Édesapám a testvéremnek ajándékozta a nyaralónkat, én pedig megkaptam a régi autóját. Számítani fog az öröklésnél, hogy a testvérem sokkal nagyobb értékű ajándékot kapott? Végrendeletet nem szeretne írni.

Az osztályra bocsátás lényege az, hogy az elhunyt gyermekei egyenlően részesüljenek a vagyonából. Ezért, amennyiben az örökhagyó ezt kiköti, akkor az öröklésnél figyelembe kell venni azt is, hogy még életében adott-e valamilyen nagyobb értékű ajándékot, például egy ingatlant leszármazóinak. Ebben az esetben ugyanis, ha mindannyian ugyanannyit örökölnének a fennmaradó hagyatékból, az egyikük (aki a lakást kapta) összességében jóval többet kapna az elhunyt vagyonából.

Az osztályra bocsátás tulajdonképpen azt jelenti, hogy az a gyermek, akinek az elhunyt még életében bármikor adott valamilyen nagyobb értékű adományt, ajándékot, ő ennek az ajándéknak az értékével csökkentett részt kap a hagyatékból. Például, ha a két testvér egyike kapott egy húszmillió forintot érő ingatlant, és a hagyatékban harmincmillió forintot érő érték maradt, ebből ki tudjuk számolni, hogy eredetileg az elhunyt hagyatéka ötvenmillió forintot ért.

Ezen túlélő házastárs hiányában a gyermekek fele-fele arányban osztoznának, vagyis huszonöt-huszonöt millió forintot kapnának. De mivel az egyikük már kapott egy húszmillió forintot érő ajándékot, ő már csak ötmillió forintot kap a hagyatékból, míg a testvére, aki nem kapott ilyen nagyértékű adományt, huszonötmillió forintot örököl. Fontos tudni azt is, hogy az ajándék értékének kiszámításakor azt kell figyelembe venni, hogy mennyit ért az ajándékozáskor. Amennyiben az egyik gyermek nagyobb értékű ajándékot kapott, mint amennyit a hagyaték ér, nem lehet kötelezni arra, hogy visszafizesse a többletet.

Az osztályra bocsátás nemcsak a törvényes öröklésre vonatkozik, hanem akkor is figyelembe kell venni, ha a gyermekek végrendelet alapján öröklik meg a nekik egyébként törvény szerint is járó örökséget. Az osztályra bocsátási kötelezettség ugyanakkor csak a leszármazókat (gyermek, unoka) terheli, a túlélő házastársat nem, vagyis az özvegy attól függetlenül megkapja a neki járó részt a hagyatékból, hogy korábban milyen és mekkora ajándékokat kapott az elhunyttól.

Nem automatikus az osztályra bocsátás

Lényeges azonban, hogy az osztályra bocsátás nem automatikus, csak akkor kell alkalmazni, ha az elhunyt ezt előre kifejezetten kikötötte, például belefoglalta az ajándékozási szerződésbe vagy a végrendeletébe, hogy az ajándék értékét figyelembe kell venni az öröklésnél, illetve akkor is, ha a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a juttatást a hozzászámítás kötelezettségével adta (például az ingyenes adomány jellegéből, illetve értékéből erre lehet következtetni).

Szintén nem kell figyelembe venni a szokásos mértékű ajándékokat, például egy kisebb értékű karórát, valamint, ha az egyik gyermek tartásra szorul, akkor a neki nyújtott tartást sem kell osztályra bocsátani, még akkor sem, ha ezt az elhunyt kifejezetten kikötötte. Jó tudni azt is, hogy az osztályra bocsátási kötelezettség fennállását bizonyítania is kell annak az örökösnek, aki hivatkozik rá.

Ezért aki még életében valamilyen nagyobb értéket ajándékoz a vagyonából az egyik leszármazójának, és szeretné, hogy azt figyelembe vegyék a hagyatéka elosztásánál, jelezze azt egyértelműen leszármazóinak, például kösse ki azt az ajándékozási szerződésben, vagy írja bele végrendeletébe.