Továbbra is rengeteg cég fut kinnlevőségei után, Magyarországon mégis ódzkodunk attól, hogy partnerünktől a jogérvényesítést jelentősen felgyorsító közokiratba foglalt tartozáselismerést kérjünk.
Továbbra is a szállítók a cégek legnagyobb hitelezői: ráadásul Magyarországon a belföldi kereskedelemben a vállalatok 75,2, külföldi kereskedelemben 57,8 százaléka tapasztalta azt, hogy a vevői késnek a számlák kiegyenlítésével az Atradius hitelbiztosító felmérése szerint.
A vállalkozás alapja ugyanakkor az üzlet, így a szerződéskötésektől nem tekinthetnek el a cégek. A megoldást abban kell keresni, hogy adott esetben a követelésünk érvényesíthető legyen. Céges tartozások esetén – főleg annak köszönhetően, hogy ma már nem ritkák a 90, sőt akár 180 napos fizetési határidők sem – a szállításkor nem lehetünk biztosak abban, hogy a vevő a teljesítés időpontjában is fizetőképes lesz, illetve egy pénzügyi problémánál azzal szembesülhetünk, hogy a fizetésképtelenné vált vállalkozás természetesen több szállítónak is tartozik. Ilyen esetekben rendszerint az nyer, aki hamarabb érvényesíteni tudja jogos követelését. A klasszikus bírósági út, a fizetési meghagyási perek ugyanakkor meglehetősen körülményesek, lassúak, ráadásul az adós időhúzás céljából kifogással élhet. Amire az ügy végére jutunk, jó eséllyel elrendelik a vállalat felszámolását és akkor követelésünk a többi követeléssel együtt vár arra, hogy a megmaradt vagyonból valamennyi azért jusson nekünk is.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy sikeres jogérvényesítésre csak azok a vállalkozások számíthatnak, amelyek előre gondolkodnak – mondja Parti Tamás, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnöke. A hatályos jogszabályok ugyanis a hitelezők között előrébb sorolják a közokiratba foglalt követeléssel rendelkező hitelezőket a csupán magánokirattal (szerződéssel) rendelkező hitelezőkkel szemben. Míg utóbbiak számára csak a fenn már említett fizetési meghagyásos eljárás, vagy a bírósági út áll rendelkezésre, addig a közokiratba foglalt követelések esetén, ha a partner nem fizet, a szállító a pert kikerülve azonnal végrehajtást kezdeményezhet az adós vagyonára. Így jó eséllyel még a felszámolás elrendelése előtt zálogba vehető az a vagyon, ami a követelés összegének kielégítésére elegendő, s ezt a követelést a későbbiekben induló felszámolási eljárás sem érintheti. Természetesen a végrehajtás alá vont üzleti partnernek joga van vitatni az eljárást, ám a végrehajtási perekben ezen jogának érvényesíthetősége független a végrehajtás lefolytatásától, azt már nem akaszthatja meg.
Parti Tamás szerint nem fontos, hogy magát a szerződést foglaljuk közokiratba, elegendő pusztán a vevő egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatát ellenjegyeznie a közjegyzőnek, ahol a vevő a szállítási érték hozzávetőleges értékéig elismeri a szállító jogát a lejárt tartozás behajtására. Mindez azt jelenti, hogy a közokiratba foglaláskor nem kell mindkét félnek megjelennie, ami tovább gyorsíthatja az eljárást. (Nyugat-Európában számos hitelnyújtásnál a bank a közjegyzőn keresztül folyósítja a hitelt, amelyhez a hitelezett akkor férhet hozzá, ha a szükséges kötelezettségvállalási nyilatkozatot aláírta.)
Miután a hazai vállalatok egyre nagyobb számban export-megrendeléseket is teljesítenek, a fenti megoldás még inkább védheti a magyar cégeket. Az Európai Unión belül ugyanis bevett gyakorlat az úgynevezett „Európai Végrehajtási Jogcím” alkalmazása, amely révén bármely országban elkészített közokirat végrehajtása biztosított az EU bármely tagállamában, illetve a latin típusú jogérvényesítést elfogadó államokban. Parti Tamás szerint jelenleg a világ 87 országában van mód ilyen nyomtatvánnyal azonnali végrehajtást indítani az üzleti partnerrel szemben.
A világ számos államában a fenti tartozáselismerő nyilatkozatot ráadásul elektronikus formában el lehet juttatni a közjegyzőkhöz, így maga a szerződéskötés folyamata sem szenved csorbát egyetlen pillanatra sem. (A MOKK Magyarországon tíz éve képes lenne arra, hogy elektronikus tartozáselismerő nyilatkozatokat hitelesíthessen, ám e téren hazánk alaposan le van maradva a digitalizáció terén.) A tisztességes úton járó vevő számára egy ilyen biztosíték adása nem jár komolyabb kellemetlenséggel, ráadásul a költsége is megfizethető.