után több lehetőség is van arra, hogy cselekedjünk, ha úgy véljük, nem jogos a követelés.

Ha nem tudjuk átvenni a fizetési meghagyást

Ha a fizetési meghagyást a címzett nem vette át, azaz postai kézbesítés esetén „nem kereste” vagy az „átvételt megtagadta” jelzéssel érkezett vissza az azt kibocsátó közjegyzőhöz, akkor az iratot az úgynevezett „kézbesítési fikció” alapján – a törvény által meghatározott napon –, kézbesítettnek kell tekinteni. A fizetési meghagyás tehát így is jogerőre emelkedhet.  

Ha a fizetési meghagyást szabályszerűtlen kézbesítés miatt vagy akár személyes okból nem tudtuk átvenni – például a küldeményt nem a lakó- vagy tartózkodási helyünkre küldték vagy a kézbesítéskor kórházban tartózkodtunk –, akkor kézbesítési kifogást terjeszthetünk elő a közjegyzőnél. Erre tizenöt nap áll a rendelkezésünkre onnantól, hogy tudomást szereztünk a végrehajtási eljárásról. Azonban nekünk kell igazolni azt, hogy szabályszerűtlen volt a kézbesítés (például a lakcímkártyánk másolatának csatolásával), míg az egyéb önhibán kívüli okot a közjegyzőnek írt beadványban kell részletesen előadni.

Ha vitatjuk a tartozást

Előfordulhat, hogy úgy indítanak ellenünk végrehajtást, hogy a tartozás már időközben elévült, azt részben vagy egészben megfizettük, vagy halasztást kaptunk a kifizetésére stb. Ez azért fordulhat elő, mert a végrehajtást elrendelő hatóságoknak nem áll módjukban ezeket a körülményeket vizsgálni. Ha a közjegyző rendelte el a végrehajtást, akkor a lakóhelyünk szerinti járásbíróságtól kérhetjük a végrehajtás megszüntetését vagy korlátozását.

Ha érvénytelen a végrehajtás jogalapja

Ha a végrehajtást olyan szerződés alapján indították, ami szerintünk nem jött létre érvényesen, akkor is van mód jogorvoslatra. Például ha a végrehajtást okirat alapján indították, de a szerződést tévedésből, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés hatására kötöttük. Ha úgy véljük, hogy érvénytelen okirat alapján indult ellenünk végrehajtási eljárás, akkor pert indíthatunk a jogviszony érvénytelenségének megállapítása iránt. Ebben az esetben az elbírálás végéig a bíróság felfüggesztheti a végrehajtási eljárást. 

Ha szabálytalanul jár el a végrehajtó

A végrehajtó az eljárása során csak a törvényben meghatározott szabályok szerint járhat el, például pontosan meg van határozva, hogy a munkabérünk hány százalékát tilthatja le, vagy a számlánkon kezelt összegből mennyit vonhat végrehajtás alá. Amennyiben úgy véljük, hogy a végrehajtó megsérti a végrehajtási eljárás szabályait, akkor végrehajtási kifogást terjeszthetünk elő a végrehajtást foganatosító bírósághoz. A kifogást a végrehajtónál kell előterjeszteni, és illetéket kell fizetni érte. (Amennyiben a végrehajtásra közigazgatási hatósági eljárás részeként kerül sor, akkor a kifogás illetéke 5.000 Ft, ha bírósági eljárásban, akkor 15.000 Ft.)

Haladékot is kérhetünk

Ha elismerjük a tartozást és szeretnénk rendezni azt, de egy összegben nem tudjuk megtenni, jó, ha tudjuk, hogy a végrehajtónál külön eljárási díj fizetése nélkül van lehetőség részletfizetést kérni.