Ha valamely jelentős tény vagy körülmény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelemre van szükség, lehetőség van önálló eljárásban – vagy előzetes bizonyítás részeként – igazságügyi szakértő kirendelésére. Az igazságügyi szakértő nem csak a tényeket tudja rögzíteni, hanem a tényeket előidéző okokat is.  Például nem csak azt tudja tanúsítani, hogy házunkban vagy lakásunkban károkozás történt, pl. beázott a plafon, hanem azt is, hogy a felettünk lakó szomszéd okozta a plafon beázását.

Ha a szakértői vélemény azt tartalmazza, hogy például a házunk beázásáért a vállalkozó vagy a szigetelés gyártó volt a hibás, akkor a független igazságügyi szakértő véleménye alapján könnyebben érvényesíthetjük a kártérítési igényt, vagy megegyezhetünk a kár okozójával peren kívül. Végső esetben pert is indíthatunk vele szemben, amelynek során felhasználhatjuk a szakértői véleményt.

A szakértői vélemény általában mindkét felet meggyőzi, és emiatt sokkal könnyebben meg tudnak állapodni. Ezekben az ügyekben nagyon magas a peren kívüli egyezségek aránya.

Miért jár jól, ha közjegyzőhöz fordul szakértő kirendelése céljából?

A közjegyző ugyan nem dönt az adott jogvitákban, de az eljárás során nyert szakértői véleményt a kérelmező a bíróság előtti peres eljárásban felhasználhatja, amennyiben mégsem sikerül peren kívül megegyezni. Ez a közjegyző hatáskörébe tartozó eljárás így elősegítheti egy későbbi peres eljárás gyors és sikeres befejezését.

• A kérelmet írásban kell beadni, de jegyzőkönyvbe is lehet mondani az illetékes közjegyzőnél. Az igazságügyi szakértő kirendelése iránti kérelemnek tartalmaznia kell
• az eljárás lefolytatására irányuló kérelmet,
• a kérelem előterjesztésének indokait,
• az ügy rövid tényállását,
• az illetékes közjegyző megjelölését és az illetékességének megállapításához szükséges adatokat,
• valamint a kérelmező nevét és lakóhelyét, cég esetén a székhelyét,
• a szakértői vizsgálat tárgyát és annak helyét,
• valamint azokat a kérdéseket, amelyekre vonatkozóan a szakértőnek véleményt kell nyilvánítania.

Az igazságügyi szakértő kirendelése iránti kérelemben nem kell ellenfelet megjelölni.

• A tények megismerése után a közjegyző a szakértői névjegyzékben szereplő igazságügyi szakértőt, szakvélemény adására feljogosított gazdasági társaságot, szakértői intézményt vagy külön jogszabályban meghatározott állami szervet, intézményt, szervezetet rendelhet ki szakértőként. A kirendelésre kerülő szakértő személyéről minden esetben a közjegyző dönt, a kérelmező nem jelölheti meg, illetve nem „adhat tanácsot” a közjegyzőnek a szakértő személyére vonatkozóan.

• Az eljárás közjegyzői díját a kérelemmel egyidejűleg kell megfizetni, majd a közjegyző felhívja a kérelmezőt, hogy a szakértői díj fedezésére előreláthatólag szükséges összeget utalja át bizalmi őrzésébe a közjegyzői iroda letéti számlájára.

• A szakértő a szakvéleményt a szakértőt kirendelő végzés kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles előterjeszteni. A közjegyző a szakértő kérelmére a határidőt egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja. A közjegyző a szakértő díját a szakértői díjjegyzék alapulvételével a szakvélemény beérkezését követően végzéssel állapítja meg, majd intézkedik a szakértői díjnak a kifizetéséről.

Milyen dokumentumok szükségesek az igazságügyi szakértő kirendeléséhez?

• A kérelmező személyi igazolványa/vezetői engedélye/útlevele és lakcímkártyája,
• cégek esetén cégjegyzékszám vagy adószám (a cégkivonat lekérdezéséhez),
• a megfelelő tartalmú kérelem benyújtása.

Melyik közjegyzőhöz fordulhat?

A kérelmet a kérelmező lakóhelye, tartózkodási helye vagy a szakértői vizsgálat tárgyát képező dolog fekvésének helye szerinti közjegyzőnél lehet előterjeszteni.