Fizetési meghagyást kaptam, amin egy korábbi szolgáltatóm van jogosultként feltüntetve egy hat évvel ezelőtti számla miatt, amit annak idején nem fizettem be, mert úgy küldték ki a csekket, hogy már nem is volt velük szerződésem. Mivel ez a követelés szerintem már egy éve elévült, nem foglalkoztam vele. Most viszont levonták az összeget a munkabéremből, és nem hajlandók visszafizetni. Miért történt mindez?
Sokan nem tudják, mihez kezdjenek, ha fizetési meghagyást hoz a postás, főleg, ha jogtalannak tartják a követelést. A legrosszabb, amit ilyenkor tehetünk, ha nem teszünk semmit. Ugyanis, ha nem mondunk ellent a követelésnek - hiába jogtalan, rossz összeg szerepel rajta vagy már elévült -, a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, a követelés pedig végrehajthatóvá válik, így heteken belül végrehajthatják a bankszámlánkon lévő pénzt vagy letilthatják a fizetésünk egy részét.
Mi is az a fizetési meghagyás?
A fizetési meghagyásos eljárás a lejárt tartozások – például ki nem fizetett számlák, magánkölcsönök, károkozás – érvényesítésében nyújt egyszerű, pereskedés nélküli lehetőséget. Ezzel a jogi megoldással már néhány héten belül a pénzéhez juthat az, akinek tartoznak. Fizetési meghagyásos eljárást bárki kezdeményezhet, legyen szó magánszemélyről vagy vállalkozásról, például egy közüzemi szolgáltatóról. A fizetési meghagyást nem közvetlenül az küldi, akinek tartoznak, hanem a közjegyzők jogosultak ilyet kibocsátani. Az eljárást bármelyik közjegyzőnél lehet kezdeményezni magánszemélyként, és legalább az adós nevét, címét, a követelés összegét és egyéb adatait kell feltüntetni az erre szolgáló űrlapon, valamint befizetni az eljárás díját. A kérelmet elektronikus úton, papíralapú nyomtatványon, valamint szóban lehet benyújtani, előterjeszteni. A jogi személy és az, aki az elektronikus ügyintézésről szóló törvény alapján elektronikus ügyintézésre köteles, kizárólag elektronikusan – minősített elektronikus aláírás és időbélyegző használatával – nyújthat be fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet a MOKK erre szolgáló rendszerén keresztül. Ha valaki nem rendelkezik minősített elektronikus aláírással, akkor beszerezhet egyet vagy jogi képviselőhöz fordulhat.
Bizonyítékot nem lehet csatolni a kérelemhez, persze nem árt, ha valamilyen dokumentummal igazolni tudja a jogosult a tartozást. Erre akkor lehet szükség, ha az adós nem ért egyet a követeléssel és ellentmondással él, ilyenkor ugyanis az eljárás a bíróságon folytatódik tovább, ahol bizonyítani kell, hogy valóban tartozik.
Mi a teendő, ha fizetési meghagyást hoz a postás?
A legfontosabb, hogy mindenképpen vegyük át a levelet, a legrosszabb megoldás az, ha homokba dugjuk a fejünket. Ugyanis, ha másodszorra sem vesszük át a küldeményt, a fizetési meghagyást a második megkísérlést követő 5. munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni, és a hitelező kezdeményezheti a végrehajtását, amelynek következtében a bankszámlánkon lévő pénzt vagy a fizetésünk egy részét levonhatja a végrehajtó. Ha nem értünk egyet a követeléssel, mert rossz összeg szerepel benne, időközben már rendeztük a tartozást, még nem esedékes a fizetés vagy egyáltalán nem is tartozunk, a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 15 napon belül ellent kell mondanunk.
Mint természetes személy, ellentmondani szóban bármelyik közjegyzőnél, papíralapon – mely beadvány postán is feladható - pedig annál a közjegyzőnél lehet, aki a fizetési meghagyást kibocsátotta. Továbbá az ellentmondást az fmh.mokk.hu oldalon elektronikusan is előterjeszthetjük, ehhez azonban regisztrálnunk kell az oldalon és szükséges, hogy névre szóló minősített elektronikus aláírás és időbélyegző álljon a rendelkezésünkre. Aki a fentebb írtak szerint elektronikus iratbeadásra köteles (pl. cég, egyéni vállalkozó), kizárólag elektronikusan nyújthatja be az ellentmondását, ellenkező esetben a közjegyző azt hiánypótlási felhívás kibocsátása nélkül visszautasítja.
Ellentmondani azonban csak akkor érdemes, ha alaptalan vagy túlzott a követelés, a tényleges adósságot ugyanis előbb-utóbb biztosan rendeznünk kell, emellett a bírósági eljárás költségeit és a késedelmi kamatokat is fizetnünk kell, ha elveszítjük a pert. Ha a követelés jogos, de nem tudjuk kifizetni a tartozást, időhúzás helyett érdemesebb egyeztetnünk az eljárás kezdeményezőjével, vagy a közjegyzőtől fizetésre halasztást, esetleg részletfizetést kérnünk.
Elévült a tartozás, így is behajthatják?
Fontos különbséget tenni a lejárt és az elévült tartozás között. Ha egy tartozás lejárt, az azt jelenti, hogy már elmúlt a fizetési határideje, vagyis jogosan követelik, hogy fizessünk. Ezután kezdődik meg a tartozás elévülése. Az általános elévülési idő 5 év, de vannak más esetek is. A munkajogi igények elévülési ideje például főszabály szerint 3 év.
Azonban, ha egy tartozás elévült, az nem jelenti azt, hogy meg is szűnt. Vagyis a hitelező vagy a szolgáltató, akinek tartozunk, ugyanúgy küldhet felszólító levelet, és kezdeményezhet fizetési meghagyásos eljárást, de ha erre hivatkozva ellentmondunk a követelésnek, bírósági úton már nem kényszerítheti ki a fizetést. Azt is fontos tudnunk, hogy a közjegyző nem vizsgálja hivatalból, hogy egy követelés jogos-e vagy elévült-e, hiszen bizonyítékok hiányában nincs is erre lehetősége. Abban az esetben például, ha a jogosult valamilyen menthető okból nem tudja érvényesíteni a követelését, az elévülés bekövetkezése tolódhat, vagy bizonyos – a Polgári Törvénykönyv által felsorolt – tények megvalósulása esetén az elévülési idő újra is indulhat. Tehát az, hogy eltelt 5 év a követelés esedékessége óta, nem jelenti feltétlenül azt, hogy a követelés elévült.
Az elévülést csak akkor veszik figyelembe, ha az adós arra külön hivatkozik. Ha ezt nem teszi meg, akkor abban az esetben is kötelezhetik a fizetésre, ha a tartozás időközben már elévült.
Ha tehát egy olyan tartozásról kapunk fizetési meghagyást, amely már elévült, mondjunk ellent az elévülésre hivatkozva, különben néhány héten belül végrehajtás indulhat ellenünk. A követelés kifizetése után pedig már nem lehet elévülésre hivatkozni, vagyis, ha kifizettük vagy behajtották az elévült tartozást, már nem követelhetjük vissza azt.