2018. január 1-jétől polgári ügyekben már pereskedés nélkül, a közjegyzők előtt is kérelmezhető az egyezségi kísérletre idézés. Legyen szó akár meg nem fizetett tartozásról, hibásan vagy egyáltalán nem teljesítő vállalkozóról, minőségi kifogásról, örökösödési vitáról, célszerű közjegyzőhöz fordulni, aki okiratba foglalja és jóváhagyja a mindkét fél számára elfogadható egyezséget. A közjegyző előtti egyezség ugyanolyan hatályú lesz, mintha azt bírósági ítéletben mondták volna ki, és azonnal végrehajthatóvá válik, amennyiben az egyezséget valamelyik fél nem tartja be.
Egyezségen a felek közjegyző által megkötött és jóváhagyott megállapodását értjük. Az egyezségi eljárás egyrészt feltételezi, hogy a felek között már van egy fennálló jogviszony, az egyezséghez pedig mindkét fél megállapodási szándéka szükséges.
Vitás kérdések esetén él az emberekben a régi reflex, hogy a bíróság dönti el, kinek van igaza. A közjegyző előtti egyezségi eljárás viszont minden olyan esetben hatékony lehet, amikor a felek elkerülnék a hosszadalmas pereskedést, de szeretnének egy, a jövőben mindkét fél számára erős biztosítékot jelentő határozatot.
- Tartozás
Egy régóta elhúzódó tartozás esetén például a felek egyezséget köthetnek arról, hogy az adós mikor, milyen részletekben törleszt, amivel mindkét fél jól jár: az adós időt nyer és lehetőséget kap arra, hogy az általa vállalható feltételek szerint törlessze a pénzt, vagy annak egy részét, a kölcsönadó pedig végrehajtható okirattal erős garanciát kap jogai érvényesítésére.
- Kártérítés
Kártérítéssel kapcsolatos ügyben is szóba jöhet az egyezség. Például, ha egy gépjármű vásárlást követően a vevő olyan hibát észlel, ami vélhetően már az eladáskor is jelen volt, és ezért kártérítést kér. A közjegyző előtti egyezség keretében az eladóval a megállapodhatnak, hogy az utólag leszállítja a vételárat, a vevő pedig cserébe lemond minden további, esetleges hibával kapcsolatos kártérítési igényéről.
- Telekhatár-vita
További tipikus példa lehet magánszemélyek között, ha telekvásárlására kerül sor, és a szomszéd vitatja (akár évek múltán) a telekhatár pontos helyét. Ekkor, ha mindkét fél beleegyezik, meg lehet állapodni abban, hogy arrébb teszik a határt, az egyezséget pedig a közjegyző közokiratba foglalja.
- Öröklési vita
Az öröklés körüli viták rendezésében is szóba jöhet az eljárás igénybevétele, ha az örökösök és a hagyatéki hitelező – az, akinek az örökhagyó tartozott –, vagy akár az örökösök egymás közt nem tudnak megállapodni a hagyatéki tárgyaláson. Ha nem akarnak pereskedni, mostantól az új intézménynek köszönhetően lehetőségük van a jogvitájukat a közjegyző előtti egyezségi eljárásban rendezni
- Céges ügyek
A közjegyző előtt kötött egyezség gazdasági ügyekben is hatékonyan működik, hiszen mindkét félnek fontos, hogy gyors megoldás szülessen, és a későbbiekre nézve is megmaradjon a jó viszony. Például, ha egy vállalat partnere nem tudja vállalni azokat a feltételeket, amelyekben korábban megállapodtak – mert mondjuk készlethiánnyal vagy likviditási problémákkal küzd –, azzal komoly károkat okozhat a partnercégnek. Ennek ellenére a felek érdeke lehet, hogy megmaradjon a jó beszállítói viszony, és mindkettejük részére kedvező megoldást találjanak. Ebben az esetben egy kártérítési per helyett érdemes közjegyzőhöz fordulni, és egyezségi eljárásban megegyezni az esetleges kompenzáció részleteiről.
Az egyezségben foglaltakat nagy százalékban betartják a felek, hiszen az egy konszenzus eredményeként születik, így biztosan csak olyat vállalnak benne, amit valóban teljesíteni is tudnak. Ha mégsem, azzal azt kockáztatják, hogy az egyezségben vállalt kötelezettséget végrehajtó hajtja be rajtuk. A korábbi bírósági tapasztalatok ráadásul azt mutatják, hogy az egyezséggel befejezett perekben végrehajtásra aránylag kisebb számban kerül sor, mintha a jogvitát a bíróság ítélettel döntötte volna el.
A közjegyző előtti egyezségi eljárásnak akkor van helye, ha legalább az egyik fél rendelkezik belföldi lakóhellyel, illetve székhellyel.
Az alábbi ügyekben nincs helye az eljárásnak:
- szerzői jogi, szomszédos jogi és iparjogvédelmi ügyben,
- a közhatalom gyakorlásával kapcsolatos kártérítés, illetve sérelemdíj megfizetése tárgyában,
- a közérdekből indított perekkel összefüggő ügyben,
- a jogi személyek alapításával és törvényes működésével kapcsolatos ügyben,
- a jogi személyek és tagjaik, volt tagjaik közötti, illetve a tagok, volt tagok egymás közötti, a tagsági jogviszonyon alapuló ügyben,
- a személyi állapotot érintő és egyéb családjogi tárgyú ügyben,
- a végrehajtási perre tartozó ügyben,
- munkaügyi perre tartozó ügyben,
- állami vagyonnal kapcsolatos ügyben,
- olyan ügyben, amelyben külföldi anyagi jogot - ide nem értve a külföldi nemzetközi magánjogi szabályokat - kell alkalmazni.
Milyen dokumentumok szükségesek az egyezségi eljárás kérelmezéséhez?
- A kérelmező személyi igazolványa/vezetői engedélye/útlevele és lakcímkártyája,
- cégek esetén cégjegyzékszám vagy adószám (a cégkivonat lekérdezéséhez),
- a megfelelő tartalmú kérelem benyújtása.
A kérelmet írásban lehet előterjeszteni, vagy az illetékes közjegyzőnél jegyzőkönyvbe lehet mondani. A kérelemnek tartalmaznia kell:
- az eljárás lefolytatására irányuló kérelmet,
- a kérelem előterjesztésének indokait,
- a rövid tényállást,
- az illetékes közjegyző megjelölését, a közjegyző illetékességének megállapításához szükséges adatokat,
- a felek nevét, lakóhelyét (székhelyét),
- valamint célszerű megjelölni az egyezségi ajánlat rövid tartalmát.
Mennyibe kerül az egyezségi eljárás?
A közjegyzői díjról ezen az oldalon talál általános információt. Az adott közjegyzői eljárásban fizetendő díjról minden esetben az eljáró közjegyzőtől kérjen tájékoztatást!
Melyik közjegyzőhöz fordulhat?
Az eljárás lefolytatására alapvetően az a közjegyző illetékes, akinek a területén a kérelmezők valamelyikének lakóhelye (székhelye) vagy tartózkodási helye van. Továbbá speciális illetékességi szabályok vonatkoznak az alábbi esetekre, ha az ügy tárgya:
- időszakos szolgáltatás teljesítésére irányuló kötelezettség, az eljárásra az a közjegyző is illetékes, akinek az illetékességi területén az igény érvényesítésére jogosult lakóhelye található,
- az ingatlan tulajdona, birtoka vagy ingatlant terhelő dologi jog, az eljárásra az a közjegyző is illetékes, akinek az illetékességi területén az ingatlan fekszik,
- a gazdálkodó szervezet által tevékenysége körében kötött ügyletből eredő kötelezettség, az eljárásra az a közjegyző is illetékes, akinek az illetékességi területén az ügyletkötés vagy a teljesítés helye található,
- kártérítés, az eljárásra az a közjegyző is illetékes, akinek az illetékességi területén a károkozás vagy a kár bekövetkeztének a helye található.