Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy milyen öröklési szabályok vonatkoznak a házastársakra, a leszármazókra és az élettársakra – ez derült ki a közjegyzőtkeresek.hu szeptemberi törvényes öröklési rend kvízéből, amelyet több mint kétezerháromszázan töltöttek ki. A válaszadók körében számos tévhit él azzal kapcsolatban, hogy ki lesz a vagyon örököse, ha az elhunytnak nem születtek gyermekei. Sokan pedig hibásan abban a hitben élnek, hogy 15 év után az élettársak is törvényes örökösei lesznek egymásnak. Mutatjuk az eredményeket.
1. A mostohagyerekeim azt mondták, hogy a férjem halála után ki fognak tenni a közösen lakott, de a férjem tulajdonában lévő lakásból. Tényleg megtehetik ezt?
Helyes válasz: Nem, a túlélő házastársnak holtig tartó haszonélvezete van a közösen lakott lakáson, és vele szemben a haszonélvezet megváltása nem igényelhető.
A válaszadók több mint fele (58 százalék) tisztában volt vele, hogy a túlélő házastársnak a közösen lakott ingatanon és berendezési tárgyain holtig tartó haszonélvezeti joga van, vagyis hiába nincs tulajdonrésze a lakásban, az örökösök nem költöztethetik ki akarata ellenére. 24 százalék helyesen tudta, hogy az özvegy nem tehető ki az ingatlanból, a válaszuk mégis rossz volt, ugyanis arra hivatkoztak, hogy a túlélő házastárs is örököse lesz a lakásnak. Ez azonban nem igaz, a közösen lakott ingatlannak az elhunyt leszármazói a törvényes örökösei a házastárs haszonélvezeti joga mellett. 13 százalék rosszul tudta, hogy a hagyatéki eljárás befejezése után az örökösök kiköltöztethetik a házastársat, 5 százalék szerint pedig ezt bármikor megtehetik.
2. Csecsemőként fogadtak örökbe a szüleim, és saját gyermekükként neveltek fel. A testvérem szerint viszont így nem örökölhetek utánuk, mert nem vagyok a vér szerinti gyerekük. Igaz ez?
Helyes válasz: Nem, az örökbefogadott gyermek is ugyanolyan arányban örököl, mint a vér szerinti gyerek.
A kvíz kérdései közül erre érkezett a legtöbb helyes válasz. 84 százalék tudta helyesen, hogy a jog nem tesz különbséget örökbefogadott és vér szerinte gyermek között, ezért ugyanolyan arányban örököl az is, akit örökbefogadtak. 6 százalék tévesen azt gondolta, hogy az örökbefogadott gyermek nem számít leszármazónak, és csak végrendelet alapján örökölhet az örökbefogadói után. 5 százalék szerint csak a kötelesrész jár annak, akit örökbefogadtak, míg 4 százalék hibásan azt válaszolta, hogy törvényes örökösnek számít, de csak a felét kaphatja meg annak, ami vér szerinti gyermekként járna neki.
3. A feleségemmel két gyermekünk született, és az előző házasságomból is van egy fiam. Melyikük milyen arányban örököl utánam?
Helyes válasz: A három gyerek és a házastárs egyenlő arányban örökölnek.
Csak a válaszadók kevesebb mint fele (40 százalék) tudta a helyes választ, miszerint az elhunyt házastársa és gyermekei – beleértve a házasságon kívül vagy előző házasságból szülelett gyermekeket is – egyenlő arányban örökölnek. Ez alól egyedül a közösen lakott ingatlan a kivétel, amit kizárólag a gyermekek örökölnek fejenként egyenlő részben a házastárs haszonélvezete mellett. A legtöbb rossz válasz (44 százalék) arra érkezett, hogy a vagyon fele a házastársat illeti, a másik felén pedig egyenlő arányban osztoznak a gyerekek. 8 százalék gondolta azt tévesen, hogy a házastárs örökli a közösen lakott lakást és berendezési tárgyait, minden egyéb vagyon az elhunyt leszármazóira száll. További 8 százalék pedig rosszul tudta, hogy a házastárs és a házastárssal közös gyermekek egyenlő arányban örökölnek, az előző házasságból született gyerek viszont csak a kötelesrészre tarthat igényt.
4. Nem született gyermekünk a férjemmel, és mástól sincs gyereke, így én leszek az egyedüli örököse?
Helyes válasz: Csak akkor, ha már nem élnek a férj szülei, különben a közösen lakott lakás és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat nem érintő hagyaték fele őket illeti.
A legtöbb tévhit ezzel a kérdéssel kapcsolatban él a kitöltők körében. Kevesebb mint egyharmaduk (29 százalék) volt csak tisztában azzal, hogy nem feltétlen örököl mindent a házastárs, ha az elhunytnak nem született gyereke. 56 százalék szerint ebben az esetben automatikusan a teljes hagyaték a házastársé lesz. Ha az elhunytnak nincsenek leszármazói, a közösen lakott lakás és berendezési és felszerelési tárgyai valóban automatikusan a túlélő házastárs tulajdonába kerülnek, de a hagyaték többi részén fele-fele arányban osztozik az örökhagyó szüleivel. A házastárs csak akkor örökölheti egyedül a teljes vagyont, ha az elhunytnak nem csak gyerekei nincsenek, de a szülei sem élnek már. Ezzel szemben 10 százalék rosszul tudta, hogy a hagyaték fele a testvéreket illeti, 5 százalék pedig hibásan azt válaszolta, hogy a házastárs sosem örökölhet mindent egyedül, a vagyon egyharmadát az örökhagyó legközelebbi rokona kapja.
