Számtalan rémtörténetet hallani építkezéseken elkövetett hibákról és kontármunkákról, amelyekből tavaly átlagosan több mint hétszázezer forintos káruk lett a megrendelőknek. Mit lehet tenni, ha nem azt kaptuk, mint amiért fizettünk, silány minőségű anyagot használt a vállalkozó, csúszik az átadás vagy szándékosan átejtettek? Ilyen esetben több ok miatt is érdemes közjegyzőhöz fordulni.

2022-ben átlagosan 738 ezer forint volt az építőipari munkák kára, ennyi plusz költségbe került a megbízóknak a szakszerűtlen munka, és minden ötödik építtető, felújító találkozott valamilyen kontármunkával a munkálatok során – derül ki egy friss felmérésből. Szinte mindenkinek van valamilyen rossz tapasztalata építkezés, felújítás során: nem készül el időben a vállalkozó, de hárítja a felelősséget, mást kapunk, mint amit kértünk, vagy rossz minőségű anyagot használ a kivitelező a szigeteléshez, esetleg kispórol rétegeket, tartozékokat, és néhány hónap múlva beázik a tető – csak néhány a leggyakoribb problémák közül.

Ilyenkor, ha nem sikerül megegyezni a kivitelezővel, sokan a pert tartják az egyetlen megoldásnak. Egy peres eljárásban azonban gyakran már nehéz vagy lehetetlen bebizonyítani, hogy hónapokkal, esetleg évekkel korábban mi okozta a csúszást, vagy milyen minőségű volt a beépített anyag, amit időközben már kijavítottak, hiszen a beázással nem lehet sokáig várni. Nézeteltérés esetén ezért már a munkálatok alatt, utólag jelentkező probléma esetén pedig minél előbb érdemes gondoskodni a bizonyítékokról. Egy közjegyző az építőipari viták során többféle módon is a segítségünkre lehet.

A ténytanúsítás során a közjegyző az általa tapasztalt tényekről leírást, fényképet, kép- vagy hangfelvételt készít akár a helyszínen, amelyek egy jogvita során jelentőséggel bírhatnak. Fontos azonban megjegyezni, hogy a közjegyző semmilyen következtetést nem vonhat le és nem állapíthatja meg azt sem, hogy az adott esemény vagy állapot jogos vagy jogellenes. A közjegyző a tanúsítványban hitelt érdemlően rögzítheti a cselekmény megtörténtének helyét, idejét, és módját, illetve a tény fennállását. A közjegyző rögzítheti például, hogy adott pillanatban hol tartanak a munkálatok – elkészült-e már a tetőszerkezet vagy még csak a támfalakat húzzák fel –, ezt összevetve a szerződésben vállalt határidőkkel pedig már le lehet vonni a megfelelő következtetéseket. 

Előzetes bizonyítási eljárásra is fel lehet kérni a közjegyzőt egy építőipari kérdéskörben, ami több szempontból is hasznos lehet. A közjegyző az előzetes bizonyítás keretében helyszíni szemlét tarthat és okiratokat tekinthet meg, például kérésére a kivitelezőnek kötelező megmutatnia az építési naplót. Az így keletkezett közokiratok, például a tanúkihallgatásról készült jegyzőkönyv bizonyítja a benne foglalt nyilatkozat megtételét, míg a helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv az általa tanúsított adatok és tények valóságát. Az előzetes bizonyítás során a közjegyző ugyan nem értékelheti a bizonyítékokat, nem dönthet a felek közötti jogvitákban, azonban az így nyert bizonyítékok a bíróság előtt peres eljárásban felhasználhatóak, akár perdöntőek is lehetnek. 

Mindezek mellett igazságügyi szakértőt is kirendelhet a közjegyző, aki minden kétséget kizáróan meg tudja állapítani, mi okozta a problémát, például kinek a hibájából ázott be a tető, és valóban hanyag munkát végzett-e a kivitelező. Az igazságügyi szakértő nemcsak a tényeket tudja rögzíteni, hanem a tényeket előidéző/kiváltó okokat is fel tudja tárni a szakértői eljárása során. Így nemcsak azt tudja leírni, hogy házunkban károkozás történt, például beázott a plafon, hanem azt is, hogy a felettünk lakó szomszéd okozta-e a beázást, ennélfogva az ok-okozati összefüggésekre is fény derülhet. Egy ilyen szakértői vélemény csakugyan perdöntő lehet, ha bíróságra kerül az ügy, vagy meg is előzheti a bírósági eljárást. Abban az esetben például, ha késedelem esetére kötbért kötnek ki a szerződésben, de a vállalkozó másra hárítja a csúszás okát, és nem hajlandó fizetni, az igazságügyi szakértő azt is pontosan meg tudja állapítani, ki okolható a késedelemért.

Az esetek többségében azonban, a közjegyzői eljárások során keletkezett közhiteles dokumentumok növelik a megegyezési hajlandóságot, és nem kerül bíróságra az ügy. A vétkes fél, például a késve teljesítő vállalkozó vagy a hanyag munkát végzett kivitelező általában belátja, hogy nincs értelme egy hosszadalmas pereskedésnek, aminek a végén még annak minden költségét is neki kell állnia, és kijavítja a hibát vagy megtéríti az általa okozott kárt.