Ki dönt sorsunkról az életünk végén?

Ki dönt sorsunkról az életünk végén?

A cikk több mint egy éve készült, nem feltétlenül a hatályos információkat tartalmazza.

Megdöbbentő lehet, amikor valaki még élete során, netán fiatal korában gondolkozik a saját halálának körülményeiről. Nem csoda, hiszen tabuként kezeljük az elmúlást, holott ha nem vesszük számításba, fontos, az életünk végét érintő döntések lehetőségétől is megfoszthatjuk magunkat. Az élő végrendelettel még életünkre vonatkozóan rendelkezhetünk azokról az egészségügyi beavatkozásokról, amelyekről akkor mi magunk már nem fogunk tudni nyilatkozni

Kevesen gondolnak bele, vajon lenne-e bárki, akire ha az élet úgy hozná, rábíznák a sorsukat, aki szem előtt tartja érdekeiket és emberi méltóságukat, ha nem lennének döntéshozó állapotban. A szerencséseket időskorukig nem éri komoly betegség, ezért sokan nem is foglalkoznak a lehetséges következményekkel, a halál témáját pedig messziről elkerülik. Pedig bárki könnyen kerülhet hirtelen olyan helyzetbe, amiben már nincs lehetősége kimondani akaratát, és dönteni arról, hogyan szeretné utolsó heteit vagy napjait eltölteni.

Ebben segít az élő végrendelet, amely nevével ellentétben nem végrendelet, hanem egy olyan nyilatkozat, amellyel életünkre vonatkozóan, cselekvőképtelenségünk esetére rendelkezhetünk arról, hogy milyen orvosi beavatkozásokat ne végezzenek el rajtunk. Ez azért is lehet fontos, mert az életfenntartó és az életmentő beavatkozások visszautasításáról élő végrendelet hiányában a törvények szerint még a legközelebbi hozzátartozóink sem dönthetnek helyettünk, ha mi már nem vagyunk döntésképes állapotban.

Az élő végrendelkezésnek két típusát különböztetjük meg. Egyik esetben a nyilatkozó köz- vagy magánokiratban, írásképtelenség esetén két tanú együttes jelenlétében tesz nyilatkozatot, amelyben meghatározza, ki az a cselekvőképes személy, aki általánosan jogosult lesz helyette a beleegyezés, illetve a visszautasítás jogát gyakorolni. Dönthet továbbá arról is, hogy ki ne gyakorolhassa semmiképpen helyette a visszautasítás vagy a beleegyezés jogát, ha cselekvőképtelenné válik. Az ilyen nyilatkozat az életmentő és életfenntartó kezelésekről való rendelkezésre nem terjedhet ki.

Az élő végrendelkezés másik esete, amikor az életmentő és életfenntartó kezelésekről rendelkezünk. Ennek két típusa van. Az egyik, amikor mi magunk rendelkezünk arról, hogy gyógyíthatatlan betegség esetén, amennyiben cselekvőképtelenné válunk, mely ellátásokat utasítunk vissza. A másik, amikor arról rendelkezünk, hogy az előbbi körülmények bekövetkezése esetén ki lesz jogosult helyettünk az egyes életmentő, életfenntartó ellátások visszautasításának jogát gyakorolni (ő az életmentő, életfenntartó kezelés visszautasítására meghatalmazott helyettes döntéshozó).  Mindkét nyilatkozatot kizárólag közjegyző előtt, közokiratban tehetjük meg. Fontos továbbá tudni, hogy az életfenntartó vagy életmentő beavatkozás visszautasítására csak abban az esetben van lehetőség, ha a beteg olyan súlyos betegségben szenved, amely rövid időn belül - megfelelő egészségügyi ellátás mellett is - halálhoz vezet és gyógyíthatatlan.

Noha bárki készíthet élő végrendeletet, jellemzően gyógyíthatatlan, visszafordíthatatlan betegségben szenvedők szoktak az élő végrendelet lehetőségével élni. Amennyiben valaki ilyen nyilatkozatot készít, úgy az őt kezelő orvosok ennek megfelelően fognak eljárni, vagyis a belátási képességgel már nem rendelkező betegek akarata is maradéktalanul érvényesülhet.