5. A testvéreimmel máshogy szeretnénk elosztani egymás között édesapánk hagyatékát, mint ahogy az a törvény szerint járna nekünk. Megtehetjük ezt a hagyatéki eljárásban?
Helyes válasz: Igen, az örökösök a hagyatéki eljárásban osztályos egyezséget köthetnek, és szabadon megegyezhetnek arról, hogy melyikük mit örököljön.
Erre a kérdésre a válaszadók több mint háromnegyede (79 százalék) helyesen válaszolt, ők jól tudták, hogy a hagyatéki eljárásban az örökösként érdekelteknek lehetőségük van osztályos egyezséggel közösen megállapodni arról, hogy melyikük mire tart igényt a hagyatékból. Sőt, érvényes osztályos egyezséggel még az örökhagyó végakaratát is felülírva dönthetnek a hagyatéki vagyon elosztásáról. 9 százalék abban hibázott, hogy szerintük erre csak a hagyatéki eljárás után van lehetősége az örökösöknek, 4 százalék válasza pedig azért volt rossz, mert az osztályos egyezség feltételének tartották, hogy minden érintettnek az eredeti örökségének legalább 20 százalékát meg kell kapnia. Valóban van egy feltétele az egyeségnek, de ez csak annyit mond ki, hogy minden örökösnek részesednie kell a hagyatékból, ennek értéke ugyanakkor nincs meghatározva. 8 százalék pedig hibásan azt válaszolta, hogy a közjegyző minden esetben egyedileg dönt arról, hogy az örökösök köthetnek-e osztályos egyezséget.
6. Édesanyám a végrendeletében kizárt az öröklésből. A kötelesrész ettől függetlenül még jár nekem?
Helyes válasz: Igen, a kötelesrész így is jár, de nem automatikusan. Az általános, ötéves elévülési időn belül lehet érvényesíteni.
Sok a tévhit a kötelesrész szabályaival kapcsolatban is. A kitöltők csaknem fele (42 százalék) gondolta tévesen azt, hogy legalább a kötelesrészt minden örökösnek automatikusan meg kell kapnia, ez alól nincs kivétel. Ez a válasz több szempontból is rossz. A kötelesrész nem jár minden feltétel nélkül, hanem az általános, ötéves elévülési időn belül lehet az igényt érvényesíteni, vagyis igényelni kell. Annak az örökösnek is jár, akit kizártak az öröklésből – ezt csupán 34 százalék tudta helyesen –, viszont nem jár annak, akit érvényesen kitagadtak. Bármelyik örökös kizárható az öröklésből, a kitagadásnak azonban szigorúan meghatározott feltételei vannak. Azt lehet kitagadni például, aki az örökhagyó életére tör, súlyos bűncselekményt követett el ellene, erkölcstelen életmódot folytat, vagy végrehajtandó szabadságvesztését tölti. 23 százalék rosszul tudta, hogy aki kizártak az öröklésből, még a kötelesrészre sem tarthat igényt, és csak 2 százalék gondolta tévesen, hogy a kötelesrész csak annak jár, aki önként mond le az örökségéről.
7. 15 éve élünk együtt az élettársammal, közös gyermekünk is született. A törvény szerint mit örököl utánam a párom?
Helyes válasz: Semmit, ugyanis az élettársak nem törvényes örökösei egymásnak, és csak végrendelet esetén örökölhetnek egymás után.
Sokan (37 százalék) hibásan abban a hitben élnek, hogy 15 év együttélés után ugyanazok az öröklési szabályok vonatkoznak az élettársakra, mint a házaspárokra. A kitöltőknek kevesebb mint a fele (45 százalék) volt tisztában azzal, hogy az élettársak nem törvényes örökösei egymásnak, és végrendelet nélkül akkor sem örökölhetnek a másik után, ha több évtizede együtt élnek, és közös gyermekük is született. Ezt az eredményt támasztja alá az is, hogy a közjegyzők tapasztalata szerint sokan csak a hagyatéki tárgyaláson döbbennek rá, hogy végrendelet hiányában a közös élet dacára semmit sem kapnak az élettársuk vagyonából, és az örökösök még a közösen lakott lakásból is kiköltöztethetik, ha az kizárólag a párjuk tulajdonában volt. 9 százalék rosszul tudta, hogy amennyiben az elhunyt szülei már nem élnek, a vagyon felét az élettárs, a másik felét a közös gyermekük örökli. 8 százalék pedig jól tudta, hogy az élettárs automatikusan semmit sem örököl, de tévesen azt gondolták, hogy a közösen lakott lakáson holtig tartó haszonélvezete lesz.