Egy lakáshitel felvétele jellemzően több hónapos folyamat, amely olykor tartogat váratlan és néha kellemetlen meglepetéseket is. Noha a hitelt a bank nyújtja, az ügyfélnek általában egy sor egyéb szereplőt – ügyvéd, földhivatal, biztosító, közjegyző – is fel kell keresnie ahhoz, hogy az óhajtott pénzhez hozzájusson. A laikus hitelfelvevő a beszerezendő dokumentumok és elintézendő ügyek világában kevés segítségre számíthat, a hitelszerződés szövegét pedig itt-ott még dekóderrel is nehéz megfejtenie. Gábort viszont kellemes meglepetés érte, mégpedig onnan, ahonnan nem számított rá. Olvasói levél.
„Sosem gondoltam volna, hogy digitális kor közepén még mindig semmit nem lehet elektronikusan elintézni, ha hitelfelvételről van szó. Mikor nekivágtam, legrosszabb esetben pár hétig tartó, és egy-két személyes banki megjelenéssel járó ügyintézésre számítottam. Hogy gyorsítsam a folyamatot, már előre kitöltöttem a bank honlapjáról letölthető hiteligénylő nyomtatványt – mint később kiderült, feleslegesen, mert a honlapon lévő dokumentum egy korábbi verzió volt. Hogy pontosan miért nem volt jó, és hogy miért kellett az összes adatomat a banknak bevinni a rendszerébe, amikor 20 éve náluk intézem a pénzügyeimet, rejtély.
Az olyan földi halandóknak, mint én, az egész hitelfelvétel egy teljesen titokzatos folyamat, amelyben sosem lehet tudni, mikor derül fény egy hiányzó aláírásra, még egy plusz beszerzendő dokumentumra, vagy egy újabb földhivatali körre. Az első néhány alkalommal még megkérdeztem, hogy erre vagy arra miért van szükség, utána már csak tettem, amit mondtak. Hosszú is lenne felsorolni minden váratlan kört, de mindent összevetve egy rém egyszerű, 4 millió forintos hitelhez háromszor kell elmennem a földhivatalba, négyszer a bankba, háromszor az ügyvédhez és ugyanennyiszer a biztosítóhoz a lakásbiztosítás miatt. Mindezt azzal a tudattal, hogy bárki bármikor azt mondhatja, hogy a kezemben lévő dokumentum nem jó, mert nem ilyen, nem így kellett volna, vagy esetleg hiányzik belőle valami. Így már mindenre felkészülten toppantam be hitelfelvétel-kálváriám utolsó előtti stációjaként a közjegyzőhöz. Azt nem mondták, pontosan miért menjek, de a lelkemre kötötték, hogy legalább kettő példányt hozzak el az okiratból.
A várakozásommal ellentétben egy tágas, modern irodában, kedvesen fogadtak, és várni sem kellett. A közjegyző rögtön tudta, milyen ügyben járok nála, nem voltak felesleges körök. Ez a fajta hozzáállás eddig szokatlan volt. Végre valaki nemcsak kért vagy követelt valamit, hanem tájékoztatott. Pontról pontra elmagyarázta, hogy mi miért van a szerződésben: mit jelent a kamatperiódus, a közvetlen végrehajtás, hogyan lehet előtörleszteni és hogyan felel a feleségem is adóstársként az adósságért. A közjegyző arra is rákérdezett, hogy van-e kérdéses része a szerződésnek, majd egy ponton, amely nem volt egyértelmű, felhívta a bankot és leegyeztette, miért ez és így került a szerződésbe. Mintegy fél órát töltöttem el a feleségemmel együtt a közjegyzőnél, és nagyon pozitívan csalódtam. A hitelfelvétel teljes folyamata alatt először éreztem, hogy valaki ügyfélnek tekint, magyarázatot ad dolgokra, és nem kér semmi olyat, amit nem tudok teljesíteni. A végén még azt is elárulta, hogy ha a bank elfogadná elektronikusan a közjegyzői okiratot, akkor kevesebb lenne a közjegyzői díj.”
