Magyarországon a magánkölcsönök túlnyomó többségéről még mindig nem készül semmilyen írásos dokumentum vagy szerződés (ha készül is, sok esetben a későbbi jogérvényesítésre alkalmatlan, hibás adatokkal), amely alapján a kölcsönadónak később, nemfizetés esetén esélye lenne hozzájutnia a pénzéhez. Szerződés híján rengetegen hagyják elévülni jogos követelésüket vagy próbálják meg hosszú és költséges bírósági eljárás útján, rossz esetben kevéssé jogszerű megoldásokkal visszaszerezni pénzüket, vagy behajtani az okozott kárt. A probléma oka elsősorban a baráti és üzleti viszony összekeverése, valamint az ismerethiány: kevesen tudják, hogy többféle egyszerű megelőzési lehetőség van arra, hogy követelésünket gyorsan, hosszadalmas bírósági eljárás nélkül, jogi úton érvényesíthessük. A tapasztalatok szerint, aki egyszer megégette magát, az legközelebb biztosan közjegyzőhöz fordul és olyan okiratot készíttet, amellyel a tartozás közvetlenül, bírósági per nélkül végrehajtható.
Ahány tartozás, annyi történet. E történetek közös jellemzője azonban rendszerint az, hogy az adós és a jogosult között megrendülhet a bizalom, ha a kölcsönt kérő nem törleszt a megbeszélt határidőre, ami miatt régi kapcsolatok, ismeretségek, barátságok kerülhetnek válságba. Mindkét fél érdeke, hogy a jó viszony megőrzése érdekében olyan megoldást találjanak, amely helyreállítja a bizalmat kettejük között, ráadásul garanciát jelent arra, hogy a jogosult gyorsan és egyszerűen hozzájuthat a pénzéhez. Ilyen megoldást kínál, ha még a kölcsönnyújtás előtt közjegyzőnél közokiratba foglaljuk a kölcsönszerződést, vagy ha a tartozó fél nyilatkozatot ír alá, amelyben elismeri a tartozást és a tartozás megfizetésére szóló szándékát, illetve kötelezettséget vállal annak visszafizetésére. A tartozás közjegyző előtti elismerése akkor is jól jöhet, hogy ha valaki kárt okozott, és a károsult nem szeretné, ha később kevesebbet kapna annál, mint amekkora kár megtérítésében a károkozóval megállapodott, a károkozó pedig nem szeretne többet fizetni. Ez a közjegyzői eljárás a nemfizetés miatti későbbi jogviták gyors és békés rendezését segítheti elő, egyben garanciát jelent arra, hogy a kölcsönadó a pénzéhez gyorsan és egyszerűen hozzájusson. Ugyanis a közjegyzőtől közvetlenül kérhető a végrehajtás elrendelése, ha az adós nem fizet, így a kölcsönnyújtónak nem kell a bíróságtól kérnie a végrehajtás elrendelését.
A közjegyzői eljárások ismertetése, menete:
Közokiratba foglalt kölcsönszerződés. Pénz (vagy tárgyak) kölcsönadásának legegyszerűbb és legbiztonságosabb módja, ha még a pénz átadása előtt elmegyünk bármely közjegyzőhöz és a kölcsönszerződést közjegyzői okiratba foglaljuk. Ebben az esetben a közjegyző kérelemre azonnal végrehajtást indíthat az adós ellen, ha az nem fizet időben vagy pontosan. A közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződés az adóst is védi arra az esetre, ha a kölcsönadó több pénzt követelne tőle vissza, mint amennyiben megállapodtak vagy korábban akarná visszakövetelni a pénzt, mint azt a szerződésben kikötötték.
Kötelezettségvállaló nyilatkozat. A tartozások rendezésének egy másik, egyszerű módja, ha a tartozó fél elmegy a közjegyzői irodába és egy úgynevezett kötelezettségvállaló nyilatkozatot tesz arról, hogy a megbeszélt időpontban megfizeti a tartozását. Az egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat olcsóbb, mint egy kétoldalú, közokiratba foglalt szerződés, s későbbi jogvita esetén garanciaként ugyanúgy felhasználható, ugyanúgy végrehajtható, továbbá ez a nyilatkozat nem csak a tartozás keletkezésekor, hanem később is bármikor megtehető.
A közjegyző szerepe
A fenti eljárások során a közjegyző közokiratba foglalja a kölcsönszerződést vagy a tartozás elismeréséről, későbbi megfizetéséről szóló kötelezettségvállaló nyilatkozatot, amivel a tartozás végrehajthatóvá válik.
