Pályázik, közbeszerzésen indul? Ne csússzon el ezen a banánhéjon!

Pályázik, közbeszerzésen indul? Ne csússzon el ezen a banánhéjon!

Ha összeállt a vaskos pályázati anyag, már csak a feszült és reményteli várakozás marad az eredményhirdetésig. No és persze az aggodalom: nem adtunk-e túl magas árat, felejtettünk-e ki valamit ki az anyagból, biztosan csatoltunk minden szükséges dokumentumot? Nincs is annál bosszantóbb mint ha a tökéletesnek vélt pályázatot egy banális formai hiba, vagy hiányosság miatt utasítják el. Íme, a hiba, ami miatt több pályázat elvérzett már!

Akár hetekig, vagy hónapokig is eltarthat, mire egy pályázati anyag összeáll, rengeteg dokumentum, nyilatkozat beszerzésére lehet szükség, nem is beszélve a sok utánajárásról, kiadásokról és a munkatársak befektetett munkaóráiról. Bármennyire is szuper pályázati dokumentáció áll össze, gyakran előfordul, hogy a pályázó ott hibázik, ahol nem is gondolná: nem olvasta el figyelmesen a pályázati kiírást, így nem pontosan azt a nyilatkozatot csatolta, vagy nem úgy készítette el, ahogyan azt a kiíró kérte. Ez pedig egyenesen vezet a pályázat elutasításához (jobb esetben hiánypótlás keretében lesz lehetőségünk korrigálni).

Még a gyakorlott pályázók is elcsúszhatnak azon, hogy nem a kiírásban kért nyilatkozatot foglaltatják közjegyzői okiratba, hanem rutinszerűen a pályázati dokumentációt aláíró cégképviselő aláírását hitelesíttetik közjegyzővel. Nem véletlen, mert a pályázatok 95 százalékában valóban ez utóbbit kérik. A közjegyzői okiratba foglalt valamilyen tartalmú nyilatkozat ritka kérés, csatolására jellemzően csak nagyobb értékű közbeszerzéseknél, vagy speciális szolgáltatások nyújtására kiírt, esetleg nemzetbiztonsági kérdéseket érintő eljárásokban van szükség. Egy biztos, a két dolog nem ugyanaz, a közjegyző pedig helyettünk nem döntheti el, melyiket kell benyújtanunk.

Mi a különbség a kettő közt?

A közjegyző a névaláírás hitelesítés során azt tanúsítja, hogy az ügyfél előtte írta alá az adott magánokiratot, vagy az okiraton szereplő aláírást a közjegyző előtt a sajátjának ismerte el. A magánokiratot az ügyfél készíti el és bocsátja rendelkezésre, a közjegyző pedig kizárólag az ügyfél aláírását hitelesíti.

A közjegyzői aláírás-hitelesítésre jellemzően akkor van szükség, ha az egyszerű, saját kézzel (netán tanúk előtt) tett aláíráshoz képest további biztosítékot kívánnak igénybe venni az aláírás valódisága tekintetében. Például, ha később nagyon kellemetlenné, sőt károssá válhat, ha egy aláírást az aláíró utóbb letagad. Az ilyen esetek szinte kivétel nélkül nagyobb, több millió forint ügyértékű, vagy egyébként értéktől függetlenül, jelentős bizonyítási érdekkel bíró ügyek, mint például a közbeszerzési eljárások, vagy akár hitelügyletek, különféle kereskedelmi ügyletek.

A nyilatkozat, amelynek közjegyzői okiratba foglalását kérik, többféle lehet – ennek a kiírásból ki kell derülnie –, például a cégvezetőnek polgári és büntetőjogi felelőssége tudatában arról kellhet nyilatkoznia, hogy vele mint magánszeméllyel szemben nincs folyamatban végrehajtási- vagy büntetőeljárás. Ilyenkor a közjegyző előtt meg kell tenni a szükséges tartalmú nyilatkozatot, aki okiratban tanúsítja, hogy a nyilatkozatot valóban az a személy tette meg, akinek kell.

Érdemes tehát résen lenni, és a megfelelő eljárást kezdeményezni a közjegyzőnél, a pályázati kiírásból ki kell derülnie, melyikre van szükség. Ne ez legyen a sikeres pályázat akadálya.

Kapcsolódó tartalmak

Apostille – felülhitelesítés

Apostille – felülhitelesítés

Ha külföldön szeretne közokiratot felhasználni akkor Apostille tanúsítvánnyal kell azt ellátni.

Tovább
Aláíráshitelesítés

Aláíráshitelesítés

Közbeszerzésekhez szükséges kizáró okokra vonatkozó nyilatkozatok, meghívólevelek vagy más nyilatkozatok esetén is aláíráshitelesítésre van szükség.

Tovább