Számos tévhit él a magyarok körében az élettársak vagyonjogával kapcsolatban, sokan azzal sincsenek tisztában, hogy mikortól számít élettársnak egy pár – derült ki a közjegyzőtkeresek.hu kvízéből, amely azt vizsgálta, tudják-e az emberek, milyen vagyonjogi vonatkozása van az élettársi kapcsolatnak. A kitöltők több mint fele nem tudta például, hogy az élettársak is jogosultak családtámogatásra, több mint kétharmaduk pedig azzal sem volt tisztában, hogy csak a házastársak írhatnak közös végrendeletet. Mutatjuk az eredményeket.
1. Mikortól számít élettársnak egy együtt élő pár?
Helyes válasz: Az élettársi kapcsolat a törvény erejénél fogva létrejön, ha a pár érzelmi és gazdasági közösségben, házasságkötés nélkül közös háztartásban él együtt.
A kitöltők kevesebb mint fele (46 százalék) volt tisztában azzal, hogy az élettársi kapcsolat létrejöttéhez nem szükséges semmilyen papír, az ugyanis a törvény erejénél fogva létrejön, ha egy pár érzelmi és gazdasági közösségben, házasságkötés nélkül, közös háztartásban együtt él. 27 százalék tévesen azt gondolta, hogy csak akkortól számít élettársnak egy pár, amikor regisztráltatják magukat az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába, míg 15 százalék szerint közjegyzőnél kell nyilatkozniuk arról, hogy élettársi kapcsolatban szeretnének élni. Az élettársi kapcsolat létrejöttéhez azonban egyikre sincs szükség, de bizonyos családtámogatási kedvezmények igénybevételénél hivatalos dokumentummal kell bizonyítania a párnak, hogy valóban élettársak. 12 százalék pedig hibásan gondolta, hogy csak öt év együttélés vagy közös gyermek születése után számíthat élettársnak egy pár.
2. „Tizenöt éve élünk együtt a párommal élettársként, három közös gyermekünk is született. A törvény szerint mit örökölnek az élettársak egymás után?”
Helyes válasz: Semmit, az élettársak nem számítanak egymás törvényes örököseinek, ezért csak végintézkedéssel örökölhetnek a párjuk hagyatékából.
63 százalék tudta jól, hogy mivel az élettársak nem törvényes örökösei egymásnak, végrendelet hiányában semmit sem örökölnek a párjuk hagyatékából. Sokan csak a hagyatéki tárgyaláson döbbennek rá, hogy hiába éltek együtt akár évtizedekig, és hiába született közös gyermekük is, ettől még nem lesznek automatikusan örökösei egymásnak. 15 százalék helyesen tudta, hogy az élettársak nem törvényes örökösei egymásnak, a válaszuk mégis rossz volt, mert tévesen azt gondolták, a párjuk tulajdonában lévő ingatlanon automatikusan holtig tartó haszonélvezeti joguk lesz. A valóság ezzel szemben az, ha a túlélő élettársnak nincs tulajdonrésze a közösen lakott ingatlanban, és az elhunyt végrendeletben sem biztosította a párja a lakhatását, az örökösök ki is költöztethetik a lakásból. 12 százalék rosszul tudta, hogy amennyiben a párnak született közös gyermeke, ugyanannyit örökölnek a másik után, mintha házasok lennének, 10 százalék pedig azt gondolta, az élettársak tíz év együttélés után a párjuk hagyatékából a felét öröklik annak, amit házastársként örökölnének.
3. „Közösen vásároltuk egy plazmatévét az élettársammal, ő a 80 százalékát fizette, én 20 százalékát. Ha szétválunk, milyen arányban kell osztozkodnunk?”
Helyes válasz: Alapvetően közös megegyezésen múlik, ha ez nem sikerül, akkor a bíróságtól kérhető a vagyonmegosztás.
A kitöltők több mint fele (59 százalék) helyesen tudta, hogy az élettársaknak a házaspárokkal ellentétben alapesetben nem keletkezik közös vagyona, szétválás esetén ezért alapvetően közös megegyezésen múlik, hogy milyen arányban osztják el a közösen vásárolt vagyontárgyakat. Amennyiben nem tudnak dűlőre jutni, bíróságtól kérhetik a vagyonmegosztást. Szétválás esetén csak annyit követelhetnek a másiktól, amennyivel a másiknál jelentkező vagyonszaporulat szerzéséhez hozzájárultak, nem fele-fele alapon osztozkodnak, mint a házastársak. 19 százalék ezzel szemben azt hitte, hogy öt év folyamatos együttélés után minden közösen használt vagyontárgy közös lesz, ezért ennyi idő után – egy esetleges szétválás esetén – már mindenen fele-fele alapon kell osztozkodni. 18 százalék azt jól tudta, hogy az osztozkodás közös megegyezésen múlik, de tévesen azt gondolták, ha ez nem sikerül, marad a fele-fele elosztás. Csupán 5 százalék válaszolta azt, hogy az élettársak esetében, aki a vagyontárgy több mint 70 százalékát fizette, ő lesz a tulajdonosa.
4. „A párom élettársi vagyonjogi szerződést szeretne kötni. Mi értelme van egy ilyen papírnak, ha nem egyből a szakításra készül?”
Helyes válasz: Élettársi vagyonjogi szerződéssel a párok tisztázhatják vagyoni viszonyaikat, a szerződésben ugyanolyan tartalmú rendelkezéseket tehetnek, mint a házastársak.
Az élettársi vagyonjogi szerződés nem a bizalmatlanságról szól. Csak a válaszadók alig több mint fele (52 százalék) volt tisztában azzal, hogy egy ilyen szerződésben az élettársak ugyanolyan tartalmú rendelkezéseket tehetnek, mint a házastársak, és tisztázhatják a vagyoni viszonyaikat, hogy mi legyen a közös, és mi a különvagyonuk. 22 százalék azt jól tudta, hogy a dokumentummal a párok rendezhetik a vagyoni viszonyaikat, de tévesen azt gondolták, hogy arról is megegyezhetnek benne, szétválásuk esetén kié legyen a közös gyermek felügyeleti joga. 19 százalék rosszul tudta, hogy az élettársi vagyonjogi szerződés kizárólag arra szolgál, hogy a párok a kapcsolat elején, békességben megegyezzenek arról, ki mire tart igényt, ha később szétválnak, és azt is rosszul tudták, hogy ilyen szerződés csak a kapcsolat létrejöttekor köthető. 7 százalék pedig – tévesen – úgy gondolta, a szerződés lényege, hogy ezzel a párok hivatalosan elismerik a kapcsolatot, ezért végrendelet nélkül is örökölhetnek a társuk után, csakúgy, mint a házaspárok.
5. Az élettársammal hivatalossá szeretnénk tenni a kapcsolatunkat. Mi a különbség a bejegyzett élettársi kapcsolat és a közjegyző előtt tett élettársi nyilatkozat között?”
Helyes válasz: Közjegyző előtt azonos, illetve különböző nemű párok is nyilatkozhatnak a kapcsolatuk fennállásáról, míg bejegyezett élettársak csak azonos nemű párok lehetnek.
A kitöltők csak jóval kevesebb mint fele (41 százalék) tudta, mi a különbség a bejegyzett élettársi kapcsolat és a közjegyző előtt tett élettársi nyilatkozat között, vagyis, hogy közjegyző előtt azonos, illetve különböző nemű párok is nyilatkozhatnak a kapcsolatuk fennállásáról, míg bejegyzett élettársi kapcsolatot csak két nagykorú, azonos nemű személy köthet anyakönyvvezető előtt. 25 százalék tévesen azt gondolta, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat jogilag nagyon hasonló a házassággal, a közjegyző előtt tett élettársi nyilatkozat ezzel szemben csak a lombikprogramban való részvételhez bizonyítja, hogy a pár együtt él, és élettársaknak számítanak. 18 százalék rosszul tudta, hogy közjegyző előtt csak különböző nemű párok nyilatkozhatnak a kapcsolatuk fennállásáról, a bejegyzett élettársi kapcsolatot viszont bárki választhatja. 16 százalék pedig azt gondolta, hogy a köznyelvben szinonimaként használják a két kifejezést, és nincs különbség a bejegyzett élettársi kapcsolat és a közjegyző előtt tett élettársi nyilatkozat között.
6. Írhatnak közös végrendeletet az élettársak?
Helyes válasz: Nem, erre csak a házastársaknak van lehetőségük.
Egyharmadnál is kevesebben (28 százalék) voltak tisztában azzal, hogy csak a házastársak írhatnak közösen érvényes végrendeletet, az élettársak nem, még akkor sem, ha közjegyzői okirattal tudják bizonyítani, hogy egy párt alkotnak. A válaszadók csaknem fele (45 százalék) ezzel szemben azt hitte, hogy erre az élettársaknak is van lehetőségük, de a végrendelet csak akkor lesz érvényes, ha közjegyző készíti. 21 százalék tévesen azt gondolta, hogy közjegyzői okirat birtokában az élettársak is írhatnak közös végrendeletet, 6 százalék pedig azt hitte, hogy a közös végrendelkezés feltétele legalább egy közös gyermek és tíz év folyamatos együttélés.
7. Az élettársak jogosultak családtámogatásra?
Helyes válasz: Igen, de a támogatások egy részénél hivatalos dokumentummal is igazolniuk kell, hogy valóban élettársak.
43 százalék helyesen tudta, hogy az élettársak is jogosultak családtámogatásra, de vannak olyan juttatások, amelyeknél igazolniuk kell, hogy valóban élettársak. 31 százalék gondolta tévesen, hogy amennyiben az anya és az apa a gyermekükkel közös háztartásban élnek, automatikusan jogosultak minden támogatásra, amire a gyermekes házaspárok. 22 százalék rosszul tudta, hogy az élettársak csak otthonteremtéshez kapcsolódó támogatásokat vehetnek fel gyermekeik után, további 22 százalék pedig azt hitte, családtámogatásra csak a házastársak jogosultak.