Mi alapján adják át egy elhunyt hagyatékát, ha több végrendeletet is készített? Mi történik, ha már átadták, és utána előkerül egy újabb végrendelet? Hogyan lehet megelőzni az ilyen helyzeteket?
Két végrendeletet is találtak egy nemrég elhunyt férfi gyermekei apjuk lakásában, eltérő tartalommal. Bár mindkét dokumentumon volt keltezés, mégsem volt egyértelmű számukra, hogy csak a frissebb érvényesül, hiszen voltak olyan tárgyak, amelyeket csak a korábban kelt iratban szerepeltetett az örökhagyó. Ráadásul az örökösök gyanút fogtak, hogy lehet egy még frissebb végintézkedés is. A hagyatéki eljárás során azután valóban kiderült, hogy az édesapa a legutoljára írt dokumentumot közjegyzői letétbe helyezte, és abban minden vagyontárgyáról rendelkezett, így egyértelművé vált, kinek mit szánt a hagyatékból.
Ha valaki egy korábban elkészített végrendelet után újat készít, akkor a korábbi végrendeletet visszavontnak kell tekinteni. Természetesen csak a jogszabályok szerint is érvényes végrendelettel lehet a korábbi végrendeletet hatálytalanítani. Amennyiben az örökhagyó eltérő akarata nem állapítható meg, a korábbi végrendeletnek az újabb végrendelet rendelkezéseivel nem ellentétes rendelkezései viszont hatályban maradnak, tehát ugyanúgy szerepet játszhat a hagyatéki eljárás során és befolyásolhatja az öröklést. Azaz, ha például az örökhagyó az újabb végrendeletében nem tesz említést értékes karóragyűjteményéről, valamint azt sem köti ki, hogy korábban készített végrendelete ne érvényesüljön, és abban egyik barátjára hagyja a kollekciót, akkor – amennyiben a jogszabályok szerint érvényes a korábbi dokumentum –, a barát az órák örököse. Ha viszont az utolsó végintézkedés során az óráról nem rendelkezik, de kiköti, hogy korábbi végrendeletei ne érvényesüljenek, akkor a gyűjteményt a törvényes öröklési rend szerint kapják meg az örökösök.
Nem minden esetben tiszta azonban a helyzet. Előfordul, hogy valaki több végrendeletet is készít, otthon tárolja őket, és nem mindegyiket találják meg a halála után. Esetleg éppen a legutoljára írt kallódik el az egyéb iratok között. Ilyenkor pedig az örökösök hiába járnak el jóhiszeműen, nem tud érvényesülni az örökhagyó akarata.
Tovább bonyolíthatja a helyzetet, ha később mégis előkerül az elhunyt legutolsó végakarata, akkor, amikor már átadták a hagyatékot, esetleg el is adták az örökül kapott lakást, vagy fel is élték a vagyon egy részét. Ha az előkerült végrendelet szerint más örökli a hagyatékot, akkor azt a korábban jóhiszeműen örökösnek mondott hozzátartozóknak át kell adniuk a tényleges örökösnek. Ez történhet megegyezéssel is, ha így nem megy, akkor a bíróság dönthet a hagyaték sorsáról. Ilyen helyzetre azonban ritkán van példa.
Póthagyaték, ismétlés
A hagyatéki eljárás megismétlésére a hagyatéki eljárást érdemben befejező végzés jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül van lehetőség. Aki ezt kéri, annak olyan tényre kell tudni hivatkozni, amit nem bíráltak el a hagyatéki eljárásban, és ez az új tény az öröklés rendjének vagy az öröklés jogcímének, továbbá ezekhez kapcsolódóan a hagyatékban való részesedés arányának megváltoztatását eredményezhette volna. Ilyen például, ha előkerül egy későbbi dátumú, érvényes végrendelet.
Póthagyatéki eljárás is indítható, ha például előkerül egy újabb vagyontárgy, ami kimaradt a hagyatékból, például egy elfeledett bankszámla vagy egy elkallódott értékes ékszer, amit csak elhunyt lakásának felújításakor találnak meg.
Hogyan lehet megelőzni a váratlan helyzeteket?
Ha valaki bármely okból megváltoztatja a korábbi szándékát, és módosítja végakaratát, akkor a korábbi végrendeletét vagy semmisítse meg, vagy az újba írja bele, hogy a korábbiakat ne vegyék tekintetbe.
Érdemes azzal is tisztában lenni, hogy ha valaki nem minden vagyontárgyáról rendelkezik, és nem is utal arra, hogy a hagyatéka többi részével mi legyen – például a fel nem sorolt ingóságait gyermekei egyenlő arányban örököljék –, akkor amikről nem rendelkezett, azoknál a törvény szerinti öröklési rend alapján adja át a hagyatékot a közjegyző.
Egy végrendeletet akár otthon is meg lehet írni, de érdemes a dokumentumot nem az éjjeliszekrényben őrizni, hanem közjegyzőnél vagy ügyvédnél letétbe helyezni. A legbiztonságosabb persze, ha az iratot is szakemberek fogalmazzák, mert így elkerülhető, hogy egy hiba miatt érvénytelen legyen, vagy valaki megtámadja a bíróságon.
Miért érdemes közjegyző segítségét kérni?
A közjegyzőnél készített végrendelkezésnek számos előnye van az otthon megírttal szemben. Segítségével megelőzhetjük azokat a tartalmi és formai hiányosságokat, melyekre hivatkozva az arra jogosultak megtámadhatják azt, valamint az így készült dokumentum mindenképpen előkerül a hagyatéki eljárás során, mert a ténye bekerül a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába.
A közjegyző abban is segít, hogy hogyan rendszerezzük az öröklésre hagyott javakat, hogy legyünk egyértelműek, de ne túlzottan részletesek. Például nem feltétlenül kell egyesével felsorolni értékpapírjaink sorszámát, mert ha a lejáratuk után eladjuk azokat és újakat veszünk, akkor azokra már nem vonatkozik a végakaratunk.