Egy kiskorú ugyanúgy örökölhet, mint egy nagykorú, akár törvényes örökléssel, akár végrendelettel, de a hagyatéki eljárásban figyelembe kell venni, hogy egyes esetekben a gyámhatóság jóváhagyását kell kérni. Ehhez hasonlóan, a kiskorú a megöröklött vagyonnal nagykorúvá válásáig csak korlátozottan rendelkezhet, ugyanis bizonyos helyzetekben a törvényes képviselők (szülők), illetve a gyámhatóság hozzájárulására van szükség. Mutatjuk a részleteket.

Elsősorban nem a vagyon megszerzésében, hanem azt követően, a vagyon kezelésében van különbség egy – tizennyolcadik életévét még be nem töltött – kiskorú és egy nagykorú között. A kiskorú ugyanúgy örökölhet, mint egy felnőtt, akár van érvényes végintézkedése az örökhagyónak, akár nincs.

Amennyiben az örökhagyó hagyott maga után érvényes végintézkedést, akkor az határozza meg az öröklés rendjét. Amennyiben nem hagyott, akkor a törvényes öröklés rendje szerint az örökhagyó gyermekei fejenként egyenlő részben örökölnek, azzal, hogy az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett megilleti a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon; és egy gyermekrész a hagyaték többi részéből.

Ugyanakkor a hagyatéki eljárás során például az örökséget visszautasító nyilatkozathoz, illetve a megkötött egyezségekhez elengedhetetlen a gyámhatóság jóváhagyása.

A közjegyzők tapasztalatai szerint a végrendeletekben nagyon ritkán neveznek meg az örökhagyók kiskorú örököst, és ennek elsősorban az az oka, hogy egy cselekvőképtelen kiskorú, illetve a nevében eljáró szülei, csak korlátozottan rendelkezhetnek a megöröklött vagyonról.

Szülői felelősség, gyámhatósági jóváhagyás

A cselekvőképtelen kiskorú vagyonának kezelése és gyarapítása alapvetően a szülők (törvényes képviselők) joga és kötelessége a kiskorú örökös nagykorúvá válásáig. Az együtt élő szülők a gyermek vagyonát alapesetben közösen kezelik. Nem feltétlenül kell azonban, hogy mindegyik jogügyletben mindkét szülő személyesen eljárjon. Közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban adhatnak meghatalmazást egymásnak, hogy az egyikük a másik nevében eljárjon. Külön élő szülőknél a vagyonkezelés joga általában azt a szülőt illeti meg, akinél a bíróság a gyermeket elhelyezte.

Ugyanakkor vannak olyan esetek, amelyekben a gyámhatóság közreműködése, jóváhagyása szükséges, e nélkül ugyanis nem érvényes a cselekvőképtelen kiskorú törvényes képviselőinek jognyilatkozata. Ilyen eset, amikor

• a kiskorú nem tehermentes, például haszonélvezettel terhelt ingatlant szerezne,
• a kiskorú ingatlanát eladnák vagy megterhelnék (például jelzáloggal)
• a kiskorút megillető tartásról lemondanának,
• a kiskorú által örökölt örökséget visszautasítanák,
• a kiskorú jogszabályban meghatározott összeget meghaladó értékű vagyontárgyáról rendelkeznének. Ez az összeg jelenleg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének harmincszorosa.

A gyámhivatal azt vizsgálja meg ilyen esetekben, hogy a jogügylet a gyermek érdekében áll-e.

Akkor nem szükséges a gyámhatóság jóváhagyása, ha kiskorú ellenérték nélkül szerez ingatlant (például a szülő neki ajándékozza), azzal, hogy az ajándékozó saját maga javára fenntartja a haszonélvezeti jogát.

Amennyiben a szülő a kiskorú vagyonának a terhére ajándékoz, megfelelő ellenérték nélkül kötelezettséget vállal vagy a jogokról ellenérték nélkül lemond, akkor ez a jognyilatkozata semmis.

Arra sincs lehetőség, hogy a szülők gazdasági társaságokba fektessék be kiskorú gyermekük vagyonát. Ilyenhez nem adhat hozzájárulást a gyámhivatal, ugyanis a jogszabályok szerint csak államilag garantált értékpapírba lehet befektetni a gyermek vagyonát. Az ugyanakkor előfordulhat, hogy egy kiskorú például részvényt örököljön, illetve a szülője (vagy bárki más) részvényt vagy más, államilag nem garantált értékpapírt, részesedést ajándékozzon neki.