Szeretném, hogy a nyaralóm és az autóm a halálom után kizárólag az unokámé legyen. Hogyan tudnám ezt biztosítani? Sokan a végrendelet készítésére gondolnak, pedig más lehetőségek is rendelkezésünkre állnak.

Arról, hogy a halálunk után kihez kerüljön a vagyonunk, vagy akár csak egy-egy vagyontárgyunk, többféleképpen is dönthetünk. A végintézkedés kapcsán legtöbbeknek a végrendelet jut eszükbe. Nem csoda, hiszen ez a leggyakoribb végintézkedési forma. A végrendelet ugyanakkor nem az egyetlen lehetőség, amivel rendelkezhetünk a vagyonunkról.

A végintézkedésnek 3 formája van: végrendelet, öröklési szerződés, halál esetére szóló ajándékozási szerződés. Valamennyi halál esetére szóló vagyoni rendelkezést foglal magában.

A végrendelet olyan végintézkedés, amely az örökhagyó egyoldalú nyilatkozata, míg az öröklési szerződés és a halál esetére szóló ajándékozási szerződés az örökhagyó és a szerződéses örökös, illetve az örökhagyó és a megajándékozott kétoldalú jogügylete. Vagyis kölcsönös és egybehangzó akaratnyilvánítás, és kizárólag az örökhagyó részéről minősül végintézkedésnek.

Örökségért gondoskodást

A végrendelkezésnek egy másik formája az öröklési szerződés, melyet gyakran választanak azok, akik gondoskodásra szorulnak, de egyedül maradtak időskorukra. Az öröklési szerződés formáját tekintve végrendelet, ugyanakkor tartalma szerint tartási vagy életjáradéki szerződés.

Az öröklési szerződés lényege, hogy az örökhagyó meghatározott életjáradékért, tartásért vagy gondozásért cserébe – vagyona, annak egy meghatározott része vagy meghatározott vagyontárgyak tekintetében – örökösévé nevezi azt, aki a gondját viseli.

A tartási és életjáradéki szerződéssel ellentétben ebben az esetben a tartásért, gondoskodásért cserébe adott lakás vagy vagyontárgy tulajdonjoga csak az örökhagyó halálát követően száll át a szerződéses örökösre. Ezért ez a szerződés garanciát jelenthet arra, hogy az örökhagyónak élete végéig gondját viselik, hiszen csak ez esetben juthatnak hozzá az örökséghez.

Fontos tudni, hogy amennyiben az örökhagyó az öröklési szerződés megkötését követő két éven belül meghal, akkor a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani az öröklési szerződéssel megörökölt vagyontárgy értékének azt a részét, amit a ténylegesen nyújtott ellenszolgáltatás (tartás, életjáradék, illetve gondozás) nem fedez. Vagyis rövid ideig, például pár hónapig tartó gondozás nem elegendő ahhoz, hogy megfossza a kötelesrésztől az elhunyt örökhagyó kötelesrészre jogosult hozzátartozóit.

Ajándék is lehet az örökség

Aki azt szeretné, hogy valamely vagyontárgya garantáltan egy kiválasztott személyhez, például az unokájához kerüljön (aki alapesetben nem is lenne az örököse), választhatja a speciális, halál esetére szóló ajándékozási szerződést is. A halál esetére szóló ajándékozás abban különbözik az egyszerű ajándékozástól, hogy a vagyontárgy csak az ajándékozó halála után lesz a megajándékozotté, továbbá feltétele, hogy a megajándékozott az ajándékozót túlélje. Halál esetére szóló ajándékozáskor a szóban forgó vagyontárgy kikerül a hagyatéki körből, és az örökösök nem támaszthatnak rá igényt.

Fontos megjegyezni, hogy a halál esetére szóló ajándékozási szerződés ingyenes, míg az öröklési szerződés visszterhes. Azonban, mivel ez is egy ajándékozási forma, a kötelesrészre jogosult törvényes örökösök dönthetnek úgy, hogy élnek a kötelesrész iránti igényükkel.

Jobb biztosra menni

Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy amennyiben a végrendeletet, az öröklési szerződést és a halál esetére szóló ajándékozási szerződést közjegyző készíti, bejegyzi annak tényét a Végintézkedések Országos Nyilvántartásába